Šibovi (Kotor-Varoš)
| Šibovi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kotor-Varoš |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 241 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 44,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,41 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 38′ 41″, k. h. 17° 20′ 18″44.644700°N 17.338300°EKoordináták: é. sz. 44° 38′ 41″, k. h. 17° 20′ 18″44.644700°N 17.338300°E | |
 | |
Šibovi (szerbül: Шибови), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 18, közúton 29 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északnyugatra, a Vrbanja bal partján, a Svinjara-patak torkolatával szemben, valamint a Dera-patak és mellékvizei mentén, 240-390 méteres magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 24 | 99 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 640 | 142 |
| Jugoszláv | 5 | 0 |
| Egyéb | 2 | 0 |
| Összesen | 671 | 241 |
Története
[szerkesztés]A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 29 háztartása, 183 ortodox és 45 római katolikus lakosa volt.[4] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó Šibovi községbe tartozó településen 44 háztartást és 267 római katolikus lakost találtak. Az akkor a községhez tartozó Podosoje és Prisoje településeken további 137 ortodox lakos élt.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 326 lakosa volt, akik közül 215 római katolikus horvát és 111 ortodox szerb volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. A boszniai háború idején 1992-ben a szerb félkatonai alakulatok elűzték a horvát lakosságot. A szerb támadásoknak egy helyi horvát lakos esett áldozatul.[7] A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 36. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o.
- ↑ Srpski ratni zločini nad Hrvatima u Bosni i Hercegovini (1991. – 1995.). hu-benedikt.hr. (Hozzáférés: 2025. május 7.)
További információk
[szerkesztés]
