Öhringen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Öhringen
Öhringen.JPG
Öhringen címere
Öhringen címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Polgármester Thilo Michler[1]
Irányítószám 74613
Körzethívószám 07941
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség25 049 fő (2021. dec. 31.)[2]
Népsűrűség369,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Terület67,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Öhringen (Németország)
Öhringen
Öhringen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 12′, k. h. 9° 30′Koordináták: é. sz. 49° 12′, k. h. 9° 30′
Öhringen (Baden-Württemberg)
Öhringen
Öhringen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Öhringen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Öhringen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Öhringen város Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 25 049 fő (2021. december 31.).[2]

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése[szerkesztés]

Hellbronntól északkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Öhringen és környéke a mai városközpont és a környező települések régészeti leletei szerint már a neolitikum idején lakott helynek számított. A Golberg a Michelsberger kultúra legkorábbi helyszíne. A bronzkor és vaskor idejéről azonban Öhringenben és környékén kevés bizonyíték található.

Körülbelül 155 AD, két kastély épült a római Limes mentén. A katonai és gazdasági szempontból fontos helyet a római császár, Mark Aurel vicus aurelianus nevezte el. A 259-es és a 260-as évek Alamann támadásai a limes bukását és a római Öhringen lerombolását eredményezték. A római kortól a korai középkorig Öhringer térségben szinte egyáltalán nincs település-folytonosság, egy a 7. századból származó sír kivételével.

A település nevét 1037-ben említette először oklevél, Oringowe (Gau a Unterohrn) néven, majd 1472-ben Orngau néven történt róla említés.

1500-ban a város Hohenlohes része volt.

A harmincéves háború alatt Öhringen különösen az 1625-ös pestis miatt éhínségben szenvedett. 1634. szeptember 13-tól szeptember 18-ig Öhringent a szomszédos városokhoz hasonlóan kifosztották. A város 1645 és 1646 között Leopold Wilhelm főherceg székhelye, kinek csapatai harcoltak a svédek ellen.

1677-ben Öhringen I. Johann Friedrich Hohenlohei gróf lakóhelyévé vált. Öhringenben az ő idejében fellendülés tapasztalható. A kastély ez időkben színházzal is bővült. 1698-ban a Hohenlohe család örökölte a Hohenlohe-Neuenstein vonalat. A felmérések szerint 1800-ban a város a 17 Hohenlohe város közül a legnagyobb volt. Körülbelül 3000 lakos volt, és a vidék térségében kiterjedt kézműipari és kereskedelmi központ is.

A 19. század második felében kézműves és kereskedelmi város maradt. 1862-ig a vízi járműveket céhekben szervezték meg, korlátozva a hozzáférést, a kapacitást és egyéb szabályokat.

Nevezetességek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Városrészek[szerkesztés]

Öhringen-Stadtteile.png
Városrész beolvadás [3] terület ha a részei
Baumerlenbach 1972.  31. 407 622
Büttelbronn 1973.  31. 515 694 Ober- und Untermaßholderbach
Cappel[4] 1975.  01.sablon:Dts/Wartung/AT 1.163 230
Eckartsweiler 1975.  01.sablon:Dts/Wartung/AT 353 754 Platzhof, Untersöllbach, Weinsbach
Michelbach am Wald[5] 1972.  31. 1.231 1321
Möglingen[6] 1972.  31. 272 356
Ohrnberg[7] 1972.  31. 624 785 Buchhof, Heuholzhöfe, Neuenberg, Ruckhardshausen
Schwöllbronn[8] 1972.  01. 478 681 Unterohrn
Verrenberg[9] 1972.  01. 680 414

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az A6-os autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Bettina Henke: bei stimme.de Öhringer wollen’s genau wissen. Hohenloher Zeitung, (2009. jún. 4.)
  2. a b register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
  3. 2005. július 31-an
  4. Öhringen város honlapja, Cappel városrész. oehringen.de (Hozzáférés: 2008. márc. 19.) arch
  5. Öhringen város honlapja, Michelbach városrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. márc. 19.) arch
  6. Öhringen város honlapja, Möglingen városrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. márc. 19.) arch
  7. Öhringen város honlapja, Ohrnbergvárosrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. márc. 19.) arch
  8. Öhringen város honlapja, Schwöllbronnvárosrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. márc. 19.) arch
  9. Öhringen város honlapja, Verrenbergvárosrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. márc. 19.) arch