Újszövetségi apokrifek
Az újszövetségi apokrifek (másképp: apokrifok [1]) a korai keresztények számos írása, amelyek Jézus életéról és tanításairól, Isten természetéről vagy az apostolok tanításairól és életéről adnak számot, de a keresztény egyházak nem vették be az Újszövetség kánonjába. Ezen írások egy részét a korai keresztények szentírásként idézték, de a keresztény kanonizáció folyamatában konszenzus alakult ki, amely a Biblia Újszövetségét 27 könyvre korlátozta.[2][3] A római katolikus, az ortodox és a protestáns egyházak általában nem tekintik az újszövetségi apokrifeket a Biblia részének.[3]
Történetük
[szerkesztés]Nagyon sok, a Héber Bibliához kapcsolódó apokrif iratot ismerünk.
Az 1. és 2. századi keresztények többségénél, az apokrif könyveket többnyire nagyra becsülték.[4] Csak később vált a kifejezés a szemrehányás, az elutasítás tárgyává.[4]
Az apokrif iratokat még a kanonizált Újszövetség írói is bőségesen használták.[5] Így Júdás levele név szerint idézi Énok könyvét, és e könyv kétségtelen használata megjelenik a négy evangéliumban és Péter első levelében.[4]
Az apokrif iratok státuszát számos hatás aláásta. Minden, titkos hagyomány birtoklására vonatkozó igényt elutasítottak [6]: az igazi ihlet már az apostoli korra (1. század) korlátozódott, és az egyház egyetemes elfogadása volt szükséges az apostoli szerzőség bizonyítékaként. Ilyen nézetek hatására az apokrif könyvek hajlamosak voltak a hamis és eretnek írások osztályába kerülni.[4]
Papiasz Hierapolitész a 2. században említi elsőnek valamelyik evangéliumot. Műve, az ’Úr kinyilatkoztatásainak magyarázata’ elveszett.
Az apokrif evangéliumok, cselekedetek és apokalipszisek egy jelentős forrása a gnoszticizmus volt.[4] Míg az apokaliptikus irodalom jellemző vonásai a judaizmusból származtak, a gnoszticizmus vonásai részben a görög filozófiából, részben a keleti vallásokból fakadtak.[4] Ragaszkodtak az apostoli írások allegorikus értelmezéséhez: egy titkos apostoli hagyomány őrzőinek vallották magukat, és prófétai ihletésre hivatkoztak.[4]
Órigenész és Eusebius egyháztörténész a korában három csoportra osztotta az akkoriban keringő írásokat:
- általánosan elfogadott írások (homologoumenák)
- részben elismert, részben vitatott írások (antilegomenák)
- hamis és elutasított írások
Rengeteg, az Újszövetséghez kapcsolódó apokrif irat jött létre. A 9. században I. Phótiosz konstantinápolyi pátriárka kétszáznyolcvan iratról tudott és azóta még több vált ismertté.[7]
A keresztény apokrif gyűjtemény ma körülbelül száz művet tart számon, ezeknek az anyagát az újszövetségi kánoni írások, személyek és események ihlették. Ez az irodalom szoros összefüggésben áll az Újszövetség írásaival.
Az újszövetségi kánon fejlődése
[szerkesztés]A kereszténység történetének első évszázadaiban komoly vita folyt arról, hogy mely könyvek kerüljenek be a kánonba, a mai Újszövetségbe.
Lista
[szerkesztés]A ma ismert újszövetségi apokrif iratok:
A könyvek egy része ún. gnosztikus irat. A gnoszticizmus a 2. századtól érvényesülő misztikus filozófiai irányzat, amely átvette a kereszténység fogalmait, de a maga idegen szellemi tartalmával töltötte meg.
Lista műfajonként
[szerkesztés]Evangéliumok
[szerkesztés]Jézus életéről és gyermekkoráról számos 2. századi és későbbi szöveg szolgáltatott elbeszéléseket. A kisgyermekségéről szóló történeteket gyermekségi evangéliumoknak is nevezik, de ezek közül egyiket sem vették fel az újszövetségi kánonba. Ennek ellenére a történészek és bibliatudósok megjegyezték, hogy a fennmaradt gyermekségi kéziratok nagy száma bizonyítja azok egykori nagy népszerűségét.[8]
Más apokrif evangéliumok kifejezetten Jézus halálával és feltámadásával foglalkoznak, míg két mű Jézushoz kötött mondások és példázatok gyűjteményét alkotja, narratív szerkezet nélkül. Vannak párbeszéd-evangéliumok is, amelyek Jézus és egy tanítvány vagy egy csoport között zajlanak.
