Örmény nyelv

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen.
További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Örmény
հայերեն
BeszélikÖrményország, Grúzia
TerületEurópa
Beszélők száma6,7 millió[1] fő
Nyelvcsaládindoeurópai nyelvcsalád
ÍrásrendszerÖrmény ábécé
Hivatalos állapot
HivatalosÖrményország
Nyelvkódok
ISO 639-1hy
ISO 639-2hye (T)arm (B)
A Wikimédia Commons tartalmaz հայերեն témájú médiaállományokat.

Az örmény nyelv (örményül: հայերեն լեզու, IPA [hajɛrɛn lɛzu] – hayeren lezu) az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágába tartozó nyelv, amelyet elsősorban Örményországban, Grúziában és az örmény diaszpórában beszélnek. Közelebbi rokonságban az indoiráni nyelvekkel áll, kezdetben közéjük is sorolták, majd 1875-ben H. Hübschmann bizonyította be a nyelvcsaládon belüli önállóságát.[2] A nyelv kialakulásában jelentős szerepet játszott az i. e. 2. évezred végén a hettita nyelv. Magában a nyelv megnevezésében a hayeren szó a hettita Ḫai̯aša tartományra és a ḫai̯ népre utal, végződése az óhettita genitivus, accusativus vagy nominativus–accusativus ragnak felel meg.

A nyelvet ma megközelítőleg 6,7 millió ember beszéli, ebből 2,8 millió lakik a mai Örményországban.

Az örmény nyelv ma már három elkülönülő nyelvre oszlik, mindhárom önálló irodalmi nyelvvel rendelkezik. Az örményországi örmény, az általánosan ismert nyelvi norma. A keleti-örmény nyelv amelyet a Szovjetunió hajdani államaiban, Iránban és az Egyesült Államokban beszélnek. A nyugati-örmény nyelv a diaszpórában élő örménység nyelve, amit európai államokban (így Magyarországon is), arab országokban, Törökországban, Izraelben, Észak- illetve Dél-Amerikában beszélnek.

Írása[szerkesztés]

Bővebben: Örmény ábécé

Betűit az 5. században szerzetesek fejlesztették ki.

Magánhangzói: a, á, e, é, i, í, o, u.

Mássalhangzói: c, d, dzs, f, g, gy, h, j, je, k, l, m, n, p, q, r, s, sz, t, v, vo, yev, zs.

Nyelvtana[szerkesztés]

Az örmény nyelv nem ismeri a nyelvtani nemet. A névelőt a szó végéhez függeszti, például gail-e = a farkas. A többes számot (-եր) -er végződés jelzi, és a többes szám jele a magyarhoz hasonlóan a ragok elé kerül pl: farkas-ok-nak. 7 esetet különböztet meg. A ragok különféle eseteket vonzanak. A birtokragok a szó végére kerülnek, ahogyan az agglutináló nyelvekben szokásos, például életem.

A jelzőt nem egyeztetik a jelzett szóval: szép ruhák, nem szépek ruhák.

A szavak hangsúlya az utolsó, nem e-re végződő szótagon van.

Névszóragozás[szerkesztés]

Eset Örmény Latin átírás Magyar
alanyeset սար szar hegy
birtokos eset սարի szari hegyé
illativus սարի(ն) szari(n) hegyhez
tárgyeset սար(ը) szar(ö) hegyet
határozói eset սարից szaric hegyről
comitativus սարով szarov heggyel
inessivus սարում szarum hegyben

Többes szám esetén a tő után a többes szám jele következik, majd utána az esetrag:

սար + եր + ում (szar+er+um) - hegy-ek-en

Igeragozás[szerkesztés]

Jelen idő[szerkesztés]

Örmény Latin átírás Magyar
ասում եմ aszum em mondom, mondok
ասում ես aszum esz mondod, mondasz
ասում է aszum e mondja, mond
ասում ենք aszum enkh mondjuk, mondunk
ասում եք aszum ekh mondjátok, mondtok
ասում են aszum en mondják, mondanak

Múlt idő[szerkesztés]

folyamatos múlt latin átírás befejezett múlt latin átírás összetett befejezett múlt latin átírás magyar
ասում էի aszum ei ասացի aszaci ասել եմ aszel em mondtam
ասում էիր aszum eir ասացիր aszacir ասել ես aszel esz mondtad, mondtál
ասում էր aszum er ասաց aszac ասել է aszel e mondta, mondott
ասում էինք aszum einkh ասացինք aszacinkh ասել ենք aszel enkh mondtuk, mondtunk
ասում էիք aszum eikh ասացիք aszacikh ասել եք aszel ekh mondtátok, mondtatok
ասում էին aszum ein ասացին aszacin ասել են aszel en mondták, mondtak

Jövő idő[szerkesztés]

egyszerű jövő idő latin átírás összetett jövő idő latin átírás magyar
կասեմ kaszem ասելու եմ aszelu jem mondom*
կասես kaszesz ասելու ես aszelu jesz mondod
կասեի kaszei ասելու է aszelu je mondja
կասենք kaszenkh ասելու ենք aszelu jenkh mondjuk
կասեք kaszekh ասելու եք aszelu jekh mondjátok
կասեն kaszen ասելու են aszelu jen mondják

Példák a keleti és a nyugati nyelvjárásból[szerkesztés]

Magyar - Keleti örmény

  • Igen = Ajo (այո)
  • Nem = Voč (ոչ)
  • Elnézést = Neroġowt'jun (ներողություն)
  • Szia = Barev (բարև)
  • Hogy vagy? (formális) = Vonts es (ո՞նց ես)
  • Hogy vagy? = Inč ka čka (ի՞նչ կա չկա)
  • Kérem = Xndrem (խնդրեմ)
  • Köszönöm = Šnorhakal em (շնորհակալ եմ)
  • Köszönöm szépen = Šat šnorhakal em (շատ շնորհակալ եմ)
  • Isten hozott = Bari galust (բարի գալուստ)
  • Viszontlátásra = C'tesowt'jun (ցտեսություն)
  • Jó reggelt! = Bari lujs (բարի լույս)
  • Jó napot! = Bari òr (բարի օր)
  • Jó estét! = Bari jereko (բարի երեկո)
  • Jó éjt! = Bari gišer (բարի գիշեր)
  • Szeretlek! = Jes sirum em k'ez (ես սիրում եմ քեզ)
  • Örmény vagyok. = Jes haj em (Ես հայ եմ)

Magyar - Nyugati örmény

  • Igen = Ajo (այո)
  • Nem = Voč (ոչ)
  • Elnézést = Neroġowt'jun (ներողութիւն)
  • Szia = Parev (բարեւ)
  • Kérem = Xntrem (խնդրեմ)
  • Köszönöm = Šnorhagal jem (շնորհակալ եմ)
  • Köszönöm szépen = Šad šnorhagal jem (շատ շնորհակալ եմ)
  • Isten hozta! = Pari jegar / Pari jegak (բարի եկար / բարի եկաք)
  • Viszontlátásra = C'desowt'jun (ցտեսութիւն)
  • Jó reggelt! = Pari lujs (բարի լոյս)
  • Jó napot! = Pari òr (բարի օր)
  • Jó estét! = Parirgun / Pari irigun (բարի իրկուն / բարի իրիկուն)
  • Jó éjt! = Kišer pari (գիշեր բարի)

Történelmi örmény nyelvjárások[szerkesztés]

1909-ben Heracsah Adjarjan megvizsgálta az örmény nyelvjárásokat Örményországban, Törökországban, és mindazon országokban (köztük Magyarországon is), ahol örményül beszélnek. A hagyományos keleti–nyugati felosztás mellett Adjarjan három nagy csoportra osztotta az így megvizsgált örmény nyelvjárásokat: az -um, a gë és az -el csoportokra. Ezek a következő helyeken találhatók:

-um nyelvjárások:

  • 1. Jereván, Doğubeyazit, Tabriz (Kala és Lilava negyedek), Gavar, Kamo
  • 2. Tbilisi (Havlabar negyed)
  • 3. Shusha, Ganja, Shaki, Baku, Derbent, Agstafa, Dilijan, Vanadzor, Qazakh, Lori, Karadagh, Mujumbar, Tabriz (Lilava negyed), Burdur, Ödemiş
  • 4. Shamaki, Quba
  • 5. Astrakhan
  • 6. Julfa, Isfahan (Új Julfa negyed), Shiraz, Hamadan, Bushehr, Teherán, Qazvin, Rasht, Bandar-e Anzali
  • 7. Aşağı Əylis, Çǝnǝnǝb, Yuxarı Əylis, Yuxarı Əndǝli, Danagyrt, Urmis, Dasta, Kyalaki

gë nyelvjárások:

  • 1. Erzerum, Kars, Gjumri, Akhalkalaki, Akhaltsikhe
  • 2. Muş, Sason, Bitlis, Hizan, Ahlat, Erciş, Bulanık, Malazgirt, Hinis, Eleşkirt, Aparan, Eshtia, Ujmana, Toria, Martuni
  • 3. Van, Diadin, Mukus, Buşkale, Çatak, Basargecher
  • 4. Diyarbakır, Lice, Hazro, Kozluk, Hizan, Siverek, Şanlıurfa
  • 5. Elazığ, Erzincan, Palu, Bingöl, Çemişgezek, Akpazar, Kigi, Tunceli, Kemah
  • 6. Şebinkarahisar, Akıncılar
  • 7. Trabzon, Bayburt, Gümüşhane, Giresun
  • 8. Hemşin, Trabzon, Ünye, Fatsa, Terme, Çarşamba, Samsun, Sukhumi, Sochi, Mtsara, Tsebelda, Adler, Shapsugskaya
  • 9. Malatya, Adıyaman
  • 10. Saimbeyli, Süleymanlı, Kahramanmaraş, Kilis, İskenderun, Yakacik, Samandağ
  • 11. Aramo
  • 12. Arapgir, Divriği, Gürün, Darende, Kayseri, Yozgat
  • 13. Kemaliye
  • 14. Sivas
  • 15. Tokat, Amasya, Merzifon, Ordu, Samsun, Sinop
  • 16. İzmir
  • 17. İzmit, Adapazarı, Yalova, Bahçecik, Geyve, İznik, Pazarköy, Karamürsel, Aslanbey, Ortaköy, Sölöz, Benli
  • 18. Isztambul
  • 19. Tekirdağ, Malkara
  • 20. Naxçıvan, Rosztov-na-Donu, Sztavropol, Krasznodar, Dnyipro, Anapa, Majkop, Taganrog, Primorszk, Novocserkasszk, Dneprovskaya
  • 21. Lengyelország, Bukovina, Erdély, Magyarország
  • 22. Jeruzsálem (K'aġak'ac'i dialect), nem Adjarjannál, hanem Vaux-nál említve, a Kilikiából érkezők esetén

-el nyelvjárások:

  • 1. Maragheh
  • 2. Khoy, Maku, Iğdir, Kori, Alighuli, Mughanjugh, Karashen, Alilu, Angeghakot, Ghushchi, Tazakend, Uz, Mazra, Balak, Shaghat, Ltsen, Sisian, Nerkin Kilisa
  • 3. Artvin, Ardahan, Ardanuç, Oltu

Jövevényszavak[szerkesztés]

  • պակա (paka) -- "viszlát" az orosz пока szóból
  • եմիշ (jemiš) -- "dinnye" a török yemiş szóból
  • ալլո (allo) -- "helló" a telefonban, a francia és más nyelv allô szavából
  • մերսի (mersi) -- néha "köszönöm" értelemben, a francia merci szóból

Ez csak néhány példa az örmény nyelv szókölcsönzéseire. Főképp a keleti örményben található nagyobb számú orosz eredetű szó, mivel Örményország sokáig állt szovjet uralom alatt. Még ma is jelentékeny orosz nyelvi befolyás található Jereván utcáin.

