Új-zélandi angol nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az új-zélandi angol az angol nyelv Új-Zélandon használt változata.

Az angol nyelvet a 19. századi telepesek honosították meg Új-Zélandon. A legtöbb hatással az új-zélandi angolra az angol nyelv déli változata, a skót angol és az őslakosok maori nyelve volt.

Az új-zélandi angol kiejtésben közel áll az Ausztráliában beszélt angolhoz, bár van néhány olyan vonása, ami a maori beszéd hatását hordozza magán. Az ausztrál és az új-zélandi angol közötti legnagyobb eltérés az /ɪ/: hang kiejtése, amit az új-zélandiak svá-nak ejtenek.

Kiejtés[szerkesztés]

Magánhangzók[szerkesztés]

A rövid magas hangok[szerkesztés]

  • A rövid i (az angol kit szó i-je) kiejtése [ə] vagy [ɘ]. Ez hasonlít az angol rövid u hangra, ha nem is olyan nyílt ez a hang, és élesen elkülönül az ausztrál angol i hangjától. Ezért az új-zélandiak szerint az angolok feesh and cheeps-et kérnek fish and chips helyett, míg az ausztrálok szerint az új-zélandiak pedig fush and chups-et.
  • A rövid /ɛ/ (mint az angol dress szóban) az /ɪ/ hang által okozott űrt tölti ki, fonetikailag az [e] hang régiójában található. Leginkább egy rövid i-nek hallatszik.

Néhány példa erre:

  • then - /θɪn/
  • less - /lɪsː/
  • better - /bɪtəɹ/
  • yes - /jɪs/
  • best - /bɪst/
  • get - /gɪt/
  • leg - /lɪg/
  • ten - /tɪn/
  • Ugyanígy, a rövid /æ/ hang (a trap szó a-ja) körülbelül [ɛ] hangnak hallatszik.

Régi dokumentumfilmek alapján azt lehetett észrevenni, hogy a második világháború előtt az ausztrál és az új-zélandi angol között nem volt számottevő különbség, főképp az 1950-es évektől kezdtek el szétválni. A jelenlegi nyelvészeti kutatások szerint az új-zélandi rövid i az alacsonyabb osztályhoz tartozó 19. századi angol bevándorlók nyelvéből származik. Bár az is előfordulhatott, hogy az előbb Új-Zélandra, majd később Ausztráliába tartó skót bevándorlás is hatással lehetett erre. A maorik nyelve is hatással volt az új-zélandi kiejtésre.

Diftongusok[szerkesztés]

  • Az /ɪə/ (pl. a near szó ea-ja) és az /eə/ (a square szó ua-ja) jelölt lett, így a here szó rímel a there szóval, a bear a beer-rel és a rarely a really-vel.
  • Az /l/ hang előtt az /iː/: és az /ɪə/ (mint a reel szó ee-je vagy a real szó ea-ja), miként az /ɒ/ és az /oʊ/ (doll / dole), és néha az /ʊ/ és az /uː/ (pull / pool), az /ɛ/ és az /æ/ (Ellen / Alan) és az /ʊ/ és az /ɪ/ (full / fill) jelölt lehet.
  • A brit angol /æɪ/-a Új-Zélandon /aɪ/-nak hangzik, pl. a maybe /maɪbɪ/, ~ good day /gɪdaɪ/.

Más hangok[szerkesztés]

  • Az /ɑr/-/ɑː/ (a start, a bath szavak a-ja) kiejtésben [ɐː] vagy [ɐ̟ː].
  • Az /ɜ/ hang (a bird i-je és a nurse u-ja) kerek és az [ɵː~œː~øː] hang régiójában mozog.

Mássalhangzók[szerkesztés]

  • Az új-zélandi angol kevésbé használ pergetett r hangot, kivéve az Otago-környéki Southland-en, ahol a skót angol hatása érvényesül. Mégis, néhány szóban azért előfordul a pergetett r, mint az Ireland szóban.
  • Az /l/ ejtése veláris („kemény”, gyakran vokalizált). Ennek a hangnak társadalmilag különböző az ejtése, a fiatalok, az alsóbb osztálybeliek vokalizálják az /l/-t.