A gnosztikus evangéliumok (az igazság evangéliuma, Tamás evangéliuma, Tamás könyve, Fülöp evangéliuma, Júdás evangéliuma stb.) többnyire magas művészi minőséggel és stílussal és formailag leggyakrabban Jézus-mondásokkal tűnnek ki. Szerzőiket nem Jézus földi élete érdekli, hanem a mennyei eón tanítása, amely felfedi a a „tudás” titkait. Így Tamás evangéliumának minden kijelentése a „Jézus mondta” szavakkal kezdődik, és csak alkalmanként szerepel benne párbeszéd Jézus és hallgatói vagy a tanítványai között.
- Jakab protoevangéliuma (Jakab gyermekség evangéliuma)
- Tamás gyermekség evangéliuma
- Pszeudo-Máté evangéliuma (Máté gyermekség evangéliuma)
- Szír gyermekség evangélium
- Örmény gyermekség evangélium
- József, az ács
- Keresztelő János élete
- Nazareusok evangéliuma
- Ebioniták evangéliuma
- Héberek evangéliuma
- Tamás evangéliuma
- Péter evangéliuma
- Nikodémosz evangéliuma (Pilátus cselekedetei, Pilátus akta)
- Jézus Krisztus élete és halála Pszeudo-Cirilltől
- Bertalan evangéliuma
- Bertalan kérdései
- Jézus Krisztus feltámadása Bertalantól
- Tamásnak, a Vitázónak Könyve (Tamás könyve)
- A Megváltó dialógusa
- Gamáliel evangéliuma
- Júdás evangéliuma
- Mária evangéliuma
- Fülöp evangéliuma
- Jézus Krisztus bölcsessége
- Az egyiptomiak görög evangéliuma
- Az egyiptomiak kopt evangéliuma
- Az igazság evangéliuma
- Markión evangéliuma (Az Úr evangéliuma)
- Mani evangéliuma (Nagy evangélium, Az élet evangéliuma)
- Apellész evangéliuma
- Bardeszánész evangéliuma
- Baszileidész evangéliuma
- Kerinthosz evangéliuma
Apostolok cselekedetei
[szerkesztés]Kb. a 2. század második felétől, legkorábban 150-től [9] számos szöveg foglalkozik az apostolok későbbi életével, általában természetfeletti eseményekkel. Az 1. század végén keletkezett Az apostolok cselekedetei című kanonikus irattal szemben ezen apokrif iratok arról tájékoztatnak, hogy az egyház hogyan jött létre az apostolok működése nyomán, mi volt a története. Többnyire egy konkrét apostol munkájával és sorsával foglalkoznak.[9]
Tamás cselekedeteit és Péter és a tizenkettő cselekedeteit gyakran gnosztikus szövegeknek tekintik. Míg a legtöbb szövegről úgy vélik, hogy a 2. században íródott, legalább kettőről, Barnabás, Péter és Pál cselekedeteiről úgy vélik, hogy az 5. században írták.
- András apostol cselekedetei
- András és Bertalan apostolok cselekedetei a pártusok között
- Péter apostol cselekedetei
- Péter és András apostolok cselekedetei
- Péter és Pál apostol cselekedetei
- Péter apostol és a tizenkettő cselekedetei
- Pál apostol cselekedetei
- Pál és Tekla cselekedetei
- János apostol cselekedetei
- Fülöp apostol cselekedetei
- Tamás apostol cselekedetei
- Timóteus cselekedetei
- Barnabás apostol cselekedetei
- Xantippe, Polüxéna és Rebekka cselekedetei
- Vértanúk cselekedetei
- Az apostolok cselekedeteinek elveszett fejezete
Apostoli levelek
[szerkesztés]Vannak olyan, nem kanonikus levelek, amelyek egy bizonyos személynek vagy általában a keresztények egy közösségéhez íródott. Néhányukat nagyon nagyra értékelte a korai egyház.
