Ugrás a tartalomhoz

Öhringen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Öhringen
Öhringen címere
Öhringen címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBaden-Württemberg
Járás
PolgármesterThilo Michler[1]
Irányítószám74613
Körzethívószám07941
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség25 388 fő (2022. dec. 31.)[2]
Népsűrűség374,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Terület67,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 49° 12′, k. h. 9° 30′49.200000°N 9.500000°EKoordináták: é. sz. 49° 12′, k. h. 9° 30′49.200000°N 9.500000°E
Öhringen (Baden-Württemberg)
Öhringen
Öhringen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Öhringen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Öhringen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Öhringen város Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 25 388 fő (2022. december 31.).[2]

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1961 és 2022 között
Lakosok száma
14 425
15 617
16 170
16 211
17 019
20 623
22 208
22 762
22 777
25 388
1961196719741980198719932000200620132022
Adatok: Wikidata

Fekvése[szerkesztés]

Hellbronntól északkeletre fekvő település.

Éghajlat[szerkesztés]

Öhringen (1991–2020) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,56,110,815,919,823,325,425,320,414,98,75,215,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−1,0−0,81,94,99,012,414,113,910,26,62,80,06,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)585362477467797261696376781
Havi napsütéses órák száma598313518921723124323017111362491782
Forrás: World Meteorological Organization[3]


Története[szerkesztés]

Öhringen és környéke a mai városközpont és a környező települések régészeti leletei szerint már az újkőkorszak idején lakott helynek számított. A Golberg a Michelsberger kultúra legkorábbi helyszíne. A bronzkor és vaskor idejéről azonban Öhringenben és környékén kevés bizonyíték található.

Körülbelül 155-ben két kastély épült a római Limes mentén. A katonai és gazdasági szempontból fontos helyet a római császár, Mark Aurel vicus aurelianus nevezte el. A 259-es és a 260-as évek alemann támadásai a limes bukását és a római Öhringen lerombolását eredményezték. A római kortól a korai középkorig Öhringer térségben szinte egyáltalán nincs település-folytonosság, egy a 7. századból származó sír kivételével.

A település nevét 1037-ben említette először oklevél, Oringowe (Gau a Unterohrn) néven, majd 1472-ben Orngau néven történt róla említés.

1500-ban a város Hohenlohes része volt.

A harmincéves háború alatt Öhringen különösen az 1625-ös pestis miatt éhínségben szenvedett. 1634. szeptember 13-tól szeptember 18-ig Öhringent a szomszédos városokhoz hasonlóan kifosztották. A város 1645 és 1646 között Leopold Wilhelm főherceg székhelye, kinek csapatai harcoltak a svédek ellen.

1677-ben Öhringen I. Johann Friedrich Hohenlohei gróf lakóhelyévé vált. Öhringenben az ő idejében fellendülés tapasztalható. A kastély ez időkben színházzal is bővült. 1698-ban a Hohenlohe család örökölte a Hohenlohe-Neuenstein vonalat. A felmérések szerint 1800-ban a város a 17 Hohenlohe város közül a legnagyobb volt. Körülbelül 3000 lakos volt, és a vidék térségében kiterjedt kézműipari és kereskedelmi központ is.

A 19. század második felében kézműves és kereskedelmi város maradt. 1862-ig a vízi járműveket céhekben szervezték meg, korlátozva a hozzáférést, a kapacitást és egyéb szabályokat.

Nevezetességek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Városrészek[szerkesztés]

Városrész beolvadás [4] terület ha a részei
Baumerlenbach 1972. december 31. 407 622
Büttelbronn 1973. december 31. 515 694 Ober- und Untermaßholderbach
Cappel[5] 1975. január 1. 1.163 230
Eckartsweiler 1975. január 1. 353 754 Platzhof, Untersöllbach, Weinsbach
Michelbach am Wald[6] 1972. december 31. 1231 1321
Möglingen[7] 1972. december 31. 272 356
Ohrnberg[8] 1972. december 31. 624 785 Buchhof, Heuholzhöfe, Neuenberg, Ruckhardshausen
Schwöllbronn[9] 1972. február 1. 478 681 Unterohrn
Verrenberg[10] 1972. február 1. 680 414

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az A6-os autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Bettina Henke: bei stimme.de Öhringer wollen’s genau wissen. Hohenloher Zeitung, (2009. június 4.)
  2. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  3. World Meteorological Organization Climate Normals for 1991–2020. World Meteorological Organization Climatological Standard Normals (1991–2020). National Oceanic and Atmospheric Administration. [2023. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 12.)
  4. 2005. július 31-an
  5. Öhringen város honlapja, Cappel városrész. oehringen.de (Hozzáférés: 2008. március 19.) arch
  6. Öhringen város honlapja, Michelbach városrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. március 19.) arch
  7. Öhringen város honlapja, Möglingen városrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. március 19.) arch
  8. Öhringen város honlapja, Ohrnbergvárosrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. március 19.) arch
  9. Öhringen város honlapja, Schwöllbronnvárosrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. március 19.) arch
  10. Öhringen város honlapja, Verrenbergvárosrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. március 19.) arch