Ćorkovići
| Ćorkovići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kotor-Varoš |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 97 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 10,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,58 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 25′ 17″, k. h. 17° 32′ 48″44.421400°N 17.546700°EKoordináták: é. sz. 44° 25′ 17″, k. h. 17° 32′ 48″44.421400°N 17.546700°E | |
 | |
| Ćorkovići weboldala | |
Ćorkovići (szerbül: Ћорковићи), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 47, közúton 72 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 25, közúton 40 km-re délkeletre, 620-1224 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Ćorkovići központja a Petrovo Polje meredek, délnyugati lejtőin található, körülbelül 910-930 m tengerszint feletti magasságban. A falu alatt folyik Ćorkovac, a Vrbanja bal oldali mellékfolyója. Egy helyi út (a Skender Vakuf – Imljani – Korićani – Vitovlje – Turbe) halad át rajta, amely Ilomskán keresztül az R-440 (Kotor-Varoš – Obodnik – Šiprage – Kruševo Brdo) regionális uttal köti össze. Körülbelül 8 km-re van Šipragétól.[3][4][5][6]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[7] |
Népesség 2013[7] |
|---|---|---|
| Szerb | 175 | 85 |
| Bosnyák | 0 | 10 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 2 |
| Összesen | 175 | 97 |
Története
[szerkesztés]A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Jajcai járáshoz és Imljane községhez tartozó településnek 7 háztartása és 108 ortodox lakosa volt.[8] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz és Imljani községhez tartozó tartozó településen 19 háztartást és 138 ortodox lakost találtak.[9] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ http://www.kartabih.com/
- ↑ Vojnogeografski institut, Izd. (1955): Travnik (List karte 1:100.000, Izohipse na 20 m). Vojnogeografski institut, Beograd.
- ↑ Spahić M. et al. (2000): Bosna i Hercegovina (1:250.000). Izdavačko preduzeće „Sejtarija“, Sarajevo.
- ↑ Mučibabić B., Ur. (1998): Geografski atlas Bosne i Hercegovine. Geodetski zavod BiH, Sarajevo, ISBN 9958-766-00-0.
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 190. o.
További információk
[szerkesztés]
