Ugrás a tartalomhoz

Ébredj velünk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ébredj velünk
(Morning Glory)
2010-es amerikai film
RendezőRoger Michell
Producer
Műfaj
ForgatókönyvíróAline Brosh McKenna
Főszerepben
ZeneDavid Arnold
OperatőrAlwin H. Küchler
Vágó
  • Nick Moore
  • Steven Weisberg
JelmeztervezőBernie Pollack
Gyártás
GyártóBad Robot Productions
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Forgatási helyszín
Játékidő108 perc
Költségvetés40 millió amerikai dollár[1]
Képarány2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
  • USA 2010. november 10.
  • Magyarország 2011. március 24.
Korhatár12 II. kategória (F/11115/J)
Bevétel58,8 millió amerikai dollár[2]
További információk

Az Ébredj velünk (eredeti cím: Morning Glory) 2010-ben bemutatott amerikai filmvígjáték-dráma, melyet Aline Brosh McKenna forgatókönyvéből Roger Michell rendezett.[3] A főbb szerepekben Rachel McAdams, Harrison Ford, Diane Keaton, Patrick Wilson és Jeff Goldblum látható.

Az Amerikai Egyesült Államokban 2010. november 10-én mutatta be a Paramount Pictures. Magyarországon a UIP-Dunafilm forgalmazásában jelent meg 2011. március 24-én. Szereplőinek ismertsége ellenére[4] vegyes kritikákat kapott és bevételi téren sem lett sikeres.

Cselekmény

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Becky Fuller magabiztos gyártásvezető, akit létszámleépítés miatt elbocsátanak a Good Morning New Jersey műsorból. Többféle önéletrajzot is elküld magáról számos helyre, és az egyik New York-i csatorna, az IBS reggeli műsorába, a Pirkadat-ba behívják felvételire. A műsor régóta nagy bajban van, teljesen kiszorult a nézettségi versenyből az olyan, országosan ismert hálózat, mint az NBC reggeli adásával, a Today-jel szemben.

Jerry Barnes szerződteti, ő lesz a műsor új producere. Becky már az első nap felmond a beképzelt, szexmániás műsorvezetőnek, Paul McVee-nek. A műsor többi munkatársa emiatt rögtön a szívébe fogadja. Így azonban új műsorvezetőt kellene felvenni Colleen Peck mellé. Mivel azonban új emberre nincs pénz, Becky talál egyet a meglévő alkalmazottak között, aki nem más, mint Mike Pomeroy, egy veterán televíziós „legenda”, aki negyven éve világraszóló riportokat készít, azonban jó ideje „visszavonult” az aktív munkától. Pomeroy a Pirkadat csatornájának, az IBS-nek az alkalmazottja, de mindig kimenti magát, valahányszor tenni kellene valamit. Dolgoznia nem kell, mégis fizetik. A szerződésében azonban Becky talál egy olyan pontot, hogy ha hivatalosan munkát ajánlanak neki, azt el kell fogadnia, különben nem kapja meg a hatmillió dolláros végkielégítést.

Becky randevúzik az IBS egyik dolgozójával, Adammel. Pomeroy a szerződésének egyik pontjára hivatkozva kijelenti, hogy ő csak fajsúlyos ügyekkel hajlandó foglalkozni. Emiatt nem vesz részt a számára rangon aluli főzőműsorban.

Pomeroy és Colleen között annyira ellenséges hangulat alakult ki, hogy az már mindenkinek kínos. Mivel a nézettség tovább csökken, közlik Beckyvel, hogy a Pirkadat csak akkor marad meg, ha a nézettség 1,5%-ra emelkedik hat hét alatt, különben a műsornak vége. Ezt olyan vad ötletekkel próbálják meg elérni, hogy Ernie időjárásjelentés közben a Six Flags új hullámvasútján utazik, és az arcát élőben közvetítik. Colleent érdeklik Becky újító ötletei, és több színes jelenetben is részt vesz.