- Jézus Krisztus levele Abgár királyhoz
- Barnabás levele
- Az apostolok levele
- Péternek Fülöphöz írt levele
- Pál apokrif levele a korinthusiakhoz
- Laodiceaikhoz írt levél
- Seneca és Pál levelezése
- A korinthusiakhoz írt harmadik levél
- Jakab apokrif levele
- Kelemen első levele
- Kelemen második levele
- Ignácnak a szmürnaiakhoz írt levele
- Ignácnak az efézusiakhoz írt levele
- Ignácnak a magnesiaiakhoz írt levele
- Ignácnak a rómaiakhoz írt levele
- Ignácnak a filadelfiaiakhoz írt levele
- Ignácnak a tralliánokhoz írt levele
- Ignácnak Polikárphoz írt levele
- Polikárpnak a filippibeliekhez írt levele
- Levél Diognétoszhoz
Elveszett levelek
[szerkesztés]- A "Pál korábbi levele a korinthosziakhoz" [10] amelyre az 1Korinthus 5:9 hivatkozik. [11]
- A korinthosziaknak írt 3. levél, amelyre a 2Korinthus 2:4 és 2Korinthus 7:8–9 hivatkozik. [12][13]
- A korinthosziaktól Pálnak írt levél, amelyre az 1Korinthus 7:1-ben hivatkozik [14]
- Az epheszoszi levél 3:3–4-ben említett korábbi, nekik küldött levél [15]
- A laodiceaiakhoz írt levél, amelyre a Kolosszé 4:16 hivatkozik [16]
- Júdás második (következő) levele, amelyre a Júdás 1:3 hivatkozik [17]
- János korábbi levele,[18] amelyre a 3. János 1:9 hivatkozik [19]
Apokalipszisek
[szerkesztés]Az apokalipszisek a jövőt, a túlvilágot vagy mindkettőt tárgyalják.
E műfaj jellegzetességei az alábbiak:[9]
- pszeudonimitás: az apokalipszis szerzője többnyire a múlt egy jelentős alakjának a neve alatt ír
- tudósítás látomásokról é audíciókról; a szerző mint a kinyilatkoztatás fogadója és közvetítője tudósít a látott és hallott élményekről
- a szerző gyakran a látomás értelmezését is megkapja egy mennyei alak segítségével
- a szerző a túlvilág titkos rendjébe való betekintést az általa ismertetett anyag rendjén érzékeli, gyakran a számmisztika segítségével (Ilyen pl. János (kanonikus) apokalipszisében a hetes szám, amely 55-ször tűnik fel.)[9]
- a túlvilág leírása
Az apokrif újszövetségi apokalipszisek:
Mária-iratok
[szerkesztés]Számos szöveg (több mint ötven) mesél Mária (Jézus anyja) sorsa körüli eseményekről.
Egyéb iratok
[szerkesztés]Ezek a szövegek tartalmuk vagy formájuk miatt nem illenek az előbbi kategóriákba:
- Péter prédikációi
- Pál apostol imája
- Apostoli dekréták
- Az apostolok kánonjai
- Nepos könyve
- János apokrifonja (János titkos könyve)
- Didakhé
- A Megváltó evangéliuma
- A háromalakú Protannoia
- Ophite diagramok
- Jeú két könyve
- A kincsesbarlang
- Szent Jakab liturgiája
- Órigenész vezeklése
- A Kelemen iratok
- Pisztisz Szophia
- A nagy Seth második tanítása
- Sextus szentenciái
- Phüsziologosz
- A méh könyve
Töredékek
[szerkesztés]Az ismert apokrif művek mellett apró szövegtöredékek, ismeretlen (vagy bizonytalan) művek töredékei is léteznek. Néhány jelentősebb közülük:
- Berlini evangélium
- A naaszénusok himnusza
- Fajjúm-töredék
- Márk titkos evangéliuma
- Oxyrhynchus evangéliumok
- Az Egerton evangélium
- Jézus feleségének evangéliuma
Elveszett iratok
[szerkesztés]Számos szöveget sok ókori forrás említ, és valószínűleg az apokrif iratokhoz sorolhatók, de a szövegük nem maradt fenn:
- Az Előest evangéliuma
- A négy mennyei birodalom evangéliuma
- Mátyás evangéliuma
- A tökéletesség evangéliuma
- A 70 tanítvány evangéliuma
- Taddeus evangéliuma
- A 12 apostol evangéliuma
- Az apostolok megemlékezései
Gnosztikus szövegek
[szerkesztés]Egyes szövegek a dualista kozmológia és a gnosztikus etika kifejtésének formáját öltik, gyakran beszélgetés formájában. Jézus ezoterikus ismereteket fejt ki, tanítványai kérdéseket tesznek fel. Létezik egy Epistula Apostolorum (Az apostolok levele) néven ismert szöveg, amely a gnosztikus tanok elleni polémia, de a gnosztikus szövegekhez hasonló stílusban íródott. A modern korban sok gnosztikus szöveget tártak fel, különösen a leletekből.
