Öhringen
| Öhringen | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Polgármester | Thilo Michler[1] | ||
| Irányítószám | 74613 | ||
| Körzethívószám | 07941 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 25 049 fő (2021. dec. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 369,56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 230 m | ||
| Terület | 67,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 Öhringen
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 49° 12′, k. h. 9° 30′Koordináták: é. sz. 49° 12′, k. h. 9° 30′ | |||
Öhringen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
| Öhringen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Öhringen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Öhringen város Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 25 049 fő (2021. december 31.).[2]
Népesség[szerkesztés]
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
 |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
Fekvése[szerkesztés]
Hellbronntól északkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Öhringen és környéke a mai városközpont és a környező települések régészeti leletei szerint már a neolitikum idején lakott helynek számított. A Golberg a Michelsberger kultúra legkorábbi helyszíne. A bronzkor és vaskor idejéről azonban Öhringenben és környékén kevés bizonyíték található.
Körülbelül 155 AD, két kastély épült a római Limes mentén. A katonai és gazdasági szempontból fontos helyet a római császár, Mark Aurel vicus aurelianus nevezte el. A 259-es és a 260-as évek Alamann támadásai a limes bukását és a római Öhringen lerombolását eredményezték. A római kortól a korai középkorig Öhringer térségben szinte egyáltalán nincs település-folytonosság, egy a 7. századból származó sír kivételével.
A település nevét 1037-ben említette először oklevél, Oringowe (Gau a Unterohrn) néven, majd 1472-ben Orngau néven történt róla említés.
1500-ban a város Hohenlohes része volt.
A harmincéves háború alatt Öhringen különösen az 1625-ös pestis miatt éhínségben szenvedett. 1634. szeptember 13-tól szeptember 18-ig Öhringent a szomszédos városokhoz hasonlóan kifosztották. A város 1645 és 1646 között Leopold Wilhelm főherceg székhelye, kinek csapatai harcoltak a svédek ellen.
1677-ben Öhringen I. Johann Friedrich Hohenlohei gróf lakóhelyévé vált. Öhringenben az ő idejében fellendülés tapasztalható. A kastély ez időkben színházzal is bővült. 1698-ban a Hohenlohe család örökölte a Hohenlohe-Neuenstein vonalat. A felmérések szerint 1800-ban a város a 17 Hohenlohe város közül a legnagyobb volt. Körülbelül 3000 lakos volt, és a vidék térségében kiterjedt kézműipari és kereskedelmi központ is.
A 19. század második felében kézműves és kereskedelmi város maradt. 1862-ig a vízi járműveket céhekben szervezték meg, korlátozva a hozzáférést, a kapacitást és egyéb szabályokat.
Nevezetességek[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
.jpg)
Városrészek[szerkesztés]
| Városrész | beolvadás | fő[3] | terület ha | a részei |
|---|---|---|---|---|
| Baumerlenbach | 1972. 31. | 407 | 622 | – |
| Büttelbronn | 1973. 31. | 515 | 694 | Ober- und Untermaßholderbach |
| Cappel[4] | 1975. 1. | 1.163 | 230 | – |
| Eckartsweiler | 1975. 1. | 353 | 754 | Platzhof, Untersöllbach, Weinsbach |
| Michelbach am Wald[5] | 1972. 31. | 1.231 | 1321 | – |
| Möglingen[6] | 1972. 31. | 272 | 356 | – |
| Ohrnberg[7] | 1972. 31. | 624 | 785 | Buchhof, Heuholzhöfe, Neuenberg, Ruckhardshausen |
| Schwöllbronn[8] | 1972. 1. | 478 | 681 | Unterohrn |
| Verrenberg[9] | 1972. 1. | 680 | 414 | – |
Közlekedés[szerkesztés]
Közúti közlekedés[szerkesztés]
A várost érinti az A6-os autópálya.
Vasúti közlekedés[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
kastélyi udvar
piactér
piactér és templom
színház
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Bettina Henke: bei stimme.de Öhringer wollen’s genau wissen. Hohenloher Zeitung, (2009. jún. 4.)
- ↑ a b register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
- ↑ 2005. július 31-an
- ↑ Öhringen város honlapja, Cappel városrész. oehringen.de (Hozzáférés: 2008. márc. 19.) arch
- ↑ Öhringen város honlapja, Michelbach városrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. márc. 19.) arch
- ↑ Öhringen város honlapja, Möglingen városrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. márc. 19.) arch
- ↑ Öhringen város honlapja, Ohrnbergvárosrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. márc. 19.) arch
- ↑ Öhringen város honlapja, Schwöllbronnvárosrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. márc. 19.) arch
- ↑ Öhringen város honlapja, Verrenbergvárosrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. márc. 19.) arch
|