Adam nem érti, hogyan randizhatnak, miközben Becky folyamatosan a munkájával van elfoglalva. Pomeroy elmeséli, hogy régen ő is úgy élt, de rá kellett jönnie, hogy a munka világán kívül egyáltalán nem volt élete.

Egy munkaértekezleten Pomeroy jelentkezik, hogy egy történetet ő szeretne kidolgozni. Ezzel kollégáit alaposan meglepi, mivel egy káposztafesztiválról lenne szó. Becky vele tart a közvetítőkocsival, azonban rá kell jönnie, hogy a kormányzó nyaralója felé tartanak, és nem arra, amerre eredetileg forgatniuk kellene. Pomeroy végül kellemetlen kérdéseket tesz fel a kormányzónak, akit zsarolással vádoltak meg. Közben a rendőrök is a helyszínre érnek, így megszakítják a műsort, és egyenes adásban számolnak be a kormányzó előzetes letartóztatásáról. Ez tovább emeli a Pirkadat nézettségét.

A műsor ismertségének növekedése oda vezet, hogy Beckyt behívták állásinterjúra egy országos csatorna, az NBC Today Show-jába. A felvételi beszélgetés közben az egyik képernyőn a Pirkadat műsorát lehet látni. A szünetekben Colleen elmondja Pomeroynak, hogy Becky az ő makacssága miatt hagyta ott az IBS-t. Ekkor a veterán újságíró átmegy a konyhába. Becky tátott szemekkel nézi, mikor Pomeroy azt mutatja be a nézőknek élőben, hogyan kell elkészíteni egy igazi olasz frittatát. Becky visszafut az IBS-hez, és örömmel fogadja, hogy ő az a producer, akiről mindenki álmodott a műsornál.

Szereplők

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szerep Színész Magyar hang[5]
Becky Fuller Rachel McAdams Ruttkay Laura
Mike Pomeroy Harrison Ford Csernák János
Colleen Peck Diane Keaton Bánsági Ildikó
Adam Bennett Patrick Wilson Miller Zoltán
Jerry Barnes Jeff Goldblum Schnell Ádám
Lenny Bergman John Pankow Józsa Imre
Ernie Appleby Matt Malloy Cs. Németh Lajos
Becky anyja Patti D'Arbanville Vándor Éva
Paul McVee Ty Burrell Epres Attila
önmaga Curtis "50 Cent" Jackson Papp Dániel
Lloyd Banks
Tony Yayo

Hosszú hollywoodi karrierjük ellenére ez az első film, amelyben Diane Keaton és Harrison Ford együtt játszott..[6] Ford ezt így magyarázta: „Bár ugyanabban a szakmában dolgoztunk, mégis eltérő területeken. Ő mindig az értelmiségi műsorokban szerepelt, én a szerepeim miatt pedig általában a futós, ugrós, leesős filmekben kaptam helyet. Így esélyünk sem volt arra, hogy együtt dolgozzunk. Azonban igen nagy öröm volt, hogy ezt is kipróbálhattuk.”[7]

A film készítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film ötletét a forgatókönyvíró Neil Simon A napsugár fiúk című színdarabjának megfilmesítéséből merítette. Itt Harrison Ford Clarkot, Diane Keaton Lewist, Rachel McAdams pedig Clark unokatestvérét, Bent alakította.