Párbeszéd Jézussal
- Jakab apokrifonja ( Jakab titkos könyvének is nevezik)
- Tamásnak, a Vitázónak Könyve (Tamás könyve)
- A Megváltó párbeszéde
- Júdás evangéliuma (másképp Iskariótes Júdás evangéliuma)
- Mária evangéliuma
- Fülöp evangéliuma
- Az egyiptomiak görög evangéliuma (különbözik az egyiptomiak kopt evangéliumától)
- Jézus Krisztus Zsófiája
Egyéb iratok Jézusról
- Pál kopt apokalipszise (különbözik Pál apokalipszisétől)
- Az igazság evangéliuma
- Péter gnosztikus apokalipszise (különbözik Péter apokalipszisétől)
- Lentulus levele
- Pistis Sophia
- Nagy Seth második értekezése
Szet iratok Jézusról
A szetiák (szetiták) egy gnosztikus csoport volt, akik eredetileg messiásként imádták a bibliai Sétet, később pedig Sét reinkarnációjaként tekintettek Jézusra. Számos szöveget írtak ezoterikus kozmológiájukról, általában látomások formájában:
- János apokrifonja ("János titkos evangéliumának" is nevezik)
- Az egyiptomiak kopt evangéliuma (különbözik az egyiptomiak görög evangéliumától)
- Trimorf Protennoia
A legújabban előkerült és elhíresült gnosztikus apokrif Júdás evangéliuma.
Az újszövetségi apokrifok szerepe az iszlámban
[szerkesztés]A Korán számos olyan részt tartalmaz, amelyek hasonlóságot mutatnak az apokrif írásokkal, mint például Jakab protoevangéliuma a Korán 3:37,44-ben és Tamás gyermekség evangéliuma a 3:49-ben. A muszlimok nem fogadják el teljesen a Biblia kanonikus írásait, nagyobb értéket tulajdonítanak az apokrifoknak, mint például a késő középkori Barnabás evangéliuma, amelyben a 44. fejezet Mohamedet prófétának hirdeti.[20] Késői eredete miatt ezt a könyvet általában már nem számítják az apokrifok közé.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ apokrif toldalékolása (magyar nyelven). e-nyelv.hu. (Hozzáférés: 2025. április 13.) „Mind az apokrifok, mind az apokrifek szóalak helyes (vö. MHSz. 25.)”
- ↑ Van Liere, Frans. An Introduction to the Medieval Bible. Cambridge University Press, 68–69. o. (2014. május 15.). ISBN 9780521865784
- ↑ a b Ehrman, Bart D.. Lost Christianities: Battles for Scripture and the Faiths We Never Knew. Oxford University Press, 230–231. o. (2003. május 15.). ISBN 9780199756681
- ↑ a b c d e f g 1911 Encyclopædia Britannica/Apocryphal Literature - Wikisource, the free online library (angol nyelven). en.wikisource.org. (Hozzáférés: 2025. április 29.)
- ↑ The New Testament shows undoubtedly an acquaintance with several of the apocryphal books. Thus James i. 19 shows dependence on Sirach v. 11, Hebrews i. 3 on Wisdom vii. 26, Romans ix. 21 on Wisdom xv. 7, 2 Cor. v. 1, 4 on Wisdom ix. 15, &c.
- ↑ Irenaeus ii. 27. 2, iii. 2. 1, 3. 1; Tertullianus, Praescript. 22-27
- ↑ Így keletkezett a Biblia, 111. o. (1995, Evangéliumi Kiadó)
- ↑ Cook, William R. (2009). The Catholic Church: A History. Chantilly, VA: The Teaching Company. pp. Lecture 3. ISBN 9781598035964.
