Ördögkolobusz
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Ördögkolobusz (jobbra) és királykolobusz
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Colobus satanas Waterhouse, 1838 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ördögkolobusz témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ördögkolobusz témájú médiaállományokat és Ördögkolobusz témájú kategóriát. |
Az ördögkolobusz (Colobus satanas) a cerkóffélék családjába tartozó, teljesen fekete színű, Közép-Afrikában honos majomfaj.
Megjelenése
[szerkesztés]
Az ördögkolobusz viszonylag nagy termetű majom, testhossza 50–70 cm-t tesz ki, amihez még kb. 80 cm-es farka járul. A rokonaihoz hasonlóan testalkata karcsú és ülepén megvastagodott, elszarusodott bőrfelület található. A nemek csak kevéssé különböznek: a hímek 10-15, míg a nőstények 10–11 kg-osak.[1][2] Hüvelykujjai egészen rövidek, feltehetően azért, hogy az ágról ágra való ugrálás közben elkerülje a sérülést. Végtagjaik hosszúak; lábaik hosszabbak a karoknál. Fülei és arca kivételével egész testét fényes fekete bunda borítja; szőrzete a feje oldalain és homlokán kissé meghosszabbodott. A többi kolobusztól eltérően nincsenek fehér foltok a testén.[1] A két alfaj nagyon hasonlít egymásra, bár a C. s. satanas bundája valamivel hosszabb és bolyhosabb.[3]
Az ördögkolobusz a Colobus nem legrégebbi faja, becslések szerint 3-4 millió éve létezik. Két alfaja ismert:
- Colobus satanas satanas Waterhouse, 1838
- Colobus satanas anthracinus Le Conte, 1857[4]
Elterjedése
[szerkesztés]Az ördögkolobusz Közép-Afrikában a Guineai-öböl partvidékén fordul elő; egy viszonylag kis területen, amelyen Egyenlítői-Guinea, Kamerun, Gabon és a Kongói Köztársaság osztozik. A C. s. satanas alfaj csak Bioko szigetén található meg.[5] Az utóbbi időben élőhelye a fakitermelés miatt jelentősen lecsökkent. Legnagyobb, 50-55 ezer fős populációja a gaboni Lope természetvédelmi területen van.
Életmódja
[szerkesztés]Az ördögkolobusz a trópusi esőerdők lombkoronaszintjén él; a partmenti, síkvidéki, mocsári, vagy hegyvidéki erdőkben egyaránt. A fák kiirtása után kialakuló fiatal másodlagos erdőkben képtelen megmaradni.[6] Speciális élőhelye és étrendje miatt fogságban nem szaporítható.[7]
Nappal aktív. Ideje döntő részét a fák koronájában tölti, a talajra csak néha merészkedik le. Magvakkal, diókkal, éretlen gyümölcsökkel, rügyekkel, fiatal levelekkel (főleg a liánokéval) táplálkozik.[1] Étrendje legnagyobb részét a magvak teszik ki,[8] amelyeket erőteljes, lapos fogaival könnyen megrág. A legtöbb majomfajtól eltérően a kolobuszoknak négyrekeszes, a kérődzőkére hasonlító gyomra van, amelyben jól meg tudják emészteni a leveleket. Lehetőség szerint fiatal leveleket választ, amelyek tápanyagban gazdagabbak és kevesebb bennük az emésztést gátló méreganyag (pl. tannin).[8] Szükség esetén azonban az idősebb levelekre is ráfanyalodnak, így olyan táplálékon is megvannak, ami a többi kolobusz számára ehetetlen.[1] Megfigyelték, hogy néha földet is esznek, feltehetőleg így szerzik be a szükséges ásványi anyagokat, pl. a nátriumot.[9]
Az ördögkolobuszok 6-20 fős, több hímből és nőstényből álló csapatokban élnek. Territoriális állatok, a szomszédos csoport tagjait hangos kiáltásokkal figyelmeztetik a távolmaradásra.[2] Hívóhangja egy hangos prüszkölést követő magas, bőgő hangjelzés.[1] Megfigyelték, hogy csoportjaikhoz néha magányos koronás cerkófhímek csatlakoznak, amelyek az olyan szociális tevékenységekben is részt vesznek, mint az egymás kurkászása. A kolobuszok felismerik a koronás cerkófok veszélykiáltását.[10] Idejük kb. 60%-át pihenéssel, a többit táplálkozással, szocializációval vagy egyik helyről a másikra való mozgással töltik. Naponta kb. 850 métert tesznek meg táplálék után kutatva.[1]
Szaporodása
[szerkesztés]Nincs kizárólagos szaporodási időszaka, de a párzásra általában az esős évszakban kerül sor. A hímek hat-, a nőstények négyévesen lesznek ivarérettek. A nőstényeknél nem figyelhető meg más majmoknál szokásos ivarszervduzzanat a peteérés körül. 195 napig tartó vemhesség után egy utódnak adnak életet. A nőstények átlagosan húszhavonta lesznek vemhesek. Az újszülöttek barnák (szemben a fehéren születő többi kolobusszal) és néhány hónapos korukban feketednek ki.[1] Az a más majmoknál megfigyelhető jelenség, hogy a csoport nőstényei segítenek egymás kölykeinek nevelésében, viszonylag ritka.[11] A kismajmokat az anyjuk hordozza és szabad idejükben sokat játszanak a csoport többi tagjával, ami elősegíti beilleszkedésüket.