Aline Brosh McKenna, a forgatókönyv írója és J. J. Abrams producer "közös álma volt, hogy Harrison Ford is szerepeljen a filmben." Ez az ötlet már a forgatókönyv megkezdésétől benn volt a fejekben.[8] Röviddel azután, hogy Harrison Fordot meghallgatták, és ráosztották Mike Pomeroy szerepét, a film készítésének vezetését Roger Michael vette át.[9]

A film zenéje

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film hivatalos zenéje Natasha Bedingfield Strip Me című száma. A The Weepies Some Changes című dalát kifejezetten a film forgatásához rögzítették.[10]

Bemutató

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmet eredetileg 2010. július 30-án akarták bemutatni az amerikai mozikban. Ezt november 12-re módosították.[11] A Paramount Pictures végül bejelentette, hogy a film 2010. november 10-én lesz először látható.[12]

Fogadtatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kritikai visszhang

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmet vegyesen fogadták a kritikusok. A Rotten Tomatoes 163 értékelés alapján felállított összesítése szerint a film 54%-os eredményt ért el, átlagosan 6 ponttal. Az eredményt így jellemezték: „Az eredményt emelte a kifogástalan színészek barátságos modora, ami gyakran elbűvölő volt. Az Ébredj velünk ennek ellenére nem volt összehangolt.”[13]

A filmmel szembeni egyik legfőbb kritika az volt, hogy a Hálózattal és A híradó sztárjaival ellentétben nincs mélyebb mondanivalója a televíziózásról és a médiáról.[14] A Toronto Starnál dolgozó Peter Howell a következőket írta: "Miközben nézzük a filmet, gyakran eszünkbe juthat A híradó sztárjai vagy a Hálózat. Eközben pedig az jár a fejünkben, hogy a média mennyire felelősségteljes, illetve mennyire számít bűnösnek. A film készítői valami jelentőségteljeset akartak mondani a televíziózással és a médiával kapcsolatban? Ha így volt, akkor nem sikerült az elképzelésük."[15] A The Star-Ledgernél dolgozó Stephen Whitty megjegyezte, hogy az Ébredj velünkhöz hasonlóan A híradó sztárjai „szintén valami hasonlóról – a kemény hírek és a szórakoztató pillanatok közötti konfliktusról szólt. És ez tette a filmet igazán klasszikussá." Arra a következtetésre jutott, hogy: "Ez [az Ébredj velünk] elég jó film."[16]

A pozitív hangvételű kritikák azt emelték ki, hogy az Ébredj velünk vicces, szórakoztató alkotás. A ReelViews kritikusa, James Berardinelli ezt írta: "Annak ellenére, hogy az Ébredj velünk eléggé megszokott módon dolgozza fel a történetet, mégis elegendő szórakoztató elem, jóakarat és nevetni való helyzet van benne, hogy ezt nehezen lehet nem szeretni. Az Ébredj velük a régi vágású, nem túl kihívó, karakteralapú vígjátékok közé tartozik, melyekből egyre kevesebbet lehet látni. Visszafogott, nem erőltetett, és a hibái ellenére mégis szerethető alkotásról van szó, és nem is meglepően elgondolkodtató, de mikor a néző kijön a moziból, mindenképpen mosoly ül ki az arcára. Ez mindenképpen elismerésre méltó."[17] A New York Post egyik elemzője, Lou Lumenick így látta a filmet: "Ez a hírek–pletykák harcának a legújabb csatája, mely egy kis szint visz a reggeli műsorok buggyant világába. Többről van szó benne, mint néhány jó sorról és ötcsillagos színészek felvonultatásáról."[18] Andrew O'Hehir, aki a Salonnak ír, a filmet úgy jellemezte, miszerint ez egy "helyesen kinéző, nem túl harsány, könnyűsúlyú vígjáték, mely nem sérti meg a nézőket, a fiatal és idős sztárokat pedig úgy vonultatja fel, hogy ezzel roppant nagy hatást ér el."[19] Ty Burr a The Boston Globe-nál ezt írta: "A film olyan, mint egy kellemes, mulatságos utazás."[20] A Chicago Sun-Timenál dolgozó Roger Ebert négyből három és fél csillagot ítélt meg a filmnek. Szerinte az "Ébredj velünk az elején egy szórakoztató film, azonban később Rachel McAdams átalakítja ezt. Harrison Ford is átalakul a film alatt. Ez az, amit igazán szeretek. Ez igazán az emberi természetről szól. Arról, hogy az emberek miképp végzik a munkájukat, és hogyan élnek."[21]