- ↑ a b c d Uwe-Karten Plisch: Was nicht in der Bibel steht (Ami a Bibliából kimaradt)
- ↑ "A Prior Epistle of Paul to the Corinthians"Lost Books of the Bible?. [2006. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. június 29.) or "Paul’s previous Corinthian letter".[1], possibly Third Epistle to the Corinthians
- ↑ Levelemben azt írtam nektek, hogy ne érintkezzetek a paráznákkal. 1Kor 5,9
- ↑ Hiszen szívemnek nagy szorongattatásából és aggodalmából írtam nektek sok könnyhullatás közepette, nem azért, hogy szomorúságot okozzak nektek, hanem hogy megismerjétek, milyen szeretettel vagyok elsősorban irántatok. - 2Kor 2,4
- ↑ Mert ha meg is szomorítottalak titeket levelemmel, nem bánom; de ha meg is bántam volna – mivel látom, hogy az a levél, bár ideig-óráig, megszomorított titeket - 2Kor 7,8
- ↑ Ami pedig azt illeti, amiről írtatok nekem, azt felelem: jó az embernek asszonyt nem illetni. 1Kor 7,1
- ↑ amikor kinyilatkoztatásával megismertette velem a titkot, ahogy előbb röviden megírtam. 4Ha elolvassátok, megtudhatjátok belőle, hogyan értem én Krisztus titkát - Ef 3,3-4
- ↑ Ha ezt a levelet nálatok már felolvasták, gondoskodjatok róla, hogy a laodíceaiak egyházában is felolvassák, a laodíceaiakét pedig ti olvassátok el! Kol 4,16
- ↑ őszinte törekvésem, hogy közös üdvösségünkről írjak nektek, szükségesnek tartottam ebben az írásban kérni titeket, hogy harcoljatok a hitért - Júd 1,3
- ↑ Also called "The Epistle of John to the Church Ruled by Diotrephes" Archiválva 2006. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Írtam valamit a gyülekezetnek, de Diotrefész, aki közöttük elsőségre vágyik, nem fogad el minket. -3Jn 1,9
- ↑ Barnabas (amerikai angol nyelven). Barnabas. (Hozzáférés: 2025. április 13.)
Források
[szerkesztés]- Benyik György. Az újszövetségi szentírás I–II. Szeged: JATE Press (1995), I. kötet, 91–150. oldal
- Johannes B. Bauer: Az újszövetségi apokrifek, Budapest, Márton Áron Kiadó, 1994
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a New Testament apocrypha című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Jézus rejtett szavai; utószó Hubai Péter, ford. Hubai Péter, Prőhle Károly, Rugási Gyula; Holnap, Budapest, 1990 (Vízöntő könyvek) ISBN 963-345-025-X, 193 p.
- Johannes B. Bauer: Az újszövetségi apokrifek; ford. Vanyó László; Márton Áron, Budapest, 1991 (Studia theologica Budapestinensia)
- Tanítványok, csodatevők, mártírok. Tanulmányok az apokrif apostol-aktákról; szerk., ford. Czachesz István; Károli Református Egyetem Hittudományi Kar, Budapest, 1997 (Újszövetségi-patrisztikai kutatások)
- Júdás evangéliuma a Tchacos-kódex alapján; szöveggond. Rodolphe Kasser, Marvin Meyer, Gregor Wurst gondozásában, ford. Hasznos Andrea, Endreffy Kata; Geographia, Budapest, 2006
- Hubai Péter: A megváltó a keresztről. A Kasr el-Wizz kódex (Kopt apokrifek Núbiából), Szent István Társulat, Budapest, 2006, ISBN 963 361 872 X, 301 p.
- Péter-apokalipszis; ge'ez (klasszikus etióp) eredetiből ford., jegyz., tan. Pesthy Monika, szerk. Simon Róbert; Corvina, Budapest, 2009 (Keleti források)
- James M. Robinson: Júdás titkai. A félreértett tanítvány és elveszett evangéliumának hiteles története; ford. Rákócza Richárd; K.u.K., Budapest, 2007
- Bart D. Ehrman: Iskarióti Júdás elveszett evangéliuma. Az áruló és az elárult új szemszögből; ford. Kmilcsik Ágnes; Gold Book, Debrecen, 2007
- Uwe-Karsten Plisch: Ami a Bibliából kimaradt. A korai keresztyénség apokrif iratai; ford. Szebik Imre; Kálvin, Budapest, 2023
