NOB D 3/3

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(ČSD 324.4 sorozat szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
NOB D 3/3
NOB-D-3-3-370.jpg
NOB D 3/3 sorozat
SBB D 3/3 sorozat
MÁV 334,0 sorozat
ČSD 324.4 sorozat
CFR 334.0 sorozat
Pályaszám
NOB 161–172, 361–394
SBB 3401–34161
SBB 3601–3624²
Általános adatok
Gyártó SLM, Winterthur
Gyártásban 18911902
Szolgálatba állás 1891
Selejtezés 1927-ig
Darabszám 40
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés C
Nyomtávolság 1 435 mm
Hajtókerék-átmérő 1 330 mm
Indító vonóerő 60,8 kN
Engedélyezett legnagyobb sebesség 55 km/h
Ütközők közötti hossz 14 050 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága 3 700 mm
Teljes tengelytávolság 3 700 mm
Szolgálati tömeg 1. széria: 67,7 t
2. széria: 69,4 t
Tapadási tömeg 1. széria: 67,7 t
2. széria: 69,4 t
Legnagyobb tengelyterhelés 14,5 t
Sebességmérő Klosse
Fékek
Típusa csavarorsós kézifék, majd Westinghouse
Vonatfűtés gőz
Gőzvontatás
Hengerek
Száma 2
Átmérője 480 mm
Nagynyomású henger(ek) átmérője 3619–3624: 480 mm
Kisnyomású henger(ek) átmérője 3619–3624: 700 mm
Dugattyú lökethossza 650 mm
Állókazán típusa síktűzszekrényes
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett

2 150 mm
Gőznyomás 1. széria: 11 bar
2. széria: 12 bar
Rostélyfelület 1,70 m²
Csőfűtőfelület 1. széria: 131,80 m²
2. széria: 113,10 m²
Forrfelület 131,80 m²
113,10 m²²
Teljesítmény 425 kW
Vezérmű rendszere Heusinger–Walschaert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz NOB D 3/3 témájú médiaállományokat.

A Svájci Északkeleti Vasút (Schweizerische Nordostbahn NOB) 1891-től két sorozatban szerezte be a D 3/3 sorozatú szerkocsis tehervonati gőzmozdonyokat. A C 3/3 sorozattal szemben ez megerősített kivitel volt és azonos volt a Jura–Simplon Vasút (Jura-Simplon-Bahn) D 3/3 sorozatával.

Gyártó[szerkesztés]

Az első széria 16 mozdonyát 18911895 között a winterthuri SLM cég készítette, mozdonyonként 60 045 svájci frank egységáron. A második széria 24 mozdonyból állt, melyeket az SLM 18971902 között szállított le. Az utolsó 6 mozdonyt már közvetlenül az SBB vette át. Ezek egységára 62 800 svájci frank volt.

Műszaki leírás[szerkesztés]

Az elődtípushoz hasonlóan a kapcsolt kerékpárok a hosszkazánt támasztják alá, így az állókazán az utolsó tengely mögött található. A Bourbonnais típusú mozdonyok tengelytávolsága 3700 mm volt. Ezek voltak Svájci Északkeleti Vasút egyetlen olyan vonali mozdonyai, melyek kazánjára gőzdómot is szereltek. A kazántengely magassága 2150 mm volt a sínkoronaszint felett. A kapcsolt kerékpárokat 30 mm vastag lemezből készített belső keretbe ágyazták. Az összesen 6 db laprugót a tengelyek alatt helyezték el. A hajtó- és a hátsó kapcsolt tengelyek rugóit kiegyenlítő himbák kötötték össze. A külső elrendezésű hajtómű a második kerékpárt hajtotta, melyet az 1. széria utolsó négy és a második széria valamennyi mozdonyánál a keretben 110 mm-rel hátrébb helyezték el. A hengerek töltését Heusinger–Walschaert-rendszerű kulisszás vezérmű szabályozta. Az átkormányzás kormánycsavarral történt. A 2. szériát kompaund gépezettel és ehhez kapcsolódóan Lindner-rendszerű indítóberendezéssel látták el. A kisnyomású henger a bal oldalon volt. A kompaund gépezet Svájcban nem hozta a kívánt eredményeket, így ez a típus volt az egyetlen svájci nagyvasúti kompaund mozdony.

