Észak-amerikai kalmár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Észak-amerikai kalmár
Az észak-amerikai kalmár lárvája
Az észak-amerikai kalmár lárvája
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Fejlábúak (Cephalopoda)
Alosztály: Tintahalalakúak (Coleoidea)
Öregrend: Tízkarú polipok (Decapodiformes)
Rend: Kalmárok (Teuthida)
Család: Loliginidae
Nem: Doryteuthis
Naef, 1912
Alnem: Amerigo
Faj: D. opalescens
Tudományos név
Doryteuthis opalescens
(Berry, 1911)
Szinonimák
  • Loligo opalescens Berry, 1911
  • Loligo stearnsi Hemphill, 1892
  • Ommastrephes tryoni Keep, 1904
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Észak-amerikai kalmár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-amerikai kalmár témájú kategóriát.

Az észak-amerikai kalmár (Doryteuthis opalescens) a fejlábúak (Cephalopoda) osztályának a kalmárok (Teuthida) rendjébe, ezen belül a Loliginidae családjába tartozó faj.

Korábban a Loligo nembe sorolták, Loligo opalescens néven.

Előfordulása[szerkesztés]

Az észak-amerikai kalmár Észak-Amerika nyugati partjai előtt mindenütt megtalálható a melegebb vizekben, Alaszkától és San Franciscótól délre egészen Mexikóig találkozhatunk vele. A kalmárokat minden évben intenzíven halásszák, de a halászatot szigorúan ellenőrzik. Az észak-amerikai kalmár csekély mértékben veszélyeztetett faj.

Megjelenése[szerkesztés]

Kifejlett példány

Az észak-amerikai kalmár hossza fejjel együtt 20 centiméter. Az állatnak van nyolc darab 5 centiméter hosszú karja, illetve két hosszabb fogókarja, melyeket 20 centiméterre tud kinyújtani. A két hosszabb fogókar, a zsákmány megragadásában játszik szerepet. Minden kalmár faj karjain tapadókorongok helyezkednek el, amelyekkel az állat szilárdan megragadhatja áldozatát. A karok között középen van a kalmár szája, a szarusodott „papagájcsőr”, amellyel széttépi a zsákmányát. Két jól fejlett szemével jól lát a mélyben is.

Életmódja[szerkesztés]

Az észak-amerikai kalmár rendszerint magányosan él. A párzási idényben viszont óriási rajokba verődnek össze. Tápláléka túlnyomórészt halakból áll. Az észak-amerikai kalmár 3 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 3 éves korban éri el. A párzási időszak márciusban van, a holdfényes éjszakák alatt. A kalmár 200-300 petét helyez el egy tömlőszerű burokban, minden nőstény körülbelül 20 ilyen tömlőt készít. A párzást követően a kalmárok hamarosan elpusztulnak. A kis kalmárok 3-4 hét múlva kelnek ki.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]