Ugrás a tartalomhoz

Újmédia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2014 márciusából)
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Az Az újmédia olyan kommunikációs technológiák összessége, amelyek lehetővé teszik vagy elősegítik a felhasználók közötti, valamint a felhasználók és a tartalom közötti interakciót.

Az újmédia fogalomköre

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Schivinski és Dąbrowski lengyel szerzők szerint:

Az újmédia bármely digitális eszközön, interaktív felhasználói visszacsatoláson, illetve kreatív részvételen alapuló, bármikor a mindenkori igény szerinti tartalomhoz való hozzáférést biztosító jelenség.
– Schivinski és Dąbrowski[1]

Az újmédia másrészt tartalmazza az új tartalmak szabályozásmentes (irreguláris), valós idejű létrehozásának lehetőségét is.

Forgó Sándor szerint:

Az újmédia fogalma nem csupán egy korszak (modern, poszt- és későmodern) kronologikusan fejlődő médiakörnyezet (offline, online eszközöket és hálózati alkalmazások) változatait jelenti, hanem az adatbázis-logikán alapuló felhasználói (civil) tartalomszervezés/előállítás egyéni és közösségi lehetőségét is, melyben a narratíva-alkotás sajátos, egyedi változatai jelennek meg.[2]
– Forgó Sándor: Az újmédia hatása

Az újmédia fogalomköre a tartalomszervezés új formáit szem előtt tartó, a lokális/hordozható eszközökön megjeleníthető, a világháló web 2.0-s alkalmazásait magába foglaló, egyéni és közösségi cselekvési formákon alapul.

Az újmédia fogalmát a Lev Manovich-féle interpretáció szerint új (nemlineáris-véletlenszerű) narrációs technikaként értelmezhetjük. Manovich a The Language of New Media[3] című könyvében az adatbázis-megközelítéssel magyarázza a fogalmat. Bár az adatbáziselemeknek önmagukban nincs narratívájuk, az adatbázis és a narratíva a gyártó felhasználó által kerül kapcsolatba annak függvényében, hogy a felhasználó milyen műveletek végrehajtásához alkalmazza őket. Ezekhez a műveletekhez járulnak hozzá az újmédia-környezet eszközei és alkalmazásai.)

Felfogásában a népszerű multimédiás enciklopédiák és más „egyéb dolgoknak” a gyűjteményei a legkézenfekvőbb elemei az adatbázisformáknak.

Az újmédiát a narratívát felváltó egyéni elemek gyűjteményének tekinti.

A fogalmat legtöbbször technológiaként értelmezve digitális, hálózati és interaktív, valamint kreativitást megvalósító eszközeként említik.

Az újmédia értelmezését illetően nehéz határvonalat húzni, de abban egyet lehet érteni, hogy a nyomtatott 'print' és a sugárzott ’broadcast’ rádió- és tévéadások mindenképpen a hagyományos halmazba sorolhatók, mert mindkettő egyfajta lineáris történetszerkezetben (könyv, hang és mozgókép) juttatta el a tartalmakat a felhasználókhoz.

A tartalomszervezés adatbázis logikán alapuló felfogása alapján kiterjeszthetjük az újmédia fogalom technológiai determináción (eszköz, webkettes alkalmazások) alapuló felfogását, a számítógép által szervezett újmédia-környezet adta új módszerre (például: spontán tanórai elbeszélési módokra, a narratíva-alkotás dramaturgiájára) melyekben a kognitív területek mellett/helyett kiemelt szerepet kap az emocionális átélés, az érzelmi töltés is.

Maga a fogalom az újdonságot hangsúlyozza annak ellenére, hogy sokak véleménye szerint az újmédia egyik kiemelt eszköze, a mobiltelefon gyakorlatilag a már működő médiaeszközök új köntösben való megjelenésének tekinthető. Ugyanakkor Flew[4] megállapítása szerint az újmédia fogalma tágabban értelmezhető, beleértve olyan elemeket, mint a konvergencia, a globalizáció, a kibertér, a digitális gazdaság, az interaktivitás és a hálózati biztonsággal kapcsolatos kérdések.