A legtöbb kritikus szerint a film legjobb tulajdonsága az, hogy ilyen sok sztár játszik benne. Sokan foglalkoztak Harrison Ford alakításával. Roger Ebert, ezt írta: "Ford nem merészkedik az eddigi alakításain kívülre, de ezen a körön belül olyan szerepet alakít, melyben belül valóban egy érző ember lakozik."[21] Peter Travers – a Rolling Stone elemzője – szerint "egy haláli klassz szatirikus komédia, melyben Harrison Ford az elmúlt évek legjobb alakítását nyújtotta. Mike Pomeroy szerepe legalább annyira jól sikerült, mint a bálványozott Han Solo és Indiana Jones figurái."[22] Owen Gleiberman (Entertainment Weekly) szerint "Ford még mindig elvarázsló pasi, bebetonozott filmsztár. Az Ébredj velünkben megtalálja a módját, hogy ne a megszokott szürke szerepe legyen. Itt változik, alakítása pedig agyafúrt és elképesztő."[23] Joe Neumaier, a New Yorkban kiadott Daily News kommentátora ezt írta: "Ford a Dolgozó lány óta soha nem volt ennyire laza. Mikor McAdamsszel szócsatát vív, mi is önkéntelenül ráhangolódunk. Jól kiismerjük őket."[24] Colin Covert így írt a minneapolisi Star Tribune-ban: "Kitűnő egyensúly mutatkozik meg Ford komorsága és a vígjátékban jól kivehető érzékenysége között."[25] Rex Reed a The New York Observerben megjegyezte, hogy "A szerep igazán úgy illik Harrison Fordra, mint egy óvszer. Kezdetben barátságtalan, pókerarcú, mély értelmű, udvariatlan és pesszimista, soha még csak el sem mosolyodik, és néha úgy viselkedik, mint a szoba légkondicionálójának légelvezető rendszerében döglött patkány lenne. A stáb kiváló."[26]

Több kritikusnak tetszett Rachel McAdams alakítása is. Manohla Dargis ezt írta a The New York Timesban: "McAdams kisasszony ritka jól alakítja a szerepét. Épp úgy tette, mint ahogy egy fiatal színésznőnek kell, mikor eljön az ő ideje. El tudja csavarni a fiúk fejét, meg tudja szelídíteni a vadállatokat, felvillantja a bugyiját, és úgy mosolyodunk el, hogy egyikünknek sem jut eszébe, hogy sírjon közben. Egyszerűen, természetesen alakítja a szerepét."[27] Kenneth Turan így írt a Los Angeles Times hasábjain: "Bár a bemutató alapján úgy gondolhatnánk, hogy McAdams csak egy szereplő a sok közül, de a végére kiderül, hogy ez valójában róla szól. Ez volt az első film, amit ő vitt a hátán, és ezt a feladatot könnyedén teljesítette."[28] Roger Ebert a Chicago Sun-Timesban Rachel McAdams alakítását Amy Adams Oscar-díjra jelölt szerepével hasonlította össze, amit a Junebugban nyújtott.[21]

Diane Keaton alakítását is többen dicsérték. James Berardinelli a ReelViewsben így írt róla: "Diane Keaton olyan jól végezte a dolgát, hogy minden erőfeszítés nélkül megállná a helyét egy reggeli műsor műsorvezetői székében is."[17] A kritikusok szerint jó választás volt, hogy Diane Keatont és Harrison Fordot ültették be egymás mellé. Peter Travers szerint: "Ford és Keaton együtt elragadóak."[22] For Lou Lum of Rex Reed, "Some of the on-camera bitchery between Mr. Ford and Ms. Keaton is laugh-out-loud witty."[26] Azonban hozzátették, hogy a filmben nem használták ki eléggé Diane Keaton tehetségét.[18]

