Šereg Ilova
| Šereg Ilova | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prnjavor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 317 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 54,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,87 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 55′ 60″, k. h. 17° 42′ 22″44.933300°N 17.706100°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 60″, k. h. 17° 42′ 22″44.933300°N 17.706100°E | |
 | |
Šereg Ilova (szerbül: Шерег Илова), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 44, közúton 72 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re észak-északkeletre, a Motajica-hegységtől délre, az Ilova bal oldali mellékvize a Plavuša folyásától keletre, 163-228 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 428 | 313 |
| Bosnyák | 0 | 2 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 7 | 0 |
| Egyéb | 14 | 1 |
| Összesen | 449 | 317 |
Története
[szerkesztés]A falu Velika Ilova település Šereg nevű részéből alakult ki. Nevét egykori uráról, egy török bégről kapta.[4] A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 16 háztartása és 119 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 32 háztartást, 179 ortodox és 14 római katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a településnek 38 háztartása és 248 lakosa volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prnjavor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
- ↑ U šest Ilova sve više praznih kuća. nezavisne.com . (Hozzáférés: 2025. április 16.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 36. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 210. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
További információk
[szerkesztés]
