Ókori görög színház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az ókori görög színház felépítése
Dionüszosz színháza
forrás: Joseph Kürschner (editor): “Pierers Konversationslexikon”, 1891
Dionüszosz színházának maradványai
Messene 02.jpg
Aigeira2.JPG
Theatre of Herodes Atticus 04.JPG

Az ókori görög színház három részből állt: orkhésztra, theatron, szkéné. Az érdekessége a felépítésének az, hogy ezek a részek különböző korszakokban alakultak ki, így végleges formáját csak a hellenisztikus korban nyeri el.

A klasszikus korban az orkhésztrán léptek fel a színészek és a kar is a szkénothéké és a szkéné előtt . A hellenisztikus korban a színjátszás a proszkénion tetején történt, és az orkhésztrán csak a lírai karok, szólisták szerepeltek.

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orkhésztra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az orkhésztra a görög archaikus korszakban alakult ki. Eredetileg kör alakú letaposott talajú tánchely volt, amelyet rendszerint egy domb oldalánál, vagy lábánál helyeztek el. Elsősorban azért hozták létre, hogy Dionüszosz tiszteletére táncokat illetve karénekeket adjanak elő. A tereptől függően körülállták az orkhésztrát és így figyelték az előadást. Drámai előadásokat először Athén városában adtak elő a későbbi Dionüszosz színház helyén. Az orkhésztrára vezető út neve paradosz volt. Az orkhésztra déli részénél - út mellett - építették fel az úgynevezett szkénothékét fából, amelyben szükséges felszerelések tárolták, és emellett előadások háttere is volt. Amikor a szkénothéké nem felelt már meg az előadások követelményeinek, akkor alakult ki a szkéné.

Szkéné[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szkéné egy ideiglenes, évente felújított, fából készült raktárépület, illetve háttér volt, amelyet a szkénothéké elé építettek. Az i.e. 5. századtól már kőből készül emeletes előrenyúló szárnyakkal rendelkezik, amelyeket paraszkénionoknak neveztek.

Proszkénion[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hellenisztikus korban alakult ki földszintes oszlopos előépítmény az emeletes szkénothéké és a szkéné előtt. Ezen folyt a színjátszás és a mögötte álló főépület homlokzatán levő nagy nyílások, az úgynevezett thürómák segítségével.

Theatron[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A theatron nézőteret jelent. Kezdetben fából készült ácsolt ülőhelyek voltak, később kőlapokkal borított vagy sziklába vésett lépcsőzetes ülőhelyeket alakítottak ki. A theatron félkörnél nagyobb, patkó alakban van kialakítva az orkhésztra körül.

Mechané[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentése: Isten a gépből. Egy emelőszerkezet volt, amely az istent játszó színészt emelte le a színpadra. Innen származik a deus ex machina nevű eposzi kellék is.

Kellékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maszkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel nők nem lehettek színészek, férfiak vagy kisfiúk játszották el a női szerepeket is. Minden szereplő maszkot viselt, amin a szereplő érzelmi állapotának megfelelő arc volt látható, hiszen ha ki is lettek volna sminkelve, a hátsó sorokban nem látszódott volna az arc, így a maszkot kellett alkalmazniuk.[forrás?]

Kothornosz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A színészek által viselt magas talpú cipő, amely azért volt használatos, hogy magasítsa őket.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ókori görög színház témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészeti lexikon - Akadémiai kiadó, Budapest, (1965)

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap