Örökzöld puszpáng

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Örökzöld puszpáng
Buxus sempervirens.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Puszpángvirágúak (Buxales)
Család: Puszpángfélék (Buxaceae)
Nemzetség: Buxus
Faj: B. sempervirens
Tudományos név
Buxus sempervirens
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Örökzöld puszpáng témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Örökzöld puszpáng témájú médiaállományokat és Örökzöld puszpáng témájú kategóriát.

Az örökzöld puszpáng (Buxus sempervirens) a puszpángvirágúak (Buxales) rendjébe és a puszpángfélék (Buxaceae) családjába tartozó faj. Kertészeti és faipari hasznossága miatt elterjedt örökzöld cserje.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Délnyugat-Ázsiától, Észak-Afrikán át Dél-Európáig honos. Európa más részein is előfordul olyan helyeken, ahol a termesztett növények kivadultak.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Az alapfaj nyírás nélkül 2-3, legfeljebb 6–8 méter magasra növő, tömött bokor vagy kis fa. Örökzöld.

Fényes bőrnemű, átellenesen álló, 1–3 cm hosszú, elliptikus vagy hosszúkás tojás alakú levelei[1] felül fényes sötétzöldek, alul világos sárgászöldek, a szélük visszahajlik.

Kis, sárga virágai illatosak.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

A legjobban nedves talajon, félárnyékban fejlődik, de a száraz környezetet és a városi levegőt is jól tűri. Magyarországon télálló.

Virágai április–májusban nyílnak.

Felhasználása[szerkesztés]

Faipari jelentősége[szerkesztés]

A puszpáng homogén faanyaga

Az európai faanyagok közül a puszpáng a legnagyobb sűrűségű (0,97 g/cm³) és legkeményebb. Finom, homogén szerkezete miatt ősidők óta nagy becsben tartják. Felhasználhatóságát kis méretei határolják be, mivel nem nevel vastag vagy hosszú törzset. Ezenkívül nagyon lassan szárad, erősen zsugorodik,és az időjárás (főleg a nedvesség) mellett a gombák is károsítják.

Kertészeti jelentősége[szerkesztés]

Puszpángból kialakított sövény és bokrok

A kertészek számos jó tulajdonsága miatt kedvelik:

  • örökzöld és télálló,
  • rendkívül jól tűri a metszést, alakítást,
  • bokra tömör,
  • nem túl igényes.

Bár igen lassan nő, leginkább sövénynek nyírják. Más módokon is használható, így például franciakertekben gyakran nyírnak belőle különböző figurákat.[2]

Hajtásait a virágkötészetben használják.

Magyarországon előforduló károsítói[szerkesztés]

Kártevők[szerkesztés]

Betegségek[szerkesztés]

Fajták, változatok[szerkesztés]

Számos fajtája, változata ismert. A leggyakoribbak:

  • Buxus sempervirens 'Angustifolia'

Tömött bokrú cserje, nagy lándzsás levelei gyakran egy síkban állnak.

  • Buxus sempervirens var. arborescens

Az alapfajnál nagyobbra nő, többnyire nagy bokor vagy kis fa. Magas sövényt lehet belőle nevelni.

  • Buxus sempervirens 'Argenteovariegata'

Fehértarka levelű változata az alapfajnak, de az alapfajnál kisebb termetű bokor.

  • Buxus sempervirens 'Aureovariegata'

Az alapfaj sárgatarka levelű kis bokor változata. Árnyékos vagy félárnyékos helyen igazán szépek a levelei.

  • Buxus sempervirens 'Suffruticosa'

Lassan növő sűrűn ágas, alig 1 méteres cserje. Levelei világosak és aprók, alig 1–2 cm-esek. A napon is megél, csak öntözésére kényes. Alacsony sövények létesítésére alkalmas, általában szegélysövénynek vagy talajtakarónak ültetik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]