Él (isten)
| Él | |
 | |
| aranyozott Él istenszobor Ugaritból | |
| Nem | férfi |
| Házastárs | Asera |
| Gyermekei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Él témájú médiaállományokat. | |
Az Él egy északnyugati sémi szó, jelentése 'isten' vagy 'istenség'. Tulajdonnévként utalhat a számos nagy ókori közel-keleti istenség valamelyikére.
A szíriai Rasz Samrából (ókori Ugarit) származó ősi szövegek Élt a panteon fejeként, Asera férjeként és az összes többi isten atyjaként írják le (Baál kivételével).[1] Néha az „Ég és Föld Teremtőjének / birtokosának” is nevezték.[1]
Az Él néven ismert istenségek közé tartozik az ősi kánaánita vallás főistene [2] és a keleti szemiták legfőbb istene Mezopotámia korai dinasztikus időszakában.[3]
A hettiták vallásában Elkunirsa néven volt ismert. Kumarbi hurri isten és a görög Kronosz isten megfelelője volt.[1]
Általában öregemberként ábrázolták, hosszú szakállal és gyakran két szárnnyal.[1]
Etimológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szó a protoszemita *ʔil- szóból származik.
A zsidó vallásban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Britannica alapján héber Bibliában (Ószövetségben) Élt általában Jahve szinonimájaként, ritkábban pedig az „istenség” általános kifejezéseként használják.[1]
Az egyik tudományos álláspont az, hogy Jahve Él-lel való azonosítása egy későbbi értelmezés. Korábban Jahvét úgy gondolták, mint egy istent a sok közül. Bár a héber Biblia teológiai értelmezései az Él-t Jahve alternatív nevének tekinti. Ez ellentétben áll az elohista és papi hagyományokkal, amelyekben Él-t Jahvénál korábbi istenségnek tekintik.[4]
Mark S. Smith ószövetségi tudós azzal érvelt, hogy Jahve és Él eredetileg különálló istenek voltak, de már nagyon korán szinonimáknak tekintették őket.[5]
Szinte biztosnak tűnik, hogy a zsidók Istene fokozatosan fejlődött ki a kánaáni Él-ből, aki minden valószínűség szerint „Ábrahám Istene” volt.[6][7]
A héber neve (אל) amely átírásban ʾĒl néven jelenik meg, egy általános szó az olyan istenre, amely bármely istenre használható, beleértve a Hadadot, a Molochot vagy a Jahvét.
A Tanakh teológiai álláspontja után az ʼĒl és az Ĕlōhîm nevek, egyes számban Istent jelentik és Jahvére utalnak, míg a többes számban más meg nem határozott égi lényekre, például angyalokra utal.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 "El | Hebrew God, Creator, Supreme Being | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. március 23.
- ↑ Matthews 2004
- ↑ Gelb 1961
- ↑ Hendel, R. S. (1992). Genesis, Book of. In D. N. Freedman (Ed.), The Anchor Yale Bible Dictionary (Vol. 2, p. 938). New York: Doubleday.
- ↑ Smith 2002
- ↑ The Oxford Companion to World Mythology
- ↑ Leeming 2005
- ↑ Reinhard Gregor Kratz, Hermann Spieckermann: Götterbilder, Gottesbilder, Weltbilder: Griechenland und Rom, Judentum, Christentum und Islam. Mohr Siebeck, 2006, ISBN 978-3-16-148807-8 (németül)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Britannica: El, Semitic deity
- ↑ Gelb: Gelb, I. J. (1961). "Old Akkadian Writing and Grammar" (PDF) (2nd ed.). University of Chicago.
- ↑ Matthews: Matthews, Victor Harold (2004). Judges and Ruth. New Cambridge Bible Commentary. Cambridge University Press. ISBN 978-0-521-00066-6. LCCN 2003053218. OCLC 52380969.
- ↑ Leeming: Leeming, David (2005). The Oxford Companion to World Mythology. New York: Oxford University Press. ISBN 978-0-19-515669-0. LCCN 2005014216. OCLC 60492027.
- ↑ Smith: Smith, Mark S. (2002). The Early History of God: Yahweh and the Other Deities in Ancient Israel. William B. Eerdmans Publishing. ISBN 978-0-8028-3972-5.