Bevételi adatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film az első héten nagyjából 12 millió dollár bevételt termelt. Ez elég gyenge kezdésnek számít egy olyan filmtől, amiben Harrison Ford és Diane Keaton szerepel.[29]

A sajtó azt hangsúlyozta, hogy a film csalódást jelent Harrison Ford számára.[30][31] Az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága kivételével Fordnak az elmúlt évtizedben nem volt igazi sikerfilmje.[32] Steven Zeitchik így írt a Los Angeles Timesban: "Az Ébredj velünk című alkotás fogadtatásában az a leginkább elszomorító, hogy mikor egy évtized után Ford ismét egy vígjátékban szerepel, akkor majd tömegek ugrálják körbe. Azonban a film siralmas teljesítménye egy újabb szeg Ford karrierjének koporsóján. Ami amúgy is már évek óta tetszhalott."[33] Jeff Bock, a jegyeladások egyik elemzője így nyilatkozott a TheWrapnek: "Ha Ford felveszi azt a jellegzetes kalapot, minden korlátot át tud törni, de az Indyn kívül ez már nehezebb falat."[32] Karrierje során Harrison Ford nagynevű akciófilmekben aratott sikereket.[34] Ebből a szempontból legközelebb majd a Cowboyok és űrlények vonzhat majd nagyobb közönséget.[35]

