Örvös bukó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Örvös bukó
Mergus serrator (cropped).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Tengeri récék és bukók (Mergini)
Nem: Mergus
Faj: M. serrator
Tudományos név
Mergus serrator
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A örvös bukó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely   költözési útvonal
A örvös bukó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
  költözési útvonal
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Örvös bukó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös bukó témájú médiaállományokat és Örvös bukó témájú kategóriát.

Az örvös bukó (Mergus serrator) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjében a récefélék (Anatidae) családjába sorolt madárfaj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Izlandon, a Brit-szigeteken, Skandináviában és Ázsia északi részén Kamcsatkáig költ. Észak-Amerika északi részéin is megtalálható. Telelni délre húzódik, általában a tengerpartokon marad, a szárazföld belsejébe ritkábban hatol. Természetes élőhelyei a tavak, folyók és tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres vendég, novembertől májusig lehet megfigyelni.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 52-58 centiméter, a szárnyfesztávolsága 70-86 centiméter, a hím testtömege 947–1350 gramm, a tojó kicsi kisebb 900–1100 gramm.[3] Hegyes, a csúszós halak megfogására alkalmas csőre van.

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Általában 5-15 centiméter közötti halakat fogyaszt, de vízi rovarokat és rákokat is fogyaszt.[3] Nagyon jó úszó, a táplálékáért mélyre is lemerül.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét víz közeli üregekbe, sziklák közé, vagy bokrok alá rakja és pehelytollal béleli ki. A fészekalj 7-14 tojásból áll, melyen 26-35 napig kotlik. A fiókák 60 nap után válnak önállóvá.[3]

Tojásai

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában mérsékelten fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  3. a b c d Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. április 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]