Ázsiai márványospoloska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Ázsiai márványospoloska
Imágó
Imágó
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Poloskák (Heteroptera)
Alrendág: Címerespoloska-alkatúak (Pentatomorpha)
Öregcsalád: Pentatomoidae
Család: Címeres poloskák (Pentatomidae)
Alcsalád: Címeres poloskafélék (Pentatominae)
Nemzetség: Cappaeini
Nem: Halyomorpha
Mayr, 1864
Faj: H. halys
Tudományos név
Halyomorpha halys
Stål, 1855
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ázsiai márványospoloska témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsiai márványospoloska témájú médiaállományokat és Ázsiai márványospoloska témájú kategóriát.

Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) a rovarok (Insecta) osztályának félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül a címeres poloskák (Pentatomidae) családjába tartozó, Kínából, Japánból, a Koreai-félszigetről és Tajvanról származó inváziós rovar[1] Az Egyesült Államokba véletlenül vihették be és az első példányt 1998 szeptemberében gyűjtötték be.[2] Az ázsiai márványospoloska egy jelentős mezőgazdasági kártevő,[3] 2011-re pedig az amerikai gyümölcsösök szezonális kártevőjévé vált.[4] A 2000-es évek elején Észak-Amerika számos részén regisztrálták és a 2010-es évek elején Európában és Dél-Amerikában is megfigyelték.[5]

Leírás[szerkesztés]

A felnőtt példányok körülbelül 1,7 cm hosszúak és kb. ugyanilyen szélesek és jellegzetes pajzs alakú a formájuk. Különböző barna árnyalatai léteznek, mind a felső, mind a hasi oldalon (szürkés, fehéres, feketés és kékes). A „márványos” kifejezés oka, hogy színe hasonlít az erezetes márványéra.[6] E fajta jelölései közé tartozik a csápok váltakozó világos és sötét sávjai. A lábak barnák, halvány fehér foltokkal vagy szalagokkal. A bűzmirigyek a tor alján, középen helyezkednek el, az első és a második lábpár között, valamint a potroh hátsó felületén.[7]

Viselkedés[szerkesztés]

Paradicsomból táplálkozó ázsiai márványospoloska

Az ázsiai márványospoloska olyan szúró-szívó szájszervvel rendelkező rovar (mint minden Hemiptera vagy „valódi bogár”), amely a szájszervét használja a gazdanövényből való táplálkozáshoz. Ezen táplálkozás részbeni eredménye a gyümölcsök felületén a gödrök megjelenése, a levelek pöttyöződése, amely a termény fejlődésbeli visszamaradásához, a mag satnyuláshoz vezet, ill. a növény kórokozói is könnyebben megjelennek. Ez a poloska mezőgazdasági kártevő, étlapján több mint 100-féle gyümölcs és zöldség van, amely kultúrákban jelentős kárt tud okozni. Japánban jelentős szójabab- és gyümölcskártevő. Az USA-ban jelentős őszibarack, alma, zöldbab, szójabab, cseresznye, málna és körte kártevő.

A kifejlett ázsiai márványospoloska nagyobb valószínűséggel költözik be az otthonokba, épületrészekbe, mint a többi poloskafaj[8] és az ilyen helyekre való behúzódással vészeli át a hidegebb időszakot. Miután megtalálták a helyüket, hibernált állapotba kerülnek, de sokszor a ház melegétől aktívvá válnak.

A felnőtt rovarok több hónaptól egy évig élhetnek.[9][10]

Nagyon kedveli a mirigyes bálványfát (a köznyelvben sokszor ecetfaként ismert) és az illatos (kínai) császárfát, melyeknek jelentős károkozója.[11]

A poloska szúrós szaga korianderre emlékeztető.[4] A potroh alsó részéből kieresztett bűz egy védelmi reakció eredménye, amelynek célja megakadályozni, hogy az ellenségei (pl. madarak, gyíkok) elfogyasszák, de bármikor használja a bűzét, ha megijed (pl. ha kézbe veszik).

