Čelinac Gornji
| Čelinac Gornji | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Čelinac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 520 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 52,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,96 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 43′ 02″, k. h. 17° 17′ 42″44.717200°N 17.295000°EKoordináták: é. sz. 44° 43′ 02″, k. h. 17° 17′ 42″44.717200°N 17.295000°E | |
 | |
Čelinac Gornji (szerbül: Челинац Горњи, régen Čelinac Srpski), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Čelinac községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 11, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re délnyugatra, a Vrbanja-folyó bal partján, 300-720 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]A település népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 504 | 516 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 3 | 3 |
| Jugoszláv | 6 | 0 |
| Egyéb | 0 | 1 |
| Összesen | 513 | 520 |
Története
[szerkesztés]A Vrbanja-folyó és Džombanski-patak összefolyása feletti Gradina nevű meredek sziklacsúcson a középkorban vár állt, melynek maradványai, különösen az egykori bejárat előtti négy mély bevágás, ma is láthatók.[4]
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 98 háztartást és 717 ortodox lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a településnek 677 ortodox lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Čelinac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Középkori várának maradványai a Vrbanja-folyó bal partján, a Džombanski-patak torkolata feletti Gradina nevű meredek sziklacsúcson. A vár ellipszis alakú volt, melynek hosszabbik átmérőja 40 méter, a rövidebbik 15 méter volt. Az elkeskenyedő két végében egy-egy torony állt. Védművei közül ma is jól látszanak az egykori várkapu előtt a sziklába vájt mély bevágások.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20648
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20648
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. április 27.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 150. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 134. o.
További információk
[szerkesztés]
