Óbudai Árpád Gimnázium
| Óbudai Árpád Gimnázium | |
| Alapítva | 1902 |
| Hely | Magyarország, Budapest |
| Korábbi nevei | III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium |
| Típus | hat- illetve négyosztályos gimnázium |
| Oktatók száma | 56 |
| Tanulólétszám | 593 |
| Igazgató | Kis Róbert |
| OM-azonosító | 035223 |
| Elérhetőség | |
| Postacím | 1034 Budapest, Nagyszombat u. 19. |
| Elhelyezkedése | |
| é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 19° 02′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 19° 02′ 15″ | |
| Az Óbudai Árpád Gimnázium weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbudai Árpád Gimnázium témájú médiaállományokat. | |
Az Óbudai Árpád Gimnázium középiskola Budapest III. kerületében. Óbuda első középiskolájaként alapították. Több mint száz éves működése során számos nagynevű tanár tanított falai között, diákjai közül neves közéleti személyiségek sora került ki. Jelenleg 6 és 4 osztályos gimnáziumként működik. 1940-ben épült épülete a 20. századi modern építészet figyelemreméltó alkotása, műemlék. A HVG 2015-ös rangsora alapján Budapest 21. legjobb középiskolája volt.[1]
Fekvése[szerkesztés]
Az épület Óbudán, a római katonai amfiteátrum közvetlen szomszédságában helyezkedik el.
Története[szerkesztés]
1902 őszén kezdte meg működését Óbuda első középiskolája, a III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium Morvay Győző igazgató vezetésével. Az iskola két éven át a VII. kerületi Főgimnázium fiókintézménye volt, és albérletben lakott a Tímár utca 12. alatti iskola földszintjén. 1905-ben átkerült a Zsigmond térre, egy bérházba, ahol tantermekké alakított lakásokban folyt az oktatás. 1940-ben elkészült a Nagyszombat utcában az új épület az óbudai polgárok téglajegyei segítségével. Üvegfalú rajzterme, egybenyitható, nagy tornatermei révén európai színvonalú volt, nem beszélve a természettudományos kabinetekről, ahol minden asztalt elláttak gázzal, vízzel, villannyal.
Nevét Árpád magyar fejedelem után kapta, hasonlóan a szintén Óbudán található Árpád hídhoz.
Az 1924-ben, az új középiskolai törvény alapján főgimnáziumból reálgimnáziummá, majd az 1934. évi XI. tc. alapján 8 évfolyamos gimnáziummá vált iskola. Az egységes középiskolai rendszerre való fokozatos áttérés az 1942/43. tanévre fejeződött be, ekkorra mind a 8 évfolyam az új, egységes gimnáziumi tanterv szerint tanult. A háborús évek alatt, 1940-ben új tantárgyként megkezdődött az olasz tanítása (az angol helyett 2. idegen nyelvként az erre jelentkezőknek, az 5. osztályban).
1945-től az iskolarendszer átalakításával a 8 osztályos gimnázium fokozatosan 4 osztályos gimnáziummá alakult. 1949-ben betelepítették társbérlőként a Bláthy Ottó technikumot. Ugyan a technikum pár év múlva új épületet kapott a Szépvölgyi úton, az így felszabaduló részt nem kaphatta vissza az Árpád, mert ideköltöztették a Kandó Kálmán Főiskola Erősáramú Karát. A főiskola – mivel sokkal jobb anyagi helyzetben volt, mint a gimnázium – folyamatosan terjeszkedett, először az alagsor, majd természettudományos termek kerültek hozzájuk, végül 1965-ben az iskola a nagy tornatermét is elveszítette. Közben az egész épület kezelési joga is a Kandóhoz került, az Árpád albérlővé vált, sőt 1982-ben kitelepítették a gimnázium második évfolyamát a Szőlő utcai dolgozók iskolájába. A Kandó-Árpád társbérlet megszüntetéséért 1984 óta folytak a tárgyalások, amelyek 1995-ben eredményre vezettek, így a Bécsi úton felépülhetett az új Kandó-épület. Az épületet 2005-ben visszakapta az iskola.
Épülete[szerkesztés]
Az Árpád gimnázium 1940-ben átadott épülete a modern magyar építészet jelentős példája, 1976 óta műemlék.[2] Tervezői Hidas Jenő és Papp Imre, főkivitelezője Hesz Lajos. Építészeti stílusát tekintve a két világháború modern építészeti mozgalmainak, elsősorban Le Corbusier és a Bauhaus elveire alapozott, vasbeton pillérvázas rendszerű funkcionalista alkotás. A 3 szintes, U-alakú épület 4896 m²-en terül el.
Az építés 1938-40 között zajlott. Az új épület a 2. világháborúban komoly belövéseket kapott.
