Óriáskagyló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Óriáskagyló
Az állat a Nagy-korallzátony részeként
Az állat a Nagy-korallzátony részeként
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Kagylók (Bivalvia)
Alosztály: Heterodonta
Alosztályág: Euheterodonta
Öregrend: Imparidentia
Rend: Cardiida
Öregcsalád: Cardioidea
Család: Szívkagylók vagy Óriáskagylók (Cardiidae)
Alcsalád: Tridacninae
Nem: Tridacna
Bruguière, 1797
Alnem: Tridacna (Tridacna)
Faj: T. gigas
Tudományos név
Tridacna gigas
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Chama gigantea Perry, 1811
  • Chama gigas Linnaeus, 1758
  • Dinodacna cookiana Iredale, 1937
  • Tridacna (Tridacna) gigas (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Óriáskagyló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriáskagyló témájú médiaállományokat és Óriáskagyló témájú kategóriát.

Az óriáskagyló (Tridacna gigas) a kagylók (Bivalvia) osztályának a Cardiida rendjébe, ezen belül a szívkagylók (Cardiidae) családjába tartozó faj.

A feketepiacon értékesített fekete héját dekorációnak használják fel, húsát a japán konyha Himejako néven ismeri.

A Tridacna kagylónem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Az óriáskagyló az Indiai-óceán és a Csendes-óceán sekély, tiszta vizeiben és a korallszirteken és Ausztrália korallzátonyain él. Az óriáskagylót nem fenyegeti közvetlenül a halászat veszélye, de a korallszirtek pusztulása érzékenyen érinti a fajt.

Megjelenése[szerkesztés]

Milyen nagy az óriáskagyló egy ember kezéhez viszonyítva
Tridacna gigas jobb oldali félteknője

Az óriáskagyló akár 1,5 méter hosszú is lehet, testtömege pedig 260 kilogramm. A teknő két hullámos, egymásba illő, kemény félből áll. A héj húsos bélésében találhatók a belső szervek. A köpenyperemen algák nőnek, amelyek fotoszintézist végeznek. A kagyló általában valamelyest nyitva van, hogy vizet tudjon szívni a szifóiba, ki tudja szűrni a táplálékot és ki tudja bocsátani a szaporodáshoz szükséges petéket és spermákat. Védekezéskor a két teknő belsején tapadó, erős záróizmai segítségével zárja össze a héj két részét. Az óriáskagylónak kis fényérzékeny „szemei” vannak a köpenye szélén. Ha árnyék vetődik rá, a kagyló lassan bezárul, hogy védekezzen esetleges támadóival szemben.

Életmódja[szerkesztés]

Az óriáskagyló mozdulatlan, a szirtbe vagy a homokba félig beágyazódva él. Tápláléka plankton. Sok óriáskagylóban apró rákok élnek. Egy kagylóban mindig csak egy pár élhet, mely erősen védi a territóriumát. Az óriáskagyló több mint 100 évig élhet.

Az Anthessius alatus Humes & Stock, 1965 és a Lichomolgus tridacnae Humes, 1972 nevű evezőlábú rákok (Copepoda) a külső élősködői ennek az óriási puhatestűnek.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ívási szezon mindig a legkedvezőbb időszakban van. Minden kagyló termel petét és spermiumot is. A peték száma néhány millió. A lárvák néhány napig szabadon sodródnak a planktonban, majd a tenger fenekén egy sekély helyen megállapodnak.

Források[szerkesztés]

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Tridacna gigas (Linnaeus, 1758) WoRMS
  • Dautzenberg, Ph. (1929). Contribution à l'étude de la faune de Madagascar: Mollusca marina testacea. Faune des colonies françaises, III(fasc. 4). Société d'Editions géographiques, maritimes et coloniales: Paris. 321-636, plates IV-VII pp.
  • Linnaeus, C. 1758: Systema Naturae, Ed. X. (Systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Tomus I. Editio decima, reformata.) Holmiae. Systema Naturae, Ed. X. 1: i-ii + 1-824.