Lubotény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ľubotín szócikkből átirányítva)
Lubotény (Ľubotín)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1300
PolgármesterJozef Havrila
Irányítószám065 41
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség1319 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség126 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság492 m
Terület10,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 42″, k. h. 20° 52′ 38″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 42″, k. h. 20° 52′ 38″
Lubotény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lubotény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lubotény (szlovákul: Ľubotín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 23 km-re keletre, a Lubotinka-patak partján, a lengyel határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

1330-ban „Lubotin” néven említik először, ekkor említik István nevű papját is. Birtokosai kezdetben Rikolf és fia, valamint a szepesi káptalan voltak. Később egy része Tarkő várának uradalmához tartozott. Temploma a 14. század elején épült. 1349-ben a német jog alapján új telepesek érkeztek a faluba. 1427-ben 17 porta után adózott. Később lakói részben elköltöztek, részben maradtak és zsellérek lettek. A 16. század közepéig soltészok igazgatták a települést. 1600-ban 12 jobbágytelek, malom, iskola, templom és plébánia is volt a faluban. A közepes nagyságú falvak közé számított. 1787-ben 59 házában 473 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUBOTINY. Orosz falu Sáros Várm. Földes Urai Szirmay, és Dezsőfi Uraságok, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Palocsához, nem meszsze, határja közép termékenységű, legelője, erdeje vagyon, keresettye a’ Palocsai só háznál, és Poprád vizén.”[2]

1828-ban 75 házában 575 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fuvarozással, gabonakereskedelemmel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lubortin, tót falu, Sáros vmegyében, Palocsához 1/4 mfld., közel a Poprádhoz: 430 r., 74 g. kath., 4 ref., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szép erdő. Fürészmalom. Raktár is Poprádon vitetni szokott portékákra. F. u. a Dessewfy nemzetség.[3]

1873-ban elérte az eperjes-orlói vasútvonal. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 626-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1319 lakosából 1225 szlovák és 78 cigány volt.

2011-ben 1368 lakosából 1208 szlovák és 63 cigány.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1840-ben Hodossy Imre országgyűlési képviselő.
  • Itt született 1907-ben Boda Gábor magyar ötvös és szobrász.
  • Itt született 1928. április 1-én Komán Mihály labdarúgó.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]