Ékfoltos domolykó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ékfoltos domolykó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Ostariophysi
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Petroleuciscus
Bogutskaya, 2002
Faj: P. borysthenicus
Tudományos név
Petroleuciscus borysthenicus
(Kessler, 1859)
Szinonimák
  • Leuciscus borysthenicus (Kessler, 1859)
  • Leuciscus borysthenicus heterandrius Battalgil, 1940
  • Leuciscus heterandrius Battalgil, 1940
  • Squalius borysthenicus Kessler, 1859
  • Telestes leucoides De Filippi, 1863
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ékfoltos domolykó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ékfoltos domolykó témájú kategóriát.

Az ékfoltos domolykó (Petroleuciscus borysthenicus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

A Petroleuciscus halnem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Az ékfoltos domolykó a tengerparthoz közeli tavak és lassú folyású síksági vizek lakója a Fekete-, Azovi- és Márvány-tenger körzetében, a Dnyeszter, Déli-Bug és Dnyeper folyók alsó szakaszai, a Kubány deltavidéke a Paleosztom-tóig Nyugat-Transzkaukázus.

Megjelenése[szerkesztés]

A hal teste erősen megnyúlt, feje széles, rövid, szájrése kicsi. Nagy, vaskos pikkelyei vannak, 36-40 az oldalvonal mentén. Hátúszója 11-12, farok alatti úszója 10-12 sugarú; a farok alatti úszó pereme egyenes vagy (többnyire) gyengén kifelé domborodó. Garatfogai kétsorosak, 2.5-5.2. Háta sötét, a szürkétől a barnásszürkéig változik; oldalai világosabbak, ezüstösen csillognak. Hasa fehér, vörhenyes csillogással. A hát és a testoldal pikkelyeinek tövén barnás folt van. A sötét hosszanti sávot rendszerint csak a test hátulsó felén lehet jól látni. ívás idején a hasúszók és a farok alatti úszó élénk narancsszínű. Átlagos testhossza 18 centiméter, legfeljebb 40 centiméterre nő meg. 36-38 csigolyája van.

Életmódja[szerkesztés]

A fiatal halak kis csapatokba verődnek, gyakran fiatal vörösszárnyú keszegekkel (Scardinius erythrophthalmus) együtt. Az idősebb példányok inkább magányosan élnek, vadászterületet (revír) birtokolnak, ahonnét fajtársaikat elüldözik. Egyaránt jól tűri az édes- és a brakkvizet is. Tápláléka gerinctelenek és apró halak. Legfeljebb 8 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ívási idő május-június között van. Az íváshoz, kis 150 fős rajokba gyűlnek össze. A ragadós ikrákat sekély, nyugodt parti vizekben, vízinövényekre és kövekre rakják le. 3.-4. életévük után ivarérettek.

Források[szerkesztés]