Környezetvédelmi helyzetük
[szerkesztés]Az ördögkolobusz a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján "sebezhető" státusszal szerepel.[12] Az utóbbi 30 évben a faj létszáma 30%-kal esett. Különösen súlyos a veszélyeztetett státuszú C. s. satanas alfaj helyzete, amelynek populációja a 30 évvel korábbinak csak 40%-a. A faj mára csak a nehezen megközelíthető erdőkben található meg.[1]
A fajt leginkább a fakitermelés és az illegális prémvadászat veszélyezteti. Az utak építésével a vadászok korábban érintetlen régiókba is eljuthatnak.[7] Húsukért is vadásszák őket, az Egyenlítői-Guinei fővárosában, Malabóban árult vadhús ("bushmeat") kb. 20%-a ehhez a fajhoz tartozik.[13] Egy felnőtt majmot kb. 20 amerikai dollárért lehet eladni a piacon.[14]
Az ördögkolobusz a washingtoni egyezmény II. függelékén szerepel, vagyis kereskedelme korlátozott.[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h Mittermeier, R.A.. Handbook of the Mammals of the World Vol.3. Primates. Barcelona: Lynx Edicions (2013. szeptember 12.)
- ↑ a b Brugiere, David (2000). „Estimating primate densities using home range and line transect methods: A comparative test with the black colobus monkey, Colobus satanas”. Primates 41, 373–382. o. DOI:10.1007/BF02557648.
- ↑ Eisentraut, Martin (1973. szeptember 12.). „Die Wirbeltierfauna von Fernando Poo und Westkamerun: unter besonderer Berücksichtigung der Bedeutung der pleistozänen Klimaschwankungen für die heutige Faunenverteilung”. Zoologisches Forschungsinstitut und Museum Alexander Koenig 3.
- ↑ Grubb, P. (2003). „Assessment of the diversity of African primates”. International Journal of Primatology 24 (6), 1301–1357. o. DOI:10.1023/B:IJOP.0000005994.86792.b9.
- ↑ Brugiere D. (1998). „Population size of the black colobus monkey Colobus satanas and the impact of logging in the Lopé Reserve, Central Gabon”. Biological Conservation 86, 15–20. o. DOI:10.1016/S0006-3207(98)00015-9.
- ↑ Lee, P.C.. Threatened Primates of Africa - The IUCN Red Data Book. Gland, Switzerland and Cambridge, U.K.: IUCN (1988. szeptember 12.)
- ↑ a b Morra, W. (2009). „The market for bushmeat: Colobus satanas on Bioko Island”. Ecological Economics 68, 2619–2626. o. DOI:10.1016/j.ecolecon.2009.04.015.
- ↑ a b McKey, D.B. (1981). „Food selection by black colobus monkeys (Colobus satanas) in relation to plant chemistry”. Biological Journal of the Linnean Society 16, 115–146. o. DOI:10.1111/j.1095-8312.1981.tb01646.x.
- ↑ Oates J.F. (1978). „Water-Plant and Soil Consumption by Guereza Monkeys (Colobus guereza): A Relationship with Minerals and Toxins in the Diet?”. Biotropica 10, 241–253. o. DOI:10.2307/2387676.
- ↑ Fleury, M. (1997). „Better to live with allogenerics than to live alone? The case of single male Cercopithecus pogonias in troops of Colobus satanas”. International Journal of Primatology 18, 967–974. o. DOI:10.1023/A:1026348230669.
- ↑ Oates, J.F.. "What are the colobines." Colobine monkeys: their ecology, behaviour and evolution. Cambridge: Cambridge University Press, 1–10. o. (1994. szeptember 12.)
- ↑ Nowak, R.M.. Walker's mammals of the world, 6th, Maryland, USA: Johns Hopkins University Press (1999. szeptember 12.)
- ↑ Cronin, D.T. (2013). „Survey of threatened monkeys in the Iladyi River Valley Region, Southeastern Bioko Island, Equatorial Guinea”. African Primates 8, 1–8. o.
- ↑ Albrechtsen, L. (2007. szeptember 12.). „Faunal loss from bushmeat hunting: empirical evidence and policy implications in Bioko Island”. Environmental Science and Policy 10, 654–667. o. DOI:10.1016/j.envsci.2007.04.007.
- ↑ Colobus satanas. Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Flora and Fauna (CITES . [2016. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 21.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Black colobus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Black colobus (Colobus satanas) ARKive
- Colobus satanas Animal Diversity Web
- Colobus satanas IUCN Red List
