Šnjegotina Srednja
| Šnjegotina Srednja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Čelinac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 599 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 21,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 28,58 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 40′ 56″, k. h. 17° 31′ 47″44.682200°N 17.529700°EKoordináták: é. sz. 44° 40′ 56″, k. h. 17° 31′ 47″44.682200°N 17.529700°E | |
 | |
Šnjegotina Srednja (szerbül: Шњеготина Средња), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Čelinac községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 28, közúton 47 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 16, közúton 33 km-re keletre, 250-520 méteres magasságban, a Velika Ukrina-folyó völgyében és a környező dombokon, a Šnjegotina-folyó torkolatától délre fekszik. A település környéke bővelkedik erdőkben, tágas rétekben és legelőkben, szántóföldekben, dombokban, hegyi patakokban.
Népessége
[szerkesztés]A település népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 919 | 597 |
| Bosnyák | 1 | 1 |
| Horvát | 1 | 1 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 922 | 599 |
Története
[szerkesztés]Šnjegotináról kevés 16. század előtti adat áll rendelkezésre. A lipljei és stupljei szerb kolostorok azok között a kolostorok között voltak, amelyeket már a 15. század végén említenek a történelmi források, azonban a 17. század végén az osztrák-török háborúk során ezek is elpusztultak. A 16. század elején ez a török-magyar határháborúk által pusztított vidék is török uralom alá került. Az új hatalom ösztönözte az eredetileg Hercegovinából származó vlachok (szerb szarvasmarhatenyésztők) bevándorlását. Az 1570-es kataszteri összeírás szerint a šnjegotinai vlachok a čečavai, brići és Belo-Bučje-i vlachok mellett egy olyan kenézséghez tartoztak, amelynek központja Trepčében, egy Tešanj melletti faluban volt található. A vlachok száma és jelentősége azonban egyre erősödött, így Šnjegotina hamarosan külön kenézséggé vált.[4]
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az osztrák-magyar közigazgatás idején megkezdődött a šnegotinai erdők intenzív kiaknázása. Az 1890-es években a trieszti Morpurgo és Parente cég a tölgyfa exportálása céljából megépítette a Klupa-Batinovo brdo (Lukavac folyó) gravitációs vasutat. 1913 közepén az osztrák-magyar hatóságok a Bosanski a. d. fafeldolgozásra (ma Hemijska industrija Destilacija a. d.) Teslićből irányította a Šnjegotina–Bistrica erdőterület fakitermelését. A vasutat Lukavac völgyén keresztül egészen Zelenikáig meghosszabbították.[4]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. A vasutat 1927-ben elbontották, nyomvonalán 1933-ban kocsiút építése kezdődött meg. 1927-től 1934-ig Šnjegotina önálló község volt, de 1931-ben nem volt külön számba véve a településrészeinek lakossága. A pénzhiány és a kész bürokrácia befolyásolta a hatóságok döntését, hogy 1934-ben Šnjegotinát Teslić községhez csatolták. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt számos šnjegotinai ember halt meg a megszállás és az usztasa terror következtében, valamint a csetnikek és a partizánok közötti harcokban. A háború utáni években Šnjegotinában is vadásztak renegát csetnikekre. 1953-ban Velika, Srednja és Donja Šnjegotinát az újonnan megalakult Čelinac önkormányzatához csatolták. Ez a változás forgalmi okokból is adódott, mert abban az évben helyezték üzembe a Doboj–Banja Luka vasútvonalat, amely a három említett falut Čelinaccal és Banja Lukával kötötte össze.[4] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Čelinac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt ortodox temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20648
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20648
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ a b c Šnjegotina Gornja – nekada je bila zasebna opština. tesliconline.com. (Hozzáférés: 2025. április 30.)
További információk
[szerkesztés]