Indo-európai összehasonlítás[szerkesztés]

Örmény angol Latin Klasszikus görög Szanszkrit Proto Indo-európai
մայր (mayr) "anya" mother (< óangol mōdor) māter "anya" mētēr "anya" mātṛ "anya" *máH₂ter- "anya"
հայր (hayr) "apa" father (< óangol fæder) pater "apa" patēr "apa" pitṛ "apa" *pH₂tér- "apa"
eġbayr "fivér" brother (< óangol brōþor[3]) frāter "fivér" phrātēr "fivér" bhrātṛ "fivér" *bʰráH₂ter- "fivér"
դուստր (dowstr) "lánya vkinek" daughter (< óangol dohtor) futrei "lánya vkinek" thugatēr "lánya vkinek" duhitṛ "lánya vkinek" *dʰugH₂-tér- "lánya vkinek"
կին (kin) "nő" queen (< óangol cƿēn[4] "királynő, nő, feleség") gunē "nő, feleség" gnā/jani "nő" *gʷén-eH₂- "nő, feleség"
իմ (im) "enyém" my, mine (< óangol min) mei "enyém" emeo "enyém" mama "enyém" *mene- "enyém"
(anun) "név" name (< óangol nama) nōmen "név" onoma "név" nāman "név" *H₁noH₃m-n̥- "név"
ut' "8" eight (< óangol eahta) octō "nyolc" oktō "nyolc" aṣṭa "nyolc" *H₁oḱtō(u) "nyolc"
inë "9" nine (< óangol nigon) novem "kilenc" ennea "kilenc" nava "kilenc" *(H₁)néwn̥ "kilenc"
tas "10" ten (< óangol tien) (< *tekhan) decem "tíz" deka "tíz" daśa "tíz" *déḱm̥ "tíz"
ačk' "szem" eye (< óangol ēge) oculus "szem" ophthalmos "szem" akṣan "szem" *H₃okʷ- "látni"
armownk "elbow" arm (< óangol earm "a váll alatti rész") armus "váll" arthron "találkozás" īrma "kar" *H₁ar-mo- "csatlakozik"
çownk "térd" knee (< óangol cnēo) genū, "térd" gonu "térd" jānu "térd" *ǵénu- "térd"
otk' "láb" foot (< óangol fōt) pedis "láb" podi "láb" pāda "láb" *pod-, *ped- "láb"
sirt "szív" heart (< óangol heorte) cor "szív" kardia "szív" hṛdaya "szív" *ḱerd- "szív"
kaši "bőr" hide (< óangol hȳdan "állati bőr") cutis "bőr" keuthō "elrejt" kuṭīra "kunyhó" *keu- "elfed, lefed"
muk "egér" mouse (< óangol mūs) mūs "egér" mus "egér" mūṣ "egér" *muH₁s- "egér, kis rágcsáló"
kov "tehén" cow (< óangol cū) bum (umber) "tehén" bous "tehén" go "tehén" *gʷou- "tehén"
šown "eb" hound (< óangol hund "kutya") canis "kutya" kuōn "kutya" śvan "kutya" *ḱwon- "eb, kutya"
tari "év" year (< óangol gēar) hōrnus "ezen év…" ōra "év" yare(avesztai) "év" *yeH₁r- "év"
amis "hónap" moon, month (< óangol mōnaþ) mēnsis "hónap" mēn "hold, hónap" māsa "hold, hónap" *meH₁ns- "hold, hónap"
amaṙ "nyár" summer (< óangol sumor) samā "évszak" *sem- "az év meleg része"
ǰerm "meleg" burn (< óangol beornan) formus "meleg" thermos "meleg" gharma "hőség" *gʷʰerm- "meleg"
lujs "fény" light (< óangol lēoht "fényesség") lucere, lux, lucidus "ragyog, fény, tiszta" leukos "fényesség, fehér" roca "ragyogás" *leuk- "fény(esség)"
