Ólom(II)-acetát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ólom(II)-acetát
IUPAC-név Ólom(II)-acetát
Más nevek Ólom-acetát, plumbo-acetát, ólomcukor
Kémiai azonosítók
CAS-szám 6080-56-4
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Pb(C2H3O2)2
Moláris tömeg 325,28 g/mol (vízmentes)
379,33 g/mol (trihidrát)
Megjelenés Színtelen, kristályos
Sűrűség 3,25 g/cm³, vízmentes[1]
Olvadáspont 75 °C (trihidrát)
280 °C (vízmentes)[1]
Forráspont bomlik[1]
Oldhatóság (vízben) 456 g/l, 20 °C[1]
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet Monoklin
Veszélyek
EU osztályozás Mérgező (T),
Veszélyes a környezetre (N)[1]
NFPA 704
1
3
0
 
R mondatok R61, R33, R48/22, R50/53, R62[1]
S mondatok S53, S45, S60, S61[1]
Lobbanáspont Nem gyúlékony.
LD50 4670 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ólom(II)-acetát az ecetsav ólom(II)-sója. Színtelen, kristályos vegyület. Édes ízű, emiatt ólomcukornak is szokás nevezni. A kristályos ólom-acetát enyhén ecetsavszagú. Jól oldódik vízben. Alkohol is oldja. Vizes oldatából trihidrátja (három molekula kristályvízzel) kristályosodik ki. Mérgező hatású vegyület.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]

Hevítés hatására elbomlik. A bomlásának termékei: az ecetsav, ólom-oxidok, szén-monoxid, szén-dioxid.[1]

Élettani hatása[szerkesztés]

Mérgező hatású. A heveny mérgezés tünetei: nyálfolyás, hányinger, gyomorgörcsök. Az idült mérgezés a bőr enyhe sárgulásával, a vörösvértestek számának csökkenésével, testsúlycsökkenéssel, kólikával jár. A legkisebb adag, ami szájon át a szervezetbe jutva mérgezést okozhat: 5 mg testsúlykilogrammonként.

Előállítása[szerkesztés]

Az ólom(II)-acetát az ólom(II)-oxid fölöslegben lévő ecetsavval való főzésével állítható elő. Addig főzik, amíg tisztává nem válik az oldat.

Előállítható fémólom, tömény ecetsav és hidrogén-peroxid reakciójával is.

Pb + H2O2 + 2 CH3COOH → (CH3COO)2Pb + 2 H2O

Ha míniumot használunk, ólom(IV)-acetát is keletkezik.

Felhasználása[szerkesztés]

Az ólom(II)-acetátot más ólomvegyületek, főként ólomfehér és krómsárga előállítására használják. Ez a két vegyület pigmentként szolgál. Ezenkívül felhasználják még a textiliparban és fa pácolására. Laboratóriumokban vegyszerként alkalmazzák a szulfidok kimutatására. Felhasználják oldatok fehérjementesítésére is, mert a fehérjéket kicsapja az oldatukból.

Források[szerkesztés]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i Az ólom-acetát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 21. (JavaScript szükséges) (angolul)