Édesillatú fakógomba

	Az édesszagú fakógomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; mérgező

Édesillatú fakógomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Kalaposgombák;
Család:	Hymenogastraceae;
Nemzetség:	Hebeloma;
Tudományos név
	Hebeloma sacchariolens; Quél. 1880
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Édesillatú fakógomba témájú kategóriát.

Az édesillatú fakógomba, régi nevén édesszagú fakógomba (Hebeloma sacchariolens) a Hymenogastraceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lombos- és tűlevelű erdőkben élő, mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A kalapja 2-5 (6) cm széles, fiatalon majdnem félgömb alakú, később domborúan vagy harangszerűen kiterül, közepén kis lapos púppal. Színe fehéres-okkeres, barna, okkerbarna vagy szürkésbarna, néha vörösbarnás foltokkal; a széle világosabb. Felszíne sima, nedvesen tapadós.

Húsa vékony, puha; színe fehéres vagy bézsszínű. Szaga édeskés, kellemes (narancsvirágra vagy égett cukorra, idősen olcsó parfümre emlékeztet); íze keserű vagy nem jellegzetes, néha kissé retekszerű.

Közepesen sűrű lemezei tönkhöz nőttek. Színük fiatalon fehéres, majd bézsbarna, húsbarna, idősen rozsdabarna.

Tönkje 3-6 (7) cm magas és 0,4-1 cm vastag. Alakja egyenletesen hengeres, a töve kissé megvastagodott. Színe fehéres vagy halvány okkerbarnás, töve barnás. Felszíne a csúcsán fehéren deres, lejjebb pikkelyes-szálas.

Spórapora barna. Spórája mandula formájú, felszíne erősen szemcsés, mérete 15-18 x 5,5-7,5 µm.