Más mássalhangzók[szerkesztés]

  • A /w/ (witch) és a /hw/ (which) közötti különbség főképp idős beszélőknél van még meg, eltűnni látszik.
  • A magánhangzók közötti /t/ artikulációja retroflex (kakuminális) is lehet.

Más észrevételek[szerkesztés]

  • Ahogy Ausztráliában, úgy Új-Zélandon is néhányan a grown, thrown és mown típusú szavak utolsó szótagját két szótagnak ejtik, egy betoldott svá-hanggal /-oʊ.ən/. Ezekkel szemben a groan, throne és moan szavak ejtése nem hangzik erőltetettnek. A three szóban a th és az r között is megjelenik a svá, így a szó kétszótagú lesz.
  • A trans- előtag általános kiejtése /trænts/.
  • A H betű nevének kiejtése /eɪtʃ/, mint az Nagy-Britanniában és az USA-ban, nem pedig /ˈheɪtʃ/, mint az ausztrál angolban, ahol ez ír hatás, bár leginkább erre az ausztrál kiejtésre lehetne számítani Új-Zélandon is.

Fonológia[szerkesztés]

Az új-zélandi angol fonológiája hasonló az ausztrál angolhoz vagy a brit angolhoz, azonban vannak benne is eltérések, lásd a táblázatban:

Rövid magánhangzók
IPA Példák
ɘ sit, about, winner
i city
e bed, end
ɛ lad, cat, ran
ɐ run, enough
ɒ not, wasp
ʊ put, wood
Hosszú magánhangzók
IPA példák
ɐː father, arm
see
ɵː bird
law, caught
ʉː soon, through
Kettőshangzók
IPA Példák
æe day, pain
ɑe my, wise
oe boy
ɐʉ no, tow
æo now
ɪə near, here
hair, there
ʉɐ tour

Az ausztrál angoltól való különbözősége[szerkesztés]

Új-Z. Auszt. Magyarázat
Cellphone / mobile / mobile phone (cell)/phone(mobile) Mobile phone
(mobile)
Hordozható telefon
Chilly bin Esky Zárt konténer, ami az italokat és ételeket hidegen tartja
Dairy Delicatessen
convenience store
Deli
Nagyobb városokban a convenience store vagy a superette szót használják, köszönhetően a bevándorlóknak. Megjegyzendő, hogy a delicatessen terminus más okból van használatban Új-Zélandon, olyan üzletet vagy üzletrészt jelöl, ahol olyan ételeket lehet kapni, mint szalámi, finom sajtok vagy likőr.
Domain, field Oval, paddock Szabadtéri pihenésre szolgáló, általában füves terület
Duvet Doona A padded quilt(?)
Jandals Thongs Hátsó rész nélküli szandál (másként vietnami papucs vagy strandpapucs)
Jersey Jumper Új-Zélandon és Ausztráliában a jersey a sportruházat felső részét is jelenti. A sportruházat másik nevét, a guernsey-t Új-Zélandon ritkábban használják.
Judder bar / Speed bump Speed bump Szándékosan elhelyezett bukkanók az úton, hogy a vezetők csökkentsék a sebességet.
Maroon Maroon, marone Bíborbarna szín. Új-Zélandon a kiejtése hasonló, mint: spoon, Ausztráliában a kiejtése hasonló, mint bone.
No exit No through road Zsákutca
Oil skin / Swanndri Driza-Bone
Oil skin
Oil skin: vidéki esőkabát; Swanndri: heavy woollen jersey (often checquered).
Togs
Bathers
Swimmers
Cozzies
Togs
budgie smugglera
Úszódressz
Trolley Shopping trolley Négykerekű bevásárlókocsi az áruházakban
Trolley, Trundler Shopping jeep/granny trolley Kétkerekű bevásárlókocsi az áruházakból való elszállításhoz (manapság nemigen látható)
Tramp Bush walk Természetjárás
Twink Wite-Out / Liquid Paper Hibajavító festék
Vivid
Felts, Felt tips , Marker
Texta Jelölő toll
a Főképp Queensland-ben és Észak-Új-Dél-Walesben használatos.