A telek, amelyen az iskola épülete áll, az 1880-as években még Óbuda Újlak felé eső határán külterületnek számított, az újlaki téglagyáraknak voltak itt téglaszárítói. A főváros 1898-ban sajátította ki és vonta belterületbe a területet. 1913-ban alakították ki a mai utcahálózatot, azonban a telek egészen 1936-ig üresen állt, amikor elhatározták, hogy itt építik fel a gimnázium új épületét. 1937-ben nyilvános tervpályázatot hirdettek, amelyre rekordszámú pályázat érkezett. A 77 tervező által benyújtott 80 munka közül Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Hidasi Jenő és Papp Imre tervének megvalósítására adott megbízást. Papp és Hidas 1934 és 1936 között Olaszországban dolgozott, így nem véletlen az olasz racionalista építészeti elemek megjelenése az épületen, amit a Nagyszombat utcai homlokzat, a bejárat, az előcsarnok és a tornaterem horizontális ablakraszterének kialakítási módja is tükröz.
A homlokzatok minden felesleges dísztől mentesek, a sima mészkőburkolatú felületek egyetlen dísze a Nagyszombat és Zápor utcai íves sarkon, az ablaksávok folytatásában elhelyezett hárommezős, 10 méter magas domborművek, ezek Rumi Rajki István szobrászművész alkotásai. A domborművek témái:
- a földszinten: A meghódított népek fejedelmei hódolnak Árpád vezérnek,
- az első emeleten: a Vérszerződés,
- a második emeleten: Emese álma.
Az épület jelenleg önkormányzati tulajdonban van.
Neves tanárai[szerkesztés]
Bölcsészettudományi szaktekintélyek
- Ágner Lajos orientalista, nyelvész, irodalomtörténész, műfordító
- Berkes Emil filozófus, kutató szakíró
- Litván György Akadémiai és Deák Ferenc-díjas történész
- Lukinich Imre történetíró, egyetemi tanár, az Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, az MTA tagja
- Marót Károly Kossuth-díjas egyetemi tanár, az MTA tagja
- Pais Dezső Kossuth-díjas nyelvész, az MTA tagja
- Schuster Alfréd nyelvész, tankönyvíró
- Szabolcsi Miklós irodalomtörténész, az MTA tagja, egyetemi tanár
- Szemere Samu filozófus, író, az MTA tagja
- Szidarovszky János egyetemi tanár, az MTA tagja
- Szövényi Lux Géza művészettörténész
- Tóth Pál László nyelvész
- Várdai Béla író, esztéta, a Szent István Akadémia tagja
- Vészi János filmrendező
- Willer József szakfordító, szótárszerkesztő
Képzőművészek
Irodalmi munkásság
- Ackermann Kálmán író, lapszerkesztő
- Ajtai Kálmán író
- Alszeghy Zsolt irodalomtörténész, az MTA tagja
- Berend Mihály író, tankönyvíró
- Bíró Lajos Pál szótárszerkesztő, színháztörténeti szakíró, lapszerkesztő
- Eörsi István író, dramaturg
- Goldziher Károly író, műegyetemi tanár
- Kéky Lajos irodalom- és színháztörténész, esztéta, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja
- Keményfy (Hartmann) János irodalomtörténész, kritikus, az MTA tagja
- Latkóczi Mihály író
- Máté Lajos író
- Morvay Győző irodalomtörténész
- Palágyi Menyhért író, főigazgató
- Radics Jenőné Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett irodalomtörténész
- Sajó Sándor költő, a Kisfaludy Társaság és az MTA tagja
- Szentkuthy Miklós (Pfisterer) Kossuth-díjas író, műfordító
- Vajthó László irodalomtörténész
- Vasadi Balogh György író, nemzetgyűlési képviselő
- Vértessy Dezső író
- Vidor Pál szakíró, lapszerkesztő
Sportszakemberek
- Bátori Béla atlétikai szövetségi kapitány
- Ignácz Mihály atlétikai szövetségi kapitány
- Kmetykó János a magyar tornaügy átszervezője, szakíró, főiskolai tanár
Természettudományos munkásság
- Besnyőné Titter Beáta, matematikatanár, Ericsson és Graphisoft díjas, az Amfi Kupa matematikaverseny főszervezője
- Fejes Tóth László Kossuth-díjas matematikus, az MTA tagja, az MTA Matematikai Kutató Intézetének igazgatója
- Frank Ferenc meteorológus, szakíró
- Jelitai József matematikatörténeti kutató, szakíró
- Mikusi Imre matematikatanár, az Árpád Gimnázium speciális matematika tagozatának elindítója
- Riesz Frigyes matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja
- Számadó László matematikatanár, tankönyvíró
- Vanyek Béla kémiai tudományos kutató, szakkönyvíró
Zeneművészek
- Cser Gusztáv zeneszerző, karmester
- Hajdu Mihály zeneszerző, egyetemi tanár
- Kimnach Ödön zeneszerző
- Kunszeri Gyula zeneszerző, szövegíró