Érzelemkifejezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rubens: Harcra elszánt férfi, mint egy Mars isten (1620-25, a kép a bátorság allegóriája)

Érzelemkifejezésnek nevezik azt a lelki jelenséget, melynek során egy ember külső jelenségekhez való viszonya tükröződik különböző testi megnyilvánuláson keresztül.[1] Ezek lehetnek mimika, testbeszéd (taglejtés és testtartás), hangszín vagy hangerősség. Külső jelenségek alatt az életet, fejlődést, szervezetet, szükségletek kielégítését előnyösen vagy károsan befolyásoló eseményeket, állapotokat kell érteni. Az érzelem kifejezése során a lélek működése megnyilvánul, az ember reagál a kellemes vagy kellemetlen, örömteli vagy fájdalmas jellegű benyomásokra, melyek pozitív vagy negatív magatartást, megnyilvánulást válthatnak ki.[1]

Leírása[szerkesztés]

Az érzelemkifejezés megjelenési formája az érzelem intenzitásától függ.[2] Ez alapján megkülönböztetjük a hangulatot – ami egy bizonyos időpontban fennálló érzelmeink eredője –, a cselekvést kiváltó erőt, vagyis dühöt és a legerősebb intenzitást képviselő szenvedélyt.

Alapérzelmek[szerkesztés]

Az arcon észlelhető érzelmek szinte teljesen egybevágnak a poligráfos vizsgálat által mutatott mérhető fiziológiai elváltozásokkal. Ezek alapján az alapérzelmek: öröm, bánat, düh, undor, félelem/rémület, meglepődés.[3] Az alapérzelem „más emlős állatok agyában is megtalálhatók”[4] Az agyi képalkotás (PET, MRI) hasonló eredményei arra utalnak, hogy ezek az érzelmek már az állati őseinkben is jelen voltak.

Érzelmeink kifejezésének módja közvetlen hatást gyakorol a szervezet életműködésére, a szívműködésre, a légző- és az emésztőrendszerre.[1] Az ember fiziológiai és pszichológiai jólléte szempontjából is fontos kiélni az érzelmeket,[5] mivel ezek elfojtása hosszabb távon ronthatja az életminőséget és szorongásos jelenségek kialakulását okozhatja. A megfelelő helyzetekben, megfelelő időben és módon kifejezésre juttatott érzelmek hozzájárulnak, hogy egészséges lelki életet élhessünk. A felszabaduló érzelmi energiák megélése és a környezettől kapott visszajelzések fontosak a lelki egyensúlyhoz.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Új magyar lexikon 10. kiadás (1960). Budapest, Magyarország: Akadémiai Kiadó.
  2. Hasonmás Kiadás (1994). Révai Nagy Lexikona, Az ismeretek enciklopédiája, VI. kötet. Budapest, Magyarország: Babits Könyvkiadó.
  3. Mérő László: Az érzelmek logikája 35-6. o.
  4. Mérő László: Az érzelmek logikája, 37. o.
  5. Szondy, M. (2012). Megélni a pillanatot – Mindfulness, a tudatos jelenlét pszichológiája. Budapest, Magyarország: Kulcslyuk Kiadó.

Irodalom[szerkesztés]

  • Mérő László: Az érzelmek logikája. Tercium, 2010 ISBN 978 963 9633 74 2
  • Csíkszentmihályi Mihály: Flow (1991) Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. 1997, 2001. Akadémiai Ford.: Legéndyné Szabó Edit ISBN 963 05 7770 4
  • Csíkszentmihályi Mihály: és addig ÉLTEK, amíg meg nem haltak. A mindennapok minősége (1997) Ford.: Boross Ottilia, Kulturtrade, 1998 ISBN 963 9069 27 2
  • Buda Béla-Szilágyi Vilmos: Párválasztás. A partnerkapcsolatok pszichológiája, Gondolat, 1974, 1988 ISBN 963 282 025 8
  • Dobos Marianne: A szeretet önkéntesei (Magyar Máltai Szeretetszolgálat) Fórum, 1990 ISBN 963 02 8433 2
  • Schmidt Éva(1948-2002): Nyelv, nyelvjárás, írásbeliség, irodalom (1973) Szerk.: Sipos Mária, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006 (hanti /osztják írásbeliségről)
  • Benedek István: Az értelem dicsérete /Descartes; Spinoza. Minerva, 1987 ISBN 963 223 395 6

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]