Betűzés[szerkesztés]

  • Azon szavaknál, ahol van különbség a brit és az amerikai használat között, a brit van használatban: colour / color, travelled / traveled.
  • Az -ize, -ise végű szavak (pl. organise / organize) közül az új-zélandi angol az -ise végűt használja. Ez az amerikai angollal szemben szintén a brit angolt támogatja.
  • Új-Zélandon a "fjord" szót fiord-ként ejtik (és írják), szemben a minden más angol változatban ejtett fjorddal. Írásban lásd Fiordland tartományuk nevét.

Sajátos új-zélandi szavak és kifejezések[szerkesztés]

  • anklebiter – kisgyerek, kölyök
  • arvo – vacsora
  • banger – kolbász
  • brekkie – reggeli (a breakfast szóból)
  • bush – erdő
  • choice! – remek! jó ötlet! nagyon jó!
  • chrissy – karácsony (a christmas szóból)
  • cor blimey – hitetlenség kifejezése (a God blind me szavakból)
  • footy – labdarúgás
  • flash – stílusos, drága
  • jafa – aucklandi ember
  • Mainland – Új-Zéland déli szigete
  • pom – brit személy
  • drongo – hülye, idióta
  • scarfie – egyetemista, különösen az Otagoi Egyetem hallgatóira vonatkozik
  • West Island – Ausztrália
  • Gidday! – Jó napot!
  • Are you right? – Jól vagy?
  • How ya garn? – Hogy vagy?
  • Sweet as! – Minden rendben.
  • Ta! – Köszönöm
  • Bugger! – A fenébe!
  • Toodle pip! – Viszlát!

Az új zélandi angol nyelvű beszédben számos maori szó vagy kifejezés is előfordul:

  • Kia ora! – Szia! Üdv!
  • Kia kaha! – Légy erős!
  • Pehea koe? – Hogy érzed magad? (Teljes alakja: Kei pe pēhea koe?)

Hivatkozások[szerkesztés]

  • Bartlett, Christopher. (1992). Regional variation in New Zealand English: the case of Southland. New Zealand English Newsletter 6: 5-15.
  • Bauer, L.; Warren, P.; Bardsley, D.; Kennedy, M.; Major, G. (2007). New Zealand English
  • Cryer, Max. (2002). Curious Kiwi Words. Auckland, NZ: HarperCollinsPublishers (NZ) Ltd.
  • Crystal, David (2003). The Cambridge encyclopedia of the English language (2nd ed.). Cambridge University Press.
  • Deverson, Tony and Graeme Kennedy (eds.) (2005). The New Zealand Oxford Dictionary. Oxford University Press.
  • Grant, L.E., and Devlin, G.A. (eds.) (1999). In other words: A dictionary of expressions used in New Zealand. Palmerston North, NZ: Dunmore Press.
  • Kortmann, Bernd; Schneider, Edgar W.; Burridge, Kate; Mesthrie, Rajend; & Upton, Clive (Eds.). (2004). A handbook of varieties of English. Berlin: Mouton de Gruyter.
  • Leland, Louis S., jr. (1980). A personal Kiwi-Yankee dictionary. Dunedin, NZ: John McIndoe Ltd.
  • Orsman, H.W., (ed.) (1997). The Dictionary of New Zealand English: a dictionary of New Zealandisms on historical principles. Auckland: Oxford University Press.
  • Orsman, H.W., (ed.) (1979). Heinemann New Zealand dictionary. Auckland, NZ: Heinemann Educational Books (NZ) Ltd.
  • Trudgill, Peter and Jean Hannah. (2002). International English: A Guide to the Varieties of Standard English, 4th ed. London: Arnold.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]