Ötödik betegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erythema infectiosum
Fifth disease.jpg
16 hónapos gyermek tünetei

Osztályozás
BNO-10 B08.3
BNO-9 057.0
Adatbázisok
DiseasesDB 4442
eMedicine

emerg/378  derm/136

ped/192
MeSH D016731

Az eritema infekciózum vagy ötödik betegség (további elterjedt nevei: pillangóvírus, lepkehimlő) egy főként kisgyermekeket érintő vírusfertőzés, mely általában 7-10 napig tart, és többnyire nem igényel kezelést. A tünetek jelentkezésekor a beteg általában már nem fertőző.[1][2]

A betegség számos formáját az eritrovírus (előző néven parvovírus B19) okozza.[3] A betegség ismert nevei utalnak a szimptómák formájára, melyek lepke alakú foltokban jelentkeznek először a beteg arcán. Angol nyelvterületen a neve slapped cheek syndrome vagy slapped face (megpofozott arc), Japánban pedig りんご病 (ringo-byou), vagyis „alma betegség”, utalva az arc pirosságára.

Szimptómák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az arcpír a legjellemzőbb kezdeti tünet gyermekeknél, mely néha szétterjed az orr és a száj köré is. Az arcpír mellett gyakran kialakul vörös kiütés a teljes testen, melyből a leggyakoribb a kar tetején és a lábakon. A kiütés általában 7-10 napig tart, néhány esetben 2-3 hétig is, és általában nem igényel kezelést. A páciensek általában már nem fertőznek akkor, amikor a kiütések megjelennek. [1]

A tinédzserek és felnőttek esetén ízületi fájdalmak jelentkezhetnek a csukló, térdek, bokák, ujjak és vállak környékén.[1][2]

A betegség általában enyhe lefolyású, és kezelés nélkül elmúlik. [4] Előfordulnak azonban súlyosabb tünetek a rizikócsoportok esetén:

  • Terhes nők esetében az első harmadban a fertőzés hydrops fetalis betegséghez vezethet a magzatban, ami spontán vetélést okozhat.
  • A hemolitikus anémia (drepanocytosis) krónikus betegségeiben (pl. örökletes spherocytosis) a fertőzés reticulocytopenia betegséget okozhat (a fejlődő vörös-vértestek számának csökkenése).[1][2]

Terjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A betegség főként cseppfertőzéssel terjed, de fertőzött vérrel való érintkezés is továbbíthatja. A lappangási ideje általában 4-21 nap, mely egyben a fertőző időszak is. A betegek a legfertőzőbbek a tünetek kialakulása előtt. Általában kisikolások, tanárok, ápolók és gyermekeiket gondozó anyák a leggyakoribb fertőzöttek. A tünetek kialakulásakor a fertőzés esélye alacsony, ezért a tünetekkel rendelkező személyek elkülönítése nem szükséges.[1][2]

Epidemológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár szinte minden életkorban elkapható a leggyakoribban az öt és tizenöt év közötti korosztályra jellemző. [5] A felnőttkor elérésekor általában a lakosság fele immunis a betegségre egy korábbi fertőzésnek köszönhetően.[1][2] A fertőzések általában bölcsődékben, óvodákban és általános iskolákban fordulnak elő.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az „ötödik betegség” elnevezés a klasszikus, gyermekkorban előforduló kiütéses betegségek listájában ötödik helyre utal:

  1. kanyaró
  2. skarlát
  3. rózsahimlő (rubeola)
  4. Filatow-Dukes-féle kór
  5. Eritema infekciózum
  6. Exanthema subitum („háromnapos láz”)

A betegséget először Robert Willan írta le 1799-ben, „Rubeola, sine catarrho” formában hivatkozva rá. Ezt követte 1889-ben Anton Tschamer alaposabb definíciója, ami egy rubeola változatként („ortliche rotheln”) hivatkozott rá, melyet 1896-ban T. Escherich azonosított eltérő betegségként és nevezett el „erythema infectiosum”-nak 1899-ben. [6]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f Sabella C, Goldfarb J (1999. October). „Parvovirus B19 infections”. Am Fam Physician 60 (5), 1455–60. o. PMID 10524489. Hozzáférés ideje: 2009. november 6.  
  2. ^ a b c d e Servey JT, Reamy BV, Hodge J (2007. February). „Clinical presentations of parvovirus B19 infection”. Am Fam Physician 75 (3), 373–6. o. PMID 17304869. Hozzáférés ideje: 2009. november 6.  
  3. Weir E (2005. March). „Parvovirus B19 infection: fifth disease and more”. CMAJ 172 (6), 743. o. DOI:10.1503/cmaj.045293. PMID 15767606.  
  4. Mankuta D, Bar-Oz B, Koren G (1999. March). „Erythema infectiosum (Fifth disease) and pregnancy”. Can Fam Physician 45, 603–5. o. PMID 10099795.  
  5. Kwon, Kenneth T: Pediatrics, Fifth Disease or Erythema Infectiosum. eMedicine, 2009. március 19. (Hozzáférés: 2009. november 7.)
  6. Altman, Lawrence K. „THE DOCTOR'S WORLD”, 1982. november 30. (Hozzáférés ideje: 2009. november 7.) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]