Az udvarlás során a hím feromonokat és rezgő jeleket bocsát ki, hogy kommunikáljon a nősténnyel, aki a saját vibrációs jeleivel válaszol, mint minden poloska. A poloskák e jeleket használják egymás felismerésére, helyzetük beazonosítására. Ezek a rezgő jelek alacsony frekvenciájúak, és az ázsiai márványospoloska hímjének jele sokkal hosszabb, bármely más, korábban leírt poloska jelénél, bár ennek jelentése még nem egyértelmű.[12]

Az egyedszámuk növekedése[szerkesztés]

Oldalról fényképezett márványospoloska

Az általánosan melegedő klíma ideális a szaporodásukhoz, ezért az egyedszám meredeken emelkedett. Optimális körülmények között egy felnőtt poloska a kikelés után 35–45 napon belül fejlődik ki[13] és a nőstények egy csomóban 30-40 petét raknak, egész életük során képesek 400 petét tojni.[14] Őshazájában képes évente 2 ciklusban is szaporodni. Európában és az USA egyes részein 1 nemzedéket figyeltek meg, de a melegebb éghajlaton akár 6 generáció is képes megjelenni (Kaliforniában, Arizonában, stb.).[13][15][16]

Jelenleg nincs olyan környezeti tényező, amely lassítaná a szaporodásukat vagy csökkentené növekedési ütemüket.  

Mezőgazdasági hatások[szerkesztés]

Az ázsiai márványospoloska hatása Észak-Amerikában (2013. május)

Az ázsiai márványospoloska komoly mezőgazdasági kártevő. Sokféle növénnyel táplálkozik (alma, sárgabarack, őszibarack, körte, cseresznye, kukorica, szőlő, bab, paprika, paradicsom, szójabab, stb.).[17] Ez rendkívül sokoldalúvá teszi, mivel nem igényel speciális növényt, amellyel táplálkozhat. A tápanyagok kinyeréséhez a poloskák a szúró-szívó szájszervüket használják, amellyel átszúrják a növényi szöveteket és miután rothadást előidéző nyálukat befecskendezték, kiszívják belőlük a tápanyagot tartalmazó nedveket.[18] Ezen károsítás olyan mértékű lehet, hogy a növény elveszti a számára szükséges tápanyagok jelentős részét és ez a gyümölcs, a mag károsodásához vezet, ill. a szúrt seben keresztül nem kívánt kórokozók juthatnak be a növénybe[18] és ezáltal közvetlen emberi fogyasztásra alkalmatlanná válnak a károsított növények.

Kutatás[szerkesztés]

A poloskák megfigyelése és kutatása az Egyesül Államok Mezőgazdasági Minisztériumának egyik prioritása, ahol egy mesterséges feromon lett kifejlesztve, amellyel a poloskák csapdákba csalhatók.[19][20]

A rovarirtószerek jelentős része hatástalan a poloskák ellen, mert az elhullott egyedek helyére a többi poloska gyorsan berepül a nem kezelt területekről. (Egyes kutatások szerint napi 100 km-t is tud repülni.[21]) További kutatások alapján a poloskák rezisztensek tudnak lenni egyes rovarirtó szerek ellen.[13] Ígéretes eredményeket mutató rovarölő szer az oxamil (96%-os mortalitási arány) és a moribund (67%-os mortalitás),[13] de sok általánosan használt rovarirtó szert pusztán arra használnak, hogy távol tartsák a rovarokat a művelt területektől, ahelyett, hogy ténylegesen megölnék őket. Almásokban legsikeresebb módszer a kaolin használata.[13]

Őshonos fajokkal való összekeverhetőség[szerkesztés]

Az ázsiai márványospoloska könnyen összetéveszthető az Acrosternum, z Brochymena, az Euschistus és a Podisus rokonaival. A legkönnyebben ellenőrizhető tulajdonsága a csápok fehér sávjai, a hasi oldal, vagy az összecsukott szárnyak fekete-fehér szélei.[22][23]

Természetes ellenségek[szerkesztés]

Kínában az elsődleges ellensége a Trissolcus japonicus (szamuráj darázs), amely parazitoid faj.[24] A szamuráj darázs már természetes úton megjelent az USA-ban és már hazánkban is megjelent, de egyelőre nem ismert, hogy más fajokra milyen hatással lesz a megjelenése. A darázs parazitoid: a poloskák petéibe rakott utódai, a poloskák petéit felfalják, vagyis megölik a gazdatestet.[25]

