Égerfa-rozsdástapló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Égerfa-rozsdástapló
Zwam op els 02.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Hymenochaetales
Család: Hymenochaetaceae
Nemzetség: Inonotus
Tudományos név
Inonotus radiatus
(Soverby) P.Karst.
Szinonimák

Mensularia radiata
Xanthoporia radiata

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Égerfa-rozsdástapló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Égerfa-rozsdástapló témájú médiaállományokat és Égerfa-rozsdástapló témájú kategóriát.

Az égerfa-rozsdástapló (Inonotus radiatus) a Hymenochaetaceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, égeren vagy más lombos fákon élő taplógombafaj. Egyéb elnevezései: ráncos likacsosgomba, ráncos rozsdástapló.

Megjelenése[szerkesztés]

Az égerfa-rozsdástapló termőteste 3-10 cm széles, 1-3 cm vastag és 3-6 cm-re áll ki a fából, alakja félkörös vagy vese fromájú; metszetben háromszögletű. Szinte mindig több gomba nő egymás fölött vagy mellett, sokszor egybe is olvadnak. Néha felső felszíne minimális, amely alatt lefelé hosszan elnyúlik a termőréteg. Felülete bársonyos, gyakran sugarasan ráncos. Kezdetben okker-, barack- vagy rozsdasárga, majd rozsdabarna színű. Fiatalon könnyező és széle világosabb, kerekebb, amely idővel élesebbé válik. Húsa rozsdabarna, nagyon kemény, szívós. Szaga nem jellegzetes, íze keserű.

Alsó termőrétege lyukacsos, a 3-10 mm mély pórusok sűrűn (2-4/mm) helyezkednek el. Színe sárgás-, majd rozsdabarnás, fiatalon selymesen fénylő.

Spórapora halvány sárgásbarna. Spórája szélesen ellipszoid, sima, mérete 4,5-6,5 x 3,5-4,5μm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Fiatal példányaira a könnyező rozsdástapló hasonlíthat, de az nagyobb, inkább egyesével nő és jóval több sötét mézszínű folyadékcseppet választ ki.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Korhadó vagy legyengült lombos fákon nő (elsősorban égeren, ritkábban nyíren vagy bükkön) amelyeben fehérkorhadást okoz. Minden évben nyár elején új termőtestet fejleszt, amely nyár végén-ősszel termeli spóráit.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]