Ugrás a tartalomhoz

Óriás vadlúd pagoda

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Selyemút
Világörökség
R06–CN Óriás vadlúd pagoda
R06–CN Óriás vadlúd pagoda
Adatok
OrszágKína
Világörökség-azonosító1442-030
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III, V, VI
Felvétel éve2014
Elhelyezkedése
é. sz. 34°, k. h. 108°34.000000°N 108.000000°EKoordináták: é. sz. 34°, k. h. 108°34.000000°N 108.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás vadlúd pagoda témájú médiaállományokat.
Hszüan-cang szobra a Nagy vadlúd pagoda előtt

Az Óriás vadlúd pagoda vagy Nagy vadlúd torony (kínai: 大雁塔, pinjin: Dàyàn tǎ) egy monumentális buddhista pagoda a kínai Sanhszi tartományban, Hszian város déli részén. kb. 652-ben épült a Tang-dinasztia idején, eredetileg öt emeletes volt. 704-ben, Vu Cö-tien császárnő uralkodása alatt újjáépítették, és a Ming-dinasztia idején külső téglaburkolatot kapott.

A pagoda egyik fő funkciója az volt, hogy szútrákat és Buddha-szobrocskákat őrizzen, amelyeket Indiából hozott Kínába a 7 században Hszüan-cang buddhista szerzetes, tudós, utazó és fordító. A pagoda belső falait ma a híres 7. századi művész, Jen Li-pen által készített Buddha-domborművek díszítik.

A pagoda 2014-ben került fel a Kína világörökségi helyszínei közé, a Selyemút más helyszíneivel együtt, a "Selyemutak: Csangan-Tiensan-folyosó útvonalhálózata" részeként.[1]

Környezet és történelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredeti pagoda Tang Kao-cu kínai császár (uralkodott: 649–683) uralkodása alatt épült, magassága ekkor 60 méter (200 ft) volt.[2] Ez a döngölt földből készült, kővel burkolt torony ötven év múlva összeomlott. Vu Cö-tien császárnő a tornyot újjáépíttette és 704-re további öt emeletet hozzáadott.

Egy hatalmas földrengés 1556-ban jelentősen megrongálta a pagodát, amely ekkor három emelettel alacsonyabb lett: jelenleg hét emeletes.[3]

A szerkezet érzékelhetően (több fokkal) nyugati irányba dől. A hozzá kapcsolódó, 8. századi Kis vadlúd pagoda Hszianban csak kisebb sérüléseket szenvedett a földrengésben (mai napig javítatlan).[4] Az Óriás vadlúd pagodát a Ming-dinasztia (1368–1644) idején alaposan restaurálták, majd 1964-ben ismét felújították. A pagoda jelenlegi magassága 64 méter (210 ft), tetejéről Hszian városára nyílik kilátás.

A torony a Da-szi-en templom ("irgalom és jóság") területén helyezkedik el. A templomegyüttest 648-ban Csang-szun császárné tiszteletére építették. A komplexum nyitva áll a nyilvánosság számára, évente több millió turista látogatja. Megközelíthető a Da-jen-ta állomásról, a hsziani metró 3-as vonalán. Az egyik bejárat az északi tér északkeleti sarkán található. 2017 végén új bejáratot is átadtak.

Történelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tang-dinasztia harmadik évében (652) Hszüan-cang – hogy megőrizze az Indiából hozott, több száz szanszkrit szentiratot – nyugati stílusú pagodát építtetett a Da-szi-en templomban. Kezdetben Szi-en templomi pagoda volt a neve, később vadlúd pagodára keresztelték. Hogy megkülönböztessék a később, a Csianfu templomban épült kisebb pagodától, Óriás vadlúd pagodának kezdték nevezni. A név eredetére a legelterjedtebb magyarázat egy legendából származik, amelyben eltemetnek egy vadludat és építenek egy pagodát.[5]:14

