Őshüllő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az őshüllő vagy őskori hüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. Mivel a dinoszauruszok évmilliókon át sikeresen uralkodtak, gyakorlatilag külön kategóriát képeznek az evolúciós élettörténeten belül.

Az e kategóriába tartozó hüllőket, főként a különféle tengeri plesiosaurusokat és a repülő pterosaurusokat, melyek mellé besorolhatók az ősi krokodilok, például az óriás Deinosuchus is, gyakran tévesen dinoszaurusznak tekintik.

Az emlősszerűeket (a therapsidákat) és más magzatburkosokat (köztük a jól ismert Dimetrodont), noha nem tagjai a Sauropsida kládnak (melyet általában a „Hüllő” szinonimájának tartanak), gyakran tekintik hüllőnek, bár valójában synapsidák (az emlősökkel rokonságban álló magzatburkosok). A hüllők őseit a hagyomány szerint a labyrinthodontia kétéltűek, azaz a reptiliomorphák (hüllőszerű négylábúak) közé sorolják.

Az őshüllők csoportokra bontott listája[szerkesztés]

Korai hüllők[szerkesztés]

Korai anapsidák[szerkesztés]

Teknősök[szerkesztés]

Korai diapsidák[szerkesztés]

Ichthyosaurusok[szerkesztés]

Plesiosaurusok, placodonták és nothosaurusok[szerkesztés]

Kígyók és gyíkok[szerkesztés]

Korai archosaurusok[szerkesztés]

Krokodilok[szerkesztés]

Repülő hüllők (pterosaurusok)[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Prehistoric reptiles című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.