Čivčije Bukovičke
| Čivčije Bukovičke | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Doboj |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 687 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 309,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,22 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 47′ 19″, k. h. 18° 02′ 51″44.788600°N 18.047500°EKoordináták: é. sz. 44° 47′ 19″, k. h. 18° 02′ 51″44.788600°N 18.047500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Čivčije Bukovičke témájú médiaállományokat. | |
Čivčije Bukovičke (szerbül: Чивчије Буковичке), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 7, közúton 10 km-re északnyugatra, a Krnjin régió szélén, a Boszna-folyó bal partján, 135 méteres magasságban található.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 219 | 295 |
| Bosnyák | 767 | 386 |
| Horvát | 4 | 0 |
| Jugoszláv | 6 | 0 |
| Egyéb | 21 | 6 |
| Összesen | 1017 | 687 |
Története
[szerkesztés]A település neve 1785-ből származik, melyről megállapították, hogy az eredete a török çiftçi (földműves) szóra megy vissza. A Bukovičke/Bukovačke megkülönböztető melléknevet csak a huszadik században kapta és a szintén Dobojhoz tartozó Čičvije Osječanskétól különbözteti meg. Egykor ugyanis a település Velika Bukovicához tartozott. Az 1850-től végzett népszámlálások azt mutatják, hogy Čivčijét szinte a kezdetektől fogva túlnyomórészt bosnyák lakosság lakta, de jelentős számú ortodox szerb (Trnavljani falu), valamint kis számban katolikusok és mások is éltek ott.[5]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanjii járáshoz tartozó Čifčije településnek 24 háztartása, 103 muszlim és 39 ortodox lakosa volt.[6] 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó Čifčije településen 39 háztartást, 178 muszlim, 69 ortodox és 3 római katolikus lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. Az 1992-es boszniai háború, a szerb erők támadásai Dobojban, a szomszédos Grapska tragédiája sötét napokat hirdetett Bukovačke Čivčije számára is. A tömeges letartóztatások, üldöztetések és gyilkosságok, a terror és a félelem után, amelyben az emberek éltek, a falu sorsa 1993. június 24-én pecsételődött meg, amikor megmaradt nem szerb lakosait erőszakkal kitelepítették a Travnik melletti Turbéba. Mindent, amit évszázadokig építettek, kifosztottak és elvittek. Az új mecsetet, amelyet szinte a háború előestéjén építettek, szintén lerombolták.[5] A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került. Az első visszatérők 2001-ben érkeztek és ekkor szembesültek a teljes pusztulással. Időbe telt a házak újjáépítése, a mecsetet 2004-ben kezdték építeni.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]A mecsetet, mely nemcsak muszlimok, hanem ortodoxok és katolikusok adományaiból is épült, 1937 szeptemberében szentelték fel. A boszniai háború során a mecsetet aláaknázták és lerombolták. Az új mecsetet 2004. augusztus 15-én nyitották meg. Az imámi szolgálatot Mehmed Omerovic végzi.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20141
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20141
- ↑ https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_3/dob_3.html Topografska karta Derventa 425-1-3
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Doboj (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. június 14.)
- ↑ a b c „Damir S. Hamidović i Adnan Šehić, Bukovačke Čivčije – monografija”. (Hozzáférés: 2025. július 4.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 43. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 178. o.
További információk
[szerkesztés]