Az eredeti torony öt emeletes volt, külső téglaburkolattal, belül földmaggal. A Vu-csou dinasztia Csangan-korszakában a torony megrongálódott a téglák közötti résben növő növények miatt. Vu Cö-tien császárnő, valamint a főnemesek adományaiból az eredeti tornyot elbontották, és hétemeletes, négyzetes pavilon-stílusú toronyként építették újjá. A Tang-dinasztia Dali korszakában tízemeletessé bővítették, de később háborúban elpusztult, majd ismét hétemeletes toronyként állították helyre.[* 1][5]:11–12 [9]:7 Az öt dinasztia korszakában (930–933) An Csung-pa irányításával újították fel, ekkor nyerte el jelenlegi formáját.[10]:64 Az északi Szung-dinasztia idején már csak az Óriás vadlúd pagoda maradt fenn a szi-en templomból. A Ming-dinasztia korszakának második évében (1466) teljesen újjáépítették, majd a [[Ming Van-li kínai császár|{{kínai|Wanli|Ming Van-li-korszak]] 32. évében (1604) külön restaurálást végeztek: a belső lépcsőket pótolták és 60 cm vastag borítást építettek az eredeti Tang-kori struktúra köré.[5]:20–21[9]:7 A Csing-dinasztia Kang-hszi korszakában a pagoda elkezdett megdőlni,[11] 1996-ra a dőlés már elérte az 1 métert. Ezt követően helyreállítási munkákat végeztek a szerkezet megerősítésére. A Kínai Népköztársaság megalakulása után különös védelmet kapott a pagoda. 1963-ban nemzeti szintű kulturális örökségként került védettség alá. 2013-ban az UNESCO világörökségi listájára is felkerült[12].

Szerkezet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Nagy Vadlúd-pagoda közelről

A Nagy Vadlúd-pagoda a Da-szi-en-templom északi részén áll, pavilon stílusú, négyzet alaprajzú, tégla toronyból, amely lábazatból, törzsből és tetőből áll. A teljes magassága 64,1 m, az alapzat 4,2 m magas, észak-déli irányú szélessége 48,8 m. A torony legalacsonyabb oldalának hossza 25 m, a magasabb szintek szűkülnek, kúpos formát hozva létre. Minden szint csatlakozásánál négyzetes oszlopok, korlátok, boltívek találhatók, amelyek mind fa szerkezetet imitálnak. Minden szinten nyitott helyiségek vannak. Az első–második szinteken oldalanként 10 rejtett oszlop, ezek a terek 9 részre vannak osztva; a harmadik–negyedik szinten oldalanként 8, ezek 7 részre; az ötödiktől a hetedik szintig oldalanként 6 rejtett oszlop, ezek 5 részre bontják a helyiségeket. A helyiségeket freskók díszítik, leginkább Hszüan-cang nyugati útját ábrázolják. A földszinten mind a négy oldalon kőajtók, amelyen Buddha- és Mennyei Király-ábrázolások láthatók. Minden emeleten téglaboltívek vannak, a torony belsejében lépcső vezet felfelé, összesen 248 lépcsőfokkal. A földszinten a keleti-oldalajtók kékpala szemöldökfával és Buddha-ábrázolásokkal díszítettek. A nyugati szemöldökfán Amitábha Buddha tanításainak faragványa látható.[5]:23[10]:64[13]:60[14]:59

A pagoda földszintjének déli kapuja mellett lévő téglafülkékben két kőtábla helyezkedik el. Az egyik a "Nagy Tang Szentséges Tanításainak Előszavát" tartalmazza, melyet Tang Taj-cung császár írt Hszüan-cang által lefordított szövegekhez (648). A másik tábla a "Nagy Tang Sanzang szent tanításainak krónikája", melyet Tang Kao-cung császár írt ugyanennek az előszónak. Mindkét tábla Csu Szuj-liang kalligráfiájával készült, betűik jól olvashatók. A táblák tetején sodrott kígyósárkány, oldalán inda levelű díszítés, talapzatain táncoló és zenélő mennyei lények domborművei láthatók.[5]:23[9]:11–14