A mozdonyt nem látták el ellennyomásos fékberendezéssel. A homoktartályt az első szériánál a keretlemezek között, a másodiknál pedig a mozdony futóhídján, a hajtókerékpár előtt helyezték el. A szerkocsit nyolc féktuskós csavarorsós kézifékkel látták el, majd ezt 1893-tól Westinghouse-rendszerű légnyomásos fékkel egészítették ki. Az 1. szériába épített ellengőz-féket 18961899 között eltávolították. A második széria Westinghouse kapcsoltkerék-fékezését 1899-ben megszüntették. A szerkocsi a vasúttársaság tipikus nagy tengelytávolságú típusa volt. 1894-től a mozdonyokat gőzfűtéssel és Klosse-rendszerű sebességmérővel szerelték fel.

Üzemük[szerkesztés]

A mozdonyokat a svájci személyzet Muninak becézték. Az SBB a mozdonyokat a Kreis III-ba, a 3405, 3406 és 3620-24 pályaszámúakat a Kreis IV-be sorolta. A karbantartásuk a Zürichi és a rorschachi műhelyben történt.

A MÁV-nál[szerkesztés]

Az első világháború okozta mozdonyhiány miatt a MÁV 1916-ban megvásárolta az SBB-től az első széria megmaradt nyolc mozdonyát és a 334,001-008 pályaszámokkal látta el.
A háború után két mozdony a ČSD-hez került, ahol a 324,401–402 pályaszámokat kapták. Az egyik mozdonyt 1925-ben, a másikat 1929-ben selejtezték.
További két mozdony a CFR-hez került, további sorsuk nem ismert.

Képek[szerkesztés]

NOB-psz.
1895-ig
NOB-psz.
1895–1902 között
SBB-psz.
1902-től
Gyártási szám Gyártási év Üzemeltető Selejtezve Megjegyzés
1. sorozat
161 361 3401 705 1891 SLM 1913
162 362 3402 706 1891 SLM 1913
163 363 3403 707 1891 SLM 1915
164 364 3404 708 1891 SLM 1919
165 365 3405 709 1891 SLM 1920
166 366 3406 710 1891 SLM 1916
1927
MÁV 334.001 a
167 367 3407 751 1892 SLM 1916
1929
MÁV 334.002 a,b
ČSD 324.401
168 368 3409 752 1892 SLM 1915
169 369 3410 753 1892 SLM 1916
1925
MÁV 334.003 a,b
ČSD 324.402
170 370 3410 754 1892 SLM 1916
1927
MÁV 334.004 a
171 371 3411 755 1892 SLM 1916
19??
MÁV 334.005 a,c
172 372 3412 756 1892 SLM 1916
19??
MÁV 334.006 a,c
- 373 3413 935 1895 SLM 1923
- 374 3414 936 1895 SLM 1916
1927
MÁV 334.007 a
- 375 3415 937 1895 SLM 1916
1927
MÁV 334.008 a
- 376 3416 938 1895 SLM 1911
2. sorozat
- 377 3601 1033 1897 SLM 1925
- 378 3602 1034 1897 SLM 1925
- 379 3603 1035 1897 SLM 1925
- 380 3604 1036 1897 SLM 1925
- 381 3605 1037 1897 SLM 1925
- 382 3606 1038 1897 SLM 1925
- 383 3607 1039 1897 SLM 1925
- 384 3608 1040 1897 SLM 1925
- 385 3609 1226 1899 SLM 1925
- 386 3610 1227 1899 SLM 1925
- 387 3611 1228 1899 SLM 1925
- 388 3612 1229 1899 SLM 1925
- 389 3613 1230 1900 SLM 1927
- 390 3614 1231 1900 SLM 1927
- 391 3615 1232 1900 SLM 1927
- 392 3616 1233 1900 SLM 1927
- 393 3617 1234 1900 SLM 1927
- 394 3618 1235 1900 SLM 1927
- - 3619 1463 1902 SLM 1927
- - 3620 1464 1902 SLM 1927
- - 3621 1465 1902 SLM 1927
- - 3622 1466 1902 SLM 1927
- - 3623 1467 1902 SLM 1927
- - 3624 1468 1902 SLM 1927

Megjegyzések a táblázathoz:
aEladva a MÁV-nak
bA MÁV-tól a ČSD-hez került
cA MÁV-tól a CFR-hez került

Források[szerkesztés]

  • Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum (1985.). ISBN 963-552-161-8 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a NOB D 3/3 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.