hur "láng" fire (< óangol fȳr) pir(umber) "tűz" pur "tűz" pu "tűz" *péH₂wr̥- "tűz"
heṙow "távol" far (< óangol feor "nagy távolságra") per "át" pera "mögött" paras "mögött" *per- "át, túl, mögött"
helowm "ömlesztek" flow (< óangol flōƿan) pluĕre "esik az eső" plenō "megmos" plu "úszik" *pleu- "árad, áraszt"
owtem "eszem, eszek" eat (< óangol etan) edulis "ehető" edō "eszem, eszek" admi "eszem, eszek" *ed- "eszik"
gitem "tudom, tudok" wit (< óangol ƿit, ƿitan "tud") vidēre "lát" idei "tudom" vid "tud" *weid- "tud, lát"
get "folyó" water (< óangol ƿæter) utur (umber) "víz" hudōr "water" udan "víz" (*wodor, *wedor, *uder-) *wed- "víz"
gorç "dolgozik" work (< óangol ƿeorc) urgēre "nyom, vezet" ergon "dolgozik" varcas "activity" *werǵ- "dolgozik"
meç "nagy" much (< óangol mycel "nagy, sok") magnus "nagy" megas "nagy, hatalmas" mahant "nagy" *meǵ- "nagy"
ançanot' "idegen, ismeretlen" unknown (< óangol uncnaƿen) ignōtus ignōrāntem "ismeretlen" agnōstos "nem ismert" ajñāta "ismeretlen" *n- + *ǵneH₃- "nem" + "ismer"
meṙaç "halott" murder (< óangol morþor) mortalis "halálos" ambrotos "halhatatlan" mṛta "halott" *mrtro-, a (*mor-, *mr-)-ból "meghal"
mēǰteġ "közép(ső)" mid, middle (< óangol mid, middel) medius "közép(ső)" mesos "middle" madhya "közép(ső)" *medʰyo- a *me- ből "közép(ső)"
այլ (ajl) "más" else (< óangol elles "más, különböző") alius, alienus "más, másik" allos "más, másik" anya "más" *al- "más"
նոր (nor) "új" new (< óangol nīƿe) novus "új" neos "új" nava "új" *néwo- "új"
դուռ (dur.) "ajtó" door (< óangol dor, duru) fores "ajtó" thura "ajtó" dvār "ajtó" *dʰwer- "ajtó, kapu"
տուն (tun) "ház" timber (< óangol timber "építőfa") domus "ház" domos "ház" dama "ház" *domo-, *domu- "ház"
berri, berel "szállít, visz" bear (< óangol beran "szállít, hordoz") ferre, fertilis "visel, hord" pherein "cipel, szállít" bharati "szállít" *bʰer- "visel, szállít"

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ britannica.com
  2. ↑ A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, 1142. ISBN 963-05-7597-3.
  3. ↑ A 'þ' betű az óangol nyelvben volt használva, ezt a th betűre cserélték.
  4. ↑ A 'ƿ' betű az óangol nyelvben volt használatos, ma /w/ hang áll helyette

Források[szerkesztés]

  • Dzsotjan Gagik - Krajcsir Piroska: Örmény nyelvkönyv I-II. Dorogi örmény kisebbségi önkormányzat, Dorog, 1997.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Tekintsd meg a Wikipédia örmény nyelvű változatát!
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a Kategória:magyar-örmény szótár címszót a Wikiszótárban!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Örmény_nyelv&oldid=27068079”