Ékes sodrómoly
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Argyrotaenia ljungiana
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Argyrotaenia ljungiana Thunberg, 1797 A. pulchellana néven Haworth, 1811 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ékes sodrómoly témájú médiaállományokat és Ékes sodrómoly témájú kategóriát. |
Az ékes sodrómoly (Argyrotaenia ljungiana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.
Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]
Európában és Kis-Ázsiában honos; Észak-Amerikába valószínűleg behurcolták. Magyarországon mindenütt megtalálni, és az ország egyes részein kimondottan gyakori.
Megjelenése[szerkesztés]
Rókabarna alapszínén sötétebb barna a mintázat. A szárny fesztávolsága 12–16 mm.
Életmódja[szerkesztés]
A mediterrán területeken és még nálunk is évente három nemzedéke nő fel, tőlünk északra kettő. A bábok telelnek át lehullott növényi részek között. A tavaszi nemzedék lepkéi a mediterrán területeken március–áprilisban rajzanak, nálunk minimálisan áprilisban, majd május elején. A két nyári nemzedék rajzása lefedi az egész nyarat: július és szeptember között szinte állandóan röpülnek a lepkék.
E polifág faj hernyói számos lágy szárú növényen éppen olyan jól megélnek, mint a gyümölcsfákon, különféle cserjéken és a szőlőn. Európa különböző részein más-más növényeket károsít:
- Dél-Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Dél-Tirolban, az ötvenes években főleg a szőlőt (szőlőn a kártételt fokozza, hogy a hernyók a fürtkocsányt is megeszik).
- Később Verona tartományban károsította az almát és körtét is.
- Hazánkban jelentősége időben és térben erősen változó:
- első nagy kártételét 1967-ben észlelték Békés megyében, jonatán almán.
- szőlőben 1969-ben tett kárt Pécs környékén.
Az utóbbi évtizedekben érdemleges kárt nem okozott.
További információk[szerkesztés]
- Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