Több kutatás is vizsgálta a poloskák természetes ellenségeit és ígéretes ellenség az ázsiai márványospoloska egyik rokona, a "kerékbogár", de sok pók faj is megtámadja a petéket, ill. a kifejlett példányokat is. [26]

Előfordulásuk[szerkesztés]

Észak-Amerikában[szerkesztés]

Az ázsiai márványospoloskát feltehetően véletlenül hurcolták be az Egyesült Államokba a Kelet-Ázsiából származó kereskedelmi árukkal. Az USA-ban az első dokumentált példányt a pennsylvaniai Allentownban, 1998 szeptemberében gyűjtötték be,[3][27] de sok Muhlenberg College-beli diák beszámolt arról, hogy ők már augusztusban látták ezt a poloskafajt.[8][28] 2001 és 2010 között 54 db poloska észlelésről számoltak be az Egyesült Államok kikötőiben,[13] de a hajózási társaságoknak ezen poloskákat nem kell jelenteniük és nem szükséges a rovarok eltávolítása sem, amely elősegítette a megjelenésüket.

2000-ben New Jersey-ben fogtak be ilyen poloskát UV-fénnyel működő csapdában.[29]

2002-ben New Jersey-ben a Stewartsville-ben növényeken azonosították és UV-csapdákkal Phillipsburgben és Little Yorkban is begyűjtötték. Gyorsan dokumentálták és hamarosan több, keleti parti államból is jelentették a megjelenését (Pennsylvania, New Jersey, Delaware, Connecticut és New York).

2009-re ez a mezőgazdasági kártevő elérte Marylandet, Nyugat-Virginiát, Virginiát, Tennessee-t, Észak-Karolinát, Kentuckyt, Ohiót, Illinois-t és Oregont.[30] 2010-re további államokban találták, köztük Indiana,[31] Michigan,[32] Minnesota[33] és más államokban.[34]

2011. novemberében 34 amerikai államban[4] és 2012-re 40 államban regisztrálták és egy év alatt a 2011-es feltételezett egyedszámhoz képest 60%-os növekedést mutatott.[35]

Magyarországon[szerkesztés]

Hazánkban az első egyedeket 2013 őszén regisztrálták a kutatók és 2014. tavaszán is még csak 3 ismert előfordulási helye volt,[36] de a 2010-es évek közepére szinte az ország egész területén megjelent, jelentős mennyiségben.