Fejlesztés és megőrzés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Éjszakai fotó a Nagy Vadlúd-pagodáról

1954-ben a pagoda belső csigalépcsőjét kicserélték, 1961-ben nemzeti védettséget kapott. 1962-ben villámvédelmet szereltek fel.[5]:22 1963-ban a pagoda csúcsát újították fel.[15] 1990-től 1992-ig karbantartási munkákat végeztek, 1995-ben teljesen felújították a villámvédelmi rendszert, 2000–2003-ban a vízszivárgás-elleni és megerősítési munkákat fejezték be. 2008-ban a 2008-as szecsuani földrengés szivárgást okozott a pagoda tetején, javítására 2012 júniusában került sor.[15] 2014. június 22-én a "Selyemút: Csangan–Tiansan" program részeként Kazahsztánnal és Kirgizisztánnal közösen jelentős világörökségi helyszínként regisztrálták az Óriás vadlúd pagodát a Kis vadlúd pagodával és a Hszing-csiao templommal együtt[16].

1956-ban Hszián önkormányzata külön igazgatóságot állított fel az Óriás vadlúd pagoda védelmére. 1983-ban az épület felügyelete az Etnikai Ügyek Városi Bizottságához került.[17] 2013-ban a hsziani önkormányzat elfogadta az Óriás vadlúd pagoda védelmi és kezelési szabályzatát.[18]

A helyi talajvíz túlzott kitermelése miatt 1945-től a pagoda dőlési üteme felgyorsult, 1996-ra már 1,0105 m volt a dőlés. 1996-tól a város önkormányzata kútfoglalási intézkedéseket vezetett be, hogy stabilizálja a szerkezetet. 2006 végére 9,4 mm-rel csökkent a dőlés, mely évente átlagosan 1 mm-t javult.[11]

1988-ban Hszian város címerének fő elemeként a pagoda sziluettjét választották.[19][20] 2001 elején befejeződött a déli tér kialakítása, Hszüan-cang szobrával, kerttel, vízhíddal stb.[21] 2002–2003 között az északi tér is elkészült: központi vízfelület, Tang kulturális téma, kert, promenád, kereskedelmi létesítmények.[22] 2013-ban az alapszezonban 20, főszezonban 30 jüan volt a belépő, de panaszok után 40-re nőtt; ennek jogosságát a hivatalos szervek megkérdőjelezték.[23] 2013-ban a környék építményeire is maximális magassághatárt szabtak külön látványfolyosók mentén.[24]

