Ugrás a tartalomhoz

Újonnan iparosodott ország

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az újonnan iparosodott ország vagy újonnan iparosodó ország, -gazdaság (angol: newly industrialized country, newly industrializing country -ecomony, NIC, NIE)[1][2][3] olyan társadalmi-gazdasági besorolás, amelyet a politológusok és közgazdászok a világ több országára használnak. Olyan országok, amelyek gazdasága még nem érte el a fejlett országok státuszát, de makrogazdasági értelemben felülmúlták a fejlődő országokat.

Az ilyen országokat továbbra is fejlődő országnak tekintik, csak abban különböznek a többi fejlődő nemzettől, hogy a növekedésük sokkal magasabb hozzájuk képest.[4] Továbbá itt az iparosodás társadalmi következményei, mint például az urbanizáció, átszervezik a társadalmat.

Az országok

[szerkesztés]
Az újonnan iparosodott országok 2010-ben. Ez köztes kategória a „fejlett” és a „fejlődő” között

A kifejezést 1970 körül kezdték használni, amikor az ún. ázsiai tigrisek, a tajvani, szingapúri, hongkongi és dél-koreai államok és területek a tudomány, a technológiai innováció és a gazdasági jólét, valamint az iparosodás terén globálisan versenyképessé váltak az 1970-es és 1980-as években. Ma már ezeket a fejlett országok közé sorolják.

Nincs hivatalos lista az újonnan iparosodott országokról.

A következőket gyakran sorolják közéjük:

Az alábbi táblázat azokat az országokat mutatja be, amelyeket a különböző szerzők és szakértők a 21. században következetesen újonnan iparosodott országnak tekintettek. [7][8][9][10]

Megjegyzés: A táblázatban a zöld színű cellák a legmagasabb vagy legjobb értéket jelzik, míg a sárga színű cellák az ellenkezőjét, a legalacsonyabbat vagy legrosszabbat.

ország geopolitikai régió,
kontinens 		GDP (nominális) (millió USD, 2024 IMF)[11] GDP per fő (nominális)

(USD, 2024 IMF)[11] 		GDP (PPP) (milió Int$, 2024 IMF)[11] GDP per fő (PPP)

(Int$, 2024 IMF)[11] 		Gini-index 2011–19[12][13] emberi fejlettségi index (HDI, 2022)[14] reál GDP növekedés 2022-ben[15]
 Dél-afrikai Köztársaság Afrika 373,233 5,975 1,025,930 16,424 64 (2018) 0.717 (magas) 1.1
 Brazília Latin-Amerika 2,331,391 11,352 4,273,668 20,809 44.9 (2019) 0.760 (magas) 1.0
 Mexikó 2,017,025 15,249 3,434,224 25,963 41.8 (2019) 0.781 (magas) 1.2
 Kína [6] Ázsia 18,532,633 13,136 35,291,015 25,015 38.5 (2016) 0.788 (magas) 4.4
 India 4,187,356 2,930 14,594,460 10,123 35.3 (2018) 0.650 (közepes) 7.5
 Fülöp-szigetek 471,516 4,130 1,391,800 12,192 42.3 (2019) 0.710 (magas) 5.7
 Malajzia 445,519 13,315 1,305,942 39,030 41.1 (2019) 0.807 (nagyon magas) 4.4
 Indonézia 1,475,690 5,271 4,720,542 16,861 38.2 (2018) 0.713 (magas) 5.0
 Thaiföld 548,890 7,812 1,644,322 23,401 34.9 (2019) 0.803 (nagyon magas) 3.7
 Törökország Eurázsia 1,113,561 12,765 3,831,533 43,921 41.9 (2019) 0.855 (nagyon magas) 2.1
 Vietnám Ázsia 1,113,561 12,765 3,831,533 43,921 41.9 (2019) 0.855 (nagyon magas) 2.2
 Chile Latin-Amerika 1,113,561 12,765 3,831,533 43,921 41.9 (2019) 0.855 (nagyon magas) 2.3
 Oroszország Eurázsia 1,113,561 12,765 3,831,533 43,921 41.9 (2019) 0.855 (nagyon magas) 2.4

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The World Factbook – Appendix B :: International Organizations and Groups. CIA. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. ↑ Az újonnan iparosodó országok fogalma, sulinet.hu, hozzáférés: 2024. július 23.
  3. ↑ Az Európai Unió kereskedelempolitikai törekvései az elmúlt évtizedben, Budapesti Gazdasági Egyetem, 2019
  4. ↑ Patrick H. O’Neil (2018). "Chapter 10: Developing Countries". Essentials of Comparative Politics (6th ed.). W. W. Norton & Company. pp. 304–337. ISBN 978-0-393-62458-8.
  5. ↑ a b c d e Newly industrialized countries. World Affairs Board -Bulletin. (Hozzáférés: 2024)
  6. ↑ a b c d e f g https://study.com/learn/lesson/newly-industrialized-countries-characteristics-examples.html
  7. ↑ Paweł Bożyk. Newly Industrialized Countries, Globalization and the Transformation of Foreign Economic Policy. Ashgate Publishing Ltd., 164. o. (2006). ISBN 0-7546-4638-6 
  8. ↑ Mauro F. Guillén. Multinationals, Ideology, and Organized Labor, The Limits of Convergence. Princeton University Press, 126 (Table 5.1). o. (2003). ISBN 0-691-11633-4 
  9. ↑ David Waugh. Manufacturing industries (chapter 19), World development (chapter 22), Geography, An Integrated Approach, 3rd, Nelson Thornes Ltd., 563, 576–579, 633, 640. o. (2000). ISBN 0-17-444706-X 
  10. ↑ N. Gregory Mankiw. Principles of Economics, 4th, Cengage Learning (2007). ISBN 978-0-324-22472-6 
  11. ↑ a b c d Report for Selected Countries and Subjects: April 2024. imf.org. Nemzetközi Valutaalap
  12. ↑ GINI Index Data Table. World Bank. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
  13. ↑ World Economic Outlook Database, April 2022. IMF.org. Nemzetközi Valutaalap, 2022. április 20. (Hozzáférés: 2022. április 20.)
  14. ↑ Human Development Report 2023/2024 (angol nyelven) (PDF). Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), 2024. március 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  15. ↑ World Economic Outlook Database, April 2023. IMF. (Hozzáférés: 2023. április 18.)
Ez a gazdasági témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újonnan_iparosodott_ország&oldid=27308077”