Óriás vándorló levél

Óriás vándorló levél
	Kifejlett példány felülről nézve
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Öregrend:	Polyneoptera;
Rend:	Botsáskák (Phasmatodea);
Alrend:	Verophasmatodea;
Alrendág:	Areolatae;
Öregcsalád:	Phyllioidea;
Család:	Vándorló levelek (Phylliidae);
Alcsalád:	Phylliinae;
Nemzetség:	Phylliini;
Nem:	Phyllium; Illiger, 1798
Alnem:	Phyllium (Pulchriphyllium);
Faj:	P. giganteum;
Tudományos név
	Phyllium giganteum; Hausleithner, 1984
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Óriás vándorló levél témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás vándorló levél témájú médiaállományokat és Óriás vándorló levél témájú kategóriát.

Az óriás vándorló levél (Phyllium giganteum) a rovarok (Insecta) osztályának a botsáskák (Phasmatodea) rendjébe, ezen belül a vándorló levelek (Phylliidae) családjába és a Phylliinae alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az óriás vándorló levél Malajzia trópusi esőerdeiben őshonos.

Megjelenése[szerkesztés]

A legnagyobb vándorló levelek egyike; az átlagos testhossza körülbelül 10 centiméter. A levél alakú teste nagyon széles. A lábain is vannak levél alakú kinövések. A rovar zöld színű, a szélein több, kisebb barna ponttal. A potrohán két nagyobb barna folt is látható. A zöld árnyalata és a kis pontok sűrűsége, illetve elhelyezkedése példányonként változó.

Életmódja[szerkesztés]

Nyugodt természetű állat. Nappal nem mozog, éjjel keresi meg a táplálékát. Ha kézbe vesszük, mozdulatlanul fog állni. Az újonnan kikelt óriás vándorló levelek hiperaktívak lehetnek, azonban az első vedlés után megnyugodnak, lecsendesednek.

Az óriás vándorló levél fogságban tölgy-, szeder-, vagy egyéb rózsafélék leveleivel táplálható. A friss leveleket nem kedveli, inkább az idősebb megbarnult leveleket eszi meg. A fiatal példányok nem tudnak a teljes, ép levélből falni; emiatt fel kell aprítani nekik a táplálékot.

A széljárta, nedves helyeket kedveli. 25-30 Celsius-fokon érzi jól magát. A fiatalnak a felnőttől eltérően, fontosabb a nedves hely. Fogságban a terrárium legalább 3-4-szer nagyobb kell, hogy legyen, mint a kifejlett rovar; kb. 40x30x30 centiméter. A vándorló levelet nem lehet összetenni a botsáskával, mivel ha nincsenek eléggé ellátva ennivalóval, az utóbbi rovar rátámad a vándorló levélre.

Szaporodása[szerkesztés]

Eddig mindegyik felfedezett óriás vándorló levél nőstény volt. Úgy tűnik, hogy a szaporodáshoz nem muszáj a hím jelenléte; azaz a petéket nem kell megtermékenyíteni ahhoz, hogy újabb óriás vándorló levél nemzedék jöjjön a világra. Felnőtté válás után 1–1,5 hónappal a rovar ivaréretté válik. Ekkor kinő a szárnya. A petéit, amelyek kicsik és fekete, barna színűek, fogságban a terrárium aljára rakja le. A petékből 6–9 hónap múlva kelnek ki a kis óriás vándorló levelek.