Galéria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Tartós vita folyik arról, hány emeletes volt eredetileg a Nagy Vadlúd-pagoda. Egyes vélemények szerint 10 emeletesre bővítették, [6][7] végül az Anshi-lázadás után 7 emeletessé alakították.[5]:13 Van viszont olyan Tang-kori vers is, amely már ekkor is 7 emeletet említ.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "China Silk Roads: the Routes Network of Chang'an-Tianshan Corridor". UNESCO. Hozzáférés: 2025. július 22.
  2. ↑ watson 185. oldal
  3. ↑ Ingles 1982 144. oldal
  4. ↑ Ingles 1982 144. oldal
  5. 1 2 3 4 5 6 7 畅耀 [Changyao], ed. (1983. június 1.). 大慈恩寺 [Daici'en templom]. 西安: 三秦出版社. ISBN 7-5306-4444-0.
  6. ↑ A Szung-dinasztia idején, Zhang Li “Tour South of the City Record”-jában: “Chang'an pusztulása után Wu Zetian császárnő és a hercegek adományaiból 10 emeletesre bővítették a tornyot.”https://www.guoxuemi.com/wk/游城南記
  7. ↑ Cen Shen (Tang-dinasztia): “Co Ci’en-templom pagodájában Gao Shi és Xue Ju társaságában” … Hét emelet az ég kupolájába tör. … 与高适薛据同登慈恩寺浮图
  8. ↑ A Tang-dinasztiában, Yuan “Title to the Ci’en Temple Pagoda” művében: “Tíz emelet emelkedik a semmibe, Negyven ajtó a szélnek.”题慈恩寺塔
  9. 1 2 3 西安市文物管理处[Hszián Kulturális Örökségkezelő Iroda] (1983. június 1.). 大雁塔 [A Nagy Vadlúd-pagoda] (kínai nyelven). Peking: 文物出版社 [Kulturális Örökség Kiadó].
  10. 1 2 全国重点文物保护单位介绍（一） [Nemzeti szintű kulturális örökségek bemutatása I.] (kínai nyelven). Peking: 文物出版社. 2004.
  11. 1 2 "大雁塔：倾斜似山倒 回正如抽丝" [A Nagy Vadlúd-pagoda: Dől, mint az omló hegy, kiegyenesedik, mint a selyemszál] (Chinese (China) nyelven). 人民网. 2007. március 29. 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. február 9.<
  12. ↑ "国务院关于公布第一批全国重点文物保护单位名单的通知_中国概况_中国政府网". www.gov.cn. Hozzáférés: 2024. december 21.
  13. ↑ 武复兴 [Wu Fuxin] (1982. június 1.). 西安话古 [Hszián dialektus] (kínai nyelven). Tianjin: 天津人民出版社.
  14. ↑ 赖驰群[Lai Chiqun] & 高雄柱[Gao Xiongzhu] (1988. szeptember 1.). 赖驰群 & 高雄柱 (ed.). 中国宗教古迹一览·佛教部分 [Kínai vallásos műemlékek ● Buddhizmus] (kínai nyelven). Harbin: 哈尔滨地图出版社[Harbin Map Publishing House]. ISBN 7-80529-024-5.
  15. 1 2 新中国成立以来的雁塔保护工作。.[A Nagy Vadlúd-pagoda védelmének munkái a Kínai Népköztársaság megalapítása óta.] Nagy Vadlúd-pagoda hivatalos honlapja. 2014-07-30 [2015-02-09]. (Eredeti tartalom archiválva: 2018-05-12)
  16. ↑ 国家遗址公园上半年开建 Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben.[Országos örökségvédelmi park építése az év első felében kezdődött.] 西安日报数字报, 2015-01-28.
  17. ↑ 大雁塔保管所简介.[A pagodagondnokság bemutatása.] Nagy Vadlúd-pagoda hivatalos honlapja. 2014-07-29.
  18. ↑ 西安市大雁塔保护管理方法. [Nagy Vadlúd-pagoda védelmi és kezelési szabályzat].
  19. ↑ “走出长安 大西安之子”10人画展. [”Kijönni Csanganból – Nagy Hszián fiai” művészeti kiállítás.] 2014-11-17.
  20. ↑ 西安摄影之旅. [”Hszián fotótúra: történelmi utazás.”] 2013-05-06.
  21. ↑ 西安赏雨胜地 大雁塔南广场. [Esőben is vonzó a Nagy Vadlúd-pagoda déli tere.] 2013-11-08.
  22. ↑ 大雁塔北广场主体工程31日竣工 Archiválva 2018. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben. [Az északi tér fő építészeti munkái befejeződtek – 2003. december]
  23. ↑ 帆, 杨 (2013. november 7.). 现代物业·现代经济 [Modern gazdaság] (kínai nyelven). ISSN 1671-8089.Yang Fan. A turisták panaszai után az árakat mégis megemelték: válasz – nem hivatalos döntés.
  24. ↑ 西安出台5缓冲区建设高度规划 大雁塔缓冲区内楼magasság 60 m Archiválva 2015. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. [A Nagy Vadlúd-pagoda körül a magasság korlátozott.] 2013-10-12.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • ↑ Ingles: Ingles, O.G. (1982). Egy mérnök benyomásai Kínáról. 141–150. o. {{cite book}}: |journal= ignored (súgó)
  • ↑ Watson: Watson, William (2000). Kína művészete i.sz. 900-ig. New Haven: Yale University Press.{{cite book}}: CS1 karbantartás: publisher hely (link)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Óriás_vadlúd_pagoda&oldid=28691339”