Énok (Járed fia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Énokh könyve szócikkből átirányítva)
Énok
Gerard Hoet illusztrációja: Isten magához szólítja Énokhot
Gerard Hoet illusztrációja:
Isten magához szólítja Énokhot
SzüleiJared
A Wikimédia Commons tartalmaz Énok témájú médiaállományokat.

Énok vagy Énókh (héberül חנוך Chanóch[1]) a későbbi hagyomány szerint az első próféta, több apokrif szereplője. Nevének jelentése: a kánaániak nyelvén vazallus,[2] héber nyelven fölszentelt,[3] más forrás szerint beavatott, vagy tudó, illetve képzett, felkészített, tapasztalt.

Énokról szóló könyvek[szerkesztés]

Említése a Bibliában[szerkesztés]

Mózes első könyve, vagy a Teremtés könyve, másként a Genezis.

Két helyen is megtalálható, mint leszármazott:

  • az első emberpár, Ádám és Éva első fiának Káinnak fia és Irád apja, életkor említés nélkül szerepel. (Ter 4,17-18) Káin "várost épített, és azt fiáról Hénochnak nevezte." (Irád fia Mechujael, Mechujael fia Metusael, Metusael fia pedig Lámech. Lámech fiai Jabal, Jubal és Tubalkain).[4]
  • az első emberpár, Ádám és Éva harmadik fiának Sét ötödízigleni (Sét fia Énos, Énos fia Kenan, Kenan fia Mahalaleel, Mahalaleel fia Járed) leszármazottja (Ter 5,18-24), Jared (Járed) fia és Matuzsálem (Metuselach) apja, aki 365 évig "járt Isten színe előtt", egyszer csak "nem volt többé, mert Isten elvitte". (Metuselach fia Lámech. Lámech fia Noé).[5]

Júdás levele 1,14-15

Júdás apostol Énok egy bölcs mondását idézi, amely valójában részlet az Énok könyvéből (etióp változat 60,8).

  • "... Ímé eljött az Úr az ő sok ezer szentjével, hogy ítéletet tartson mindenek felett, és feddőzzék mindazok ellen, a kik közöttök istentelenek, istentelenségöknek minden cselekedetéért, amelyekkel istentelenkedtek, és minden kemény beszédért, a melyet az istentelen bűnösök szóltak ő ellene. ..." - Károli Biblia szerint

Zsidókhoz írt levél 11,5

A szerző hitéért dicséri Henochot, ami a Henoch könyve (etióp változat) hatását mutatja.

Henoch (Énok) könyve (Henoch 1.)[szerkesztés]

Az igazhitű Henoch könyve (Henoch 2.)[szerkesztés]

Henoch harmadik könyve (Henoch 3.)[szerkesztés]

Nevének írása[szerkesztés]

A Bibla / Újszövetség fordításokban[szerkesztés]

A magyar nyelvű Bibla / Újszövetség fordításokban[szerkesztés]

katolikus fordítások:

  • Énok: Káldi Biblia
  • Hénok: Káldi-Neovulgata; Békés-Dalos Újszövetség
  • Hénoch: Szent István Társulat

protestáns fordítások:

  • Enók: Kecskeméthy
  • Enókh: Budai Újszövetség
  • Énók: Magyar Biblia Tanács; egyszerű fordítású Újszövetség; Czeglédy Újszövetség
  • Énok: Károli; Vida Újszövetség; Csia Újszövetség; Raffay Újszövetség; Masznyik Újszövetség; P. Soós Újszövetség
  • Énokh: Ravasz Újszövetség

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. , a Szeptuaginta nyomán Henoch, Hénoch, Hénokh vagy Hénok
  2. Hénoch, szócikk (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
  3. Ladó-Bíró, 54. old.
  4. Biblia - Teremtés könyve 4. fejezet (magyar nyelven). Szent István Társulat. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
  5. Biblia - Teremtés könyve 5. fejezet (magyar nyelven). A vízözön előtti ősatyák. Szent István Társulat. (Hozzáférés: 2014. január 16.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Hénoch apokalipszise. Hamvas Béla fordítása. In: Az ősök nagy csarnoka III. (Bp., 2005)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]