Definiálása más szakterületek képviselői által

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos szakterületen használják, például a nyelvészetben, kommunikációban és médiatudományban, a modern képzőművészetben, mely utóbbiban létrejöttek olyan fogalmak, mint a digitális művészet, a számítógépes művészet, a multimédia művészete, az interaktív művészet.[5]

Az Európai Parlament állásfoglalása szerint az újmédián alapuló kommunikációs gyakorlat révén lehetségessé válik az európai közszféra létrehozása.

Balázs Géza[6] értelmezésében:

„Az informatikai forradalommal együtt kibontakozott az új média lehetősége. Ma még nem tudjuk, hogy milyen eszköz lesz ez; föltehetőleg a televíziókészülékhez és a számítógéphez hasonlatos képernyős készség, amelyet a tele- és a tömegkommunikáció egyesülése, és az óriási méretű számítógépes adatbázisok lehetősége teremt meg.”

Fehér Katalin[7] szerint akár a könyvnyomtatás megjelenését is már új médiának lehet tekinteni a korábbi kódexíráshoz képest. A régi média utolsó mérföldkövének ugyanakkor a hagyományos (analóg) televíziót tekinti, "melyben még a digitális szolgáltatások, illetve az interaktivitás nem jelenik meg." A szerző a kiemeli, hogy az angol „new media" kifejezés vált a 21. század médiatechnológájának összefoglaló fogalmává.

Szakadát István[8] az újmédia, a hálózati kommunikáció szabályszerűségeit a Médiapédiában következőképpen értelmezte:

„Az újmédia a digitális hálózati kommunikáció révén létrejövő médiatípus átfogó neve. Az újmédia fogalma magába foglalja a multimédia és interaktív média jellegű tartalmakat, az újszerű egyéni és közösségi cselekvési formákat egyaránt.”

Aczél Petra[9] az újmédiát

„… nem elsősorban a kronologikusan előrajzolódó médiumszaporodás vagy a kivitelező technológiák” sajátosságaként, hanem sokkal inkább a ’média identitás-változása’ szempontjából fogja fel, fontosnak tartva az ’ómédiához’ való viszonyában mutatkozó megkülönböztető jellemzők megragadását.

Koltay Tibor[10] a digitális írástudás kiteljesedését elemezve hangsúlyozza, hogy

„Az újmédia kialakulását nagymértékben a Web 2.0 megjelenése eredményezte, de kevésbé definiált volta folytán nemcsak ennek eszközeit használja, hanem azzal lényegében azonos.”

A hálózatalapú tanulás kapcsán Forgó Sándor az alábbiakat fogalmazta meg:

„Integráltan kell felfogni a konnektivizmust, tehát kutatni szükséges az Új MÉDIA rendszerekkel (iTV, mobil, PDA), eszközökkel történő hálózatos tanulást is az oktatás kulcsmozzanatai (kompetenciák, tartalom, motiválás, rugalmasság, tanulói teljesítmények értékelhetősége) szempontjából.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Forgó Sándor (2008). "Az új média és az elektronikus tanulás" (PDF). Új Pedagógiai Szemle. 8–9: 91–97. Hozzáférés: 2014. február 4.
  2. ↑ Forgó Sándor: Az újmédia hatása. In: Nagy-Király Vivien (szerk.) Médiatudatosság az oktatásban: Konferenciakötet. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), Budapest, 2013. pp. 97-101.
  3. ↑ Manovich, Lev (2001). The Language of New Media, Cambridge: MIT Press. http://www.manovich.net/LNM/Manovich.pdf Archiválva 2012. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 2014. február 4.
  4. ↑ FLEW, Terry (2008), New Media: An Introduction, Oxford University Press, UK, pp. 21-33
  5. ↑ Hazai példaként a Kitchen Budapest [KIBU] említhető. URL: http://issuu.com/kitchenbudapest/docs/kibu_2010_web hozzáférés ideje: 2014. február 4.
  6. ↑ Balázs Géza: Az új média retorikája. In: Vigilia 2003/1. p. 13.
  7. ↑ Fehér Katalin: Az új és a régi média. Médiadeterminizmus és médiakonvergencia in: Fehér Katalin (szerk.): Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2007. 93–103., 250-264.
  8. ↑ Szakadát István: Új média, hálózati kommunikáció. http://mokk.bme.hu/archive/szocjegyzet_newmedia Archiválva 2010. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben vö. http://mediapedia.hu/new-media Letöltés: 2013. november 22.
  9. ↑ Aczél Petra (2010): Netorika. A digitális retorika műfajai és jellemzői. In: Kukorelli Katalin (szerk.) A tartalom és forma harmóniájának kommunikációja. XII. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott nyelvészeti és Kommunikációs Konferencia. 2010. p.109.
  10. ↑ Koltay Tibor (2010): Az új média és az írástudás új formái. Magyar Pedagógia. 110. évf. 4. szám p. 301.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Aczél Petra (2010): Netorika. A digitális retorika műfajai és jellemzői. In: Kukorelli Katalin (szerk.) A tartalom és forma harmóniájának kommunikációja. XII. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott nyelvészeti és Kommunikációs Konferencia. 2010. p. 109.
  • Balázs Géza (2003): Az új média retorikája. In: Vigilia 2003/1. p. 13.
  • Flew, Terry (2008), New Media: An Introduction, Oxford University Press, UK, pp. 21–33 Fehér Katalin: Az új és a régi média. Médiadeterminizmus és médiakonvergencia in: Fehér Katalin (szerk.): Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2007. 93–103., 250-264.
  • Forgó Sándor (2009): A hálózatalapú tanulás. In: Wikipédia, https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1l%C3%B3zatalap%C3%BA_tanul%C3%A1s Letöltés: 2013. november 22.
  • Forgó Sándor: Az új média és az elektronikus tanulás. In: Új Pedagógiai Szemle, 2008. 8–9. 91-97. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00135/pdf/EPA00035_upsz_200908-09_091-096.pdf hozzáférés ideje: 2014. február 4.
  • Koltay Tibor: Kérdések és válaszok az írástudás új formáiról. URL: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=329 [elektronikus dokumentum] utolsó hozzáférés ideje: 2013. január 10.
  • Koltay Tibor (2010): Az új média és az írástudás új formái. Magyar Pedagógia. 110. évf. 4. szám p. 301.
  • Manovich, Lev (2001). The Language of New Media, Cambridge: MIT Press. https://web.archive.org/web/20120730084320/http://www.manovich.net/LNM/Manovich.pdf hozzáférés ideje: 2014. február 4.
  • Forgó Sándor (2014): Az újmédia hatása az óraszervezésre. http://forgos.ektf.hu/hu/ hozzáférés ideje: 2014. február 4.
  • McQuail, Denis (2003): A tömegkommunikáció elmélete. Osiris kiadó, Bp., p. 117.
  • Schvinski, Bruno; Dabrovski, D. (2013). The Effect of Social-Media Communication on Consumer Perceptions of Brands. Working Paper Series A, Gdansk University of Technology, Faculty of Management and Economics 12 (12): pp. 2–19. https://en.wikipedia.org/wiki/New_media#cite_note-3 Letöltés: 2013. november 22.
  • Szakadát István: Új média, hálózati kommunikáció. https://web.archive.org/web/20100531080830/http://mokk.bme.hu/archive/szocjegyzet_newmedia vö. http://mediapedia.hu/new-media Letöltés: 2013. november 22.
  • Az információközvetítő szakmák újmédia-kompetenciái, az újmédia lehetőségei; szerk. Forgó Sándor; átdolg. kiad.; Líceum, Eger, 2017
  • Pusztai Virág: A képekből összerakott ember. A képkészítő és a képfogyasztó meghatározottsága az ikonikus fordulat és újmédia-jelenségek tükrében; Gondolat, Budapest, 2019
  • Seres Szilvia: Digitális perspektívák. Az újmédia-művészet hazai kezdetei; MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, Budapest, 2021
  • Balázs Géza: Újmédia-kislexikon. Fogalmak, érvelés, nyelvhasználat, viselkedés az újmédiában. Médiaelmélet, pszichológia, netorika, netográfia, netnyelvészet; Iku, Budapest, 2023 (Iku-tár)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újmédia&oldid=29235369”