A BoxOffice.com szerkesztője, Phil Contrino így nyilatkozott: "Szerintem még korai leírni ezt a filmet. A következő hetekben megállja majd a helyét, a közönsége nem érzi annak a szükségét, hogy mindenképpen a nyitóhéten rohanja meg miatta a mozikat. Ez egy szórakoztató film, sok életrevalóság van benne. Biztos vagyok benne, hogy ezt idővel majd a moziba járók is fel fogják ismerni."[36]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Fritz, Ben (2010. november 11.). "Movie Projector: 'Unstoppable' seeks to derail 'Megamind' as 'Morning Glory' looks dim". Los Angeles Times. Tribune Company. Hozzáférés: 2010. november 13..
  2. ↑ Morning Glory a Box Office Mojo oldalon (angolul)
  3. ↑ Fleming, Michael (2009. április 6.). "Keaton, Goldblum join 'Glory'". Variety. Hozzáférés: 2009. június 18..
  4. ↑ http://www.rottentomatoes.com/m/morning-glory-2010/
  5. ↑ Ébredj velünk az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  6. ↑ "The time of their lives" Archiválva 2010. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. USA Weekend. Hozzáférés ideje: November 24, 2010.
  7. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=vB6A739VoZM In an interview with CBSNews.com's Karina Mitchell about the film released on YouTube on November 9, 2010.
  8. ↑ http://www.scribd.com/doc/42360061/Morning-Glory-Final-Production-Notes-10-21-10
  9. ↑ "Morning Glory Official Movie Site: Production Notes". 2011. július 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 23..
  10. ↑ "The Weepies, 'Same Changes': An EW exclusive song from the upcoming movie 'Morning Glory'". Entertainment Weekly. Time. Hozzáférés: 2010. november 14..
  11. ↑ Brown, Audrey (April 6, 2010). Script Bits - Mavericks, Morning Glory, and The Three Musketeers Archiválva 2011. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben. FiveSprockets.com. Hozzáférés ideje: November 24, 2010.
  12. ↑ (October 21, 2010). Paramount Shifts 'Morning Glory' Release Date to Nov. 10. The Hollywood Reporter. Hozzáférés ideje: November 24, 2010.
  13. ↑ Morning Glory a Rotten Tomatoes oldalon (angolul)
  14. ↑ Peter Travers (2010. november 11.). "Watch: Peter Travers: 'Morning Glory' Wilts, 'Unstoppable' Better Than Expected". Rolling Stone. 2010. november 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 24..
  15. ↑ "All the news that's fit to wince". Toronto Star. Hozzáférés ideje: November 24, 2010.
  16. ↑ "'Morning Glory' review: Pleasant 'Morning' doesn't win the day". NJ.com. 2010. november 9. Hozzáférés: 2010. november 24..
  17. 1 2 Morning Glory - Reelviews Movie Reviews. Reelviews.net. November 10, 2010. Hozzáférés ideje: 2010-11-24.
  18. 1 2 "The latest weather forecast is partly funny". New York Post. November 14, 2010. Hozzáférés ideje: 2010-11-24.
  19. ↑ "Morning Glory": Rachel McAdams' star-making new role Archiválva 2010. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. Salon. Hozzáférés ideje: November 24, 2010.
  20. ↑ Morning Glory. The Boston Globe. November 10, 2010. Hozzáférés ideje: 2010-11-24.
  21. 1 2 3 Ebert, Roger (2010. november 9.). "Morning Glory". Chicago Sun-Times. 2012. október 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 14.. {{cite news}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  22. 1 2 Travers, Peter (2010. november 11.). "Morning Glory". Rolling Stone. 2010. december 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 24..
  23. ↑ "Morning Glory (2010)". Entertainment Weekly. Time. 2010. november 17. 2011. január 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 24..
  24. ↑ Neumaier, Joe (2010. november 10.). "'Morning Glory' review: Harrison Ford and Rachel McAdams sparring makes you want to tune in". Hozzáférés: 2010. november 24..
  25. ↑ Covert, Colin (2010. november 13.). "It's a very good 'Morning'. The glory here is seeing a snappy, well-made comedy in which stars and story are beautifully matched". Star Tribune. 2010. november 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 24..
  26. 1 2 Reed, Rex (2010. november 9.). "Hope and Anchors: Morning Glory Is the Smartest, Funniest Comedy I've Seen in Years". The New York Observer. 2010. november 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 24..
  27. ↑ Manohla Dargis. Plenty of Perky, Even This Early. The New York Times. November 9, 2010. Hozzáférés ideje: November 24, 2010.
  28. ↑ Turan, Kenneth (2010. november 10.). "Movie review: 'Morning Glory'". Los Angeles Times. Tribune Company. Hozzáférés: 2010. november 24..
  29. ↑ Brooks Barnes. 'Megamind' Remains a Box-Office Hero. The New York Times. Hozzáférés ideje: November 24, 2010.
  30. ↑ Thompson, Anne (November 16, 2010). Career Watch: Harrison Ford Archiválva 2011. július 25-i dátummal a Wayback Machine-ben. Moviefone.com. Hozzáférés ideje: 2010-11-24.
  31. ↑ Gwin, Scott (November 14, 2010). Weekend Box Office: The Curse Of Harrison Ford Archiválva 2011. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. Cinema Blend. Hozzáférés ideje: 2010-11-24.
  32. 1 2 Lang, Brent (2010. november 15.). "Can 'Cowboys & Aliens' Save Harrison Ford's Career?". The Wrap. 2011. április 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 24..
  33. ↑ Steven Zeitchik (2010. november 15.). "What happened to Harrison Ford?". Los Angeles Times. Tribune Company. Hozzáférés: 2010. november 24..
  34. ↑ Will Harrison Ford Ever Be Great Again?. Ology.com. Hozzáférés ideje: November 24, 2010.
  35. ↑ "'Cowboys And Aliens' Trailer Features A Badass Daniel Craig... And Harrison Ford's Big Comeback?". MTV Movies Blog. Viacom. 2011. március 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 24..
  36. ↑ Ditzian, Eric (2010. november 15.). "'Skyline' And 'Morning Glory': What Happened At The Box Office?". MTV Movie News. Viacom. 2010. december 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 24..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ébredj_velünk&oldid=29195227”