Ólom(II)-kromát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ólom(II)-kromát
Lead chromate.JPG
Ólom-kromát minta
Más nevek Ólom-kromát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7758-97-6
EINECS-szám 231-846-0
RTECS szám GB2975000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet PbCrO4
Moláris tömeg 323,2 g/mol
Megjelenés sárga vagy narancssárga színű por
Sűrűség 6,3 g/cm3, (20 °C, szilárd)[1]
Olvadáspont 844 °C[1]
Oldhatóság (vízben) gyakorlatilag oldhatatlan[1]
Veszélyek
EU osztályozás Mérgező (T)
Veszélyes a környezetre (N)[2]
karcinogén
R mondatok R45, R61, R33, R62, R50/53[2]
S mondatok S53, S45, S60, S61[2]
Rokon vegyületek
Azonos kation Ólom(II)-nitrát
Ólom(II)-szulfát
Azonos anion Kálium-kromát
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az ólom(II)-kromát vagy ólom-kromát egy szervetlen vegyület, az ólom krómsavas sója. A képlete PbCrO4. Sárga színű, por alakú szilárd anyag. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Mérgező hatású.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nátrium-hidroxid- vagy kálium-hidroxid-oldatban feloldódik, ekkor kromát és plumbit keletkezik. Ha az ólom-kromátot nátrium-hidroxiddal főzik, akkor vörös színű csapadék alakjában krómvörös képződik, ami lényegében bázisos ólom-kromát (PbCrO4 · PbO vagy PbCrO4 · Pb(OH)2).

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krokoit

A természetben a vörös ólomérc vagy más néven krokoit nevű ásványként található meg. Ez az ásvány monoklin szerkezetű, tű alakú kristályokat alkot.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ólom(II)-kromát ólom(II)-nitrát oldatból állítható elő kálium-kromát hozzáadásával. Ekkor az ólom-kromát csapadék formájában válik le.

\mathrm{Pb(NO_3)_2 + K_2CrO_4 \rightarrow PbCrO_4 + KNO_3}

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ólom(II)-kromát, historical dye collection of the Technical University of Dresden, Germany

Az ólom-kromátot fa pácolására, illetve pigmentek előállítására használják. Festékként alkalmazzák krómsárga néven. Készül belőle vörösessárga színű pigment is, ez bázisos ólom-kromátot tartalmaz.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]