Életciklus[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Brown Marmorated Stink Bug. Pennsylvania State University. (Hozzáférés: 2011. május 25.)
  2. „”.. 
  3. a b Move Over, Bedbugs: Stink Bugs Have Landed”, The New York Times, 2010. szeptember 26. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 28.) „Government and university researchers say they need more time to study the bug, which has been in the United States since about 1998. Native to Asia, it was first found in Allentown, Pa., and has no natural enemies here.” 
  4. a b c Stink Bug Invasion: Is a Wasp the Solution to Save Valued Crops?. PBS NewsHour, 2011. május 24. (Hozzáférés: 2011. május 25.)
  5. https://www.researchgate.net/publication/316277383_The_brown_marmorated_stink_bug_Halyomorpha_halys_Stal_1855_Heteroptera_Pentatomidae_in_Chile
  6. Sablon:Cite OED
  7. Jacobs: Entomological Notes: Brown Marmorated Stink Bug (PDF). Pennsylvania State University Department of Agriculture, 2009. május 1. [2011. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 1.)
  8. a b Gyeltshen J: Brown Marmorated Stink Bug, Halyomorpha halys Stål (Insecta: Hemiptera: Pentatomidae). University of Florida, IFAS, 2010. július 1. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
  9. Meacham: Asian stink bugs invade Oregon. KATU News, 2010. október 5. [2010. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 27.)
  10. Marchiando, Collin: Monitoring for the Brown Marmorated Stink Bug: Frequently Asked Questions. Rutgers University, New Jersey Agricultural Experiment Station. (Hozzáférés: 2011. április 27.)
  11. Wallner AM, Hamilton GC, Nielsen AL, Hahn N, Green EJ és mtsai. (2014) "Tájfaktorok, amelyek megkönnyítik az invazív dinamikát és az ázsiai márványospoloska terjedését, Halyomorphahalys (Hemiptera: Pentatomidae), az Egyesült Államokba érkezés után" PLoS ONE 9 (5): e95691. doi: 10,1371 / journal.pone.0095691
  12. Polajnar, Jernej (2016). „Vibrational communication of the brown marmorated stink bug (Halyomorpha halys)”. Physiological entomology. DOI:10.1111/phen.12150.  
  13. a b c d e f ARS. 2010b. Brown Marmorated Stink Bug: Kutatási frissítések. USDA-ARS, Kearneysville, WV. 6 pp.
  14. brown marmorated stink bug – Halyomorpha halys. entnemdept.ufl.edu. (Hozzáférés: 2015. december 8.)
  15. Day, Eric: Brown marmorated stink bug (PDF). Virginia Tech, 2011. február 24. (Hozzáférés: 2011. szeptember 23.)
  16. Sutphin, Michael: Virginia's tree fruit industry has new insecticide to fight stink bugs. Virginia Tech News. Virginia Tech University, 2011. július 25. (Hozzáférés: 2011. szeptember 22.)
  17. Brown Marmorated Stink Bug. www.epa.gov. (Hozzáférés: 2015. december 8.)
  18. a b McPherson, JE és RM McPherson. 2000. Stink Bugs gazdasági jelentőségű Amerikában Észak-Mexikóban, Boca Raton, FL. 253 pp.
  19. Durham: Shedding New Light on Stink Bug Invasion | USDA (angol nyelven). www.usda.gov. Agricultural Research Service, 2017. november 7. [2018. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 6.)
  20. O'Brien: USDA Researchers Identify Stink Bug Attractant. www.ars.usda.gov. Agricultural Research Service, 2019. július 16. [2017. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 6.)
  21. Fighting the invasive Stinkbug - National Geographic. (Hozzáférés: 2019. március 17.)
  22. Bessin: Brown Marmorated Stink Bug Look-A-Likes in Kentucky (PDF). [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 25.)
  23. Wyniger, Denise - Kment, Petr: Key for the separation of Halyomorpha halys (Stal) from similar-appearing pentatomids (Insecta: Heteroptera: Pentatomidae) occuring in Central Europe, with new Swiss records. (Hozzáférés: 2019. március 17.)
  24. Talamas EJ, Buffington M, Hoelmer K (2013) A Trissolcus halyomorphae Yang új szinonimája. Journal of Hymenoptera Research 33, 113-117. doi: 10,3897 / JHR.33.5627
  25. Brown Marmored Stink Bug - Biological Control. (Hozzáférés: 2019. március 17.)
  26. http://www.stopbmsb.org/stopBMSB/assets/File/Research/BMSB-SAP-Dec-2013/Native-Natural-Enemies-Shrewsbury.pdf
  27. Penn State University extension site on the insect. ento.psu.edu. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  28. Invasive.org: brown marmorated stink bug. Invasive.org is a joint project of The Bugwood Network, USDA Forest Service and USDA APHIS PPQ. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
  29. Monitoring for the Brown Marmorated Stink Bug. Rutgers, The State University of New Jersey
  30. LaBonte: Brown Marmorated Stink Bug. ODA Plant Division, Insect Pest Prevention and Management; Report. Oregon Department of Agriculture, 2009. november 2. (Hozzáférés: 2010. március 26.)
  31. Brown Marmorated Stink Bug: Potentially Serious Pest Found in Indiana. Purdue University. (Hozzáférés: 2011. május 25.)
  32. State Ag. Department Confirms Brown Marmorated Stink Bug in Michigan. State of Michigan, 2011. február 1. [2011. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 25.)
  33. Brown Marmorated Stink Bug. Minnesota Department of Agriculture. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 25.)
  34. Pest Tracker. Purdue University. [2011. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 25.)
  35. Darryl Fears. „Scientists wage war on pervasive stink bugs”, The Washington Post, 2013. május 26. (Hozzáférés ideje: 2013. május 27.) 
  36. Az ázsiai márványospoloska Magyarországon. (Hozzáférés: 2019. március 17.)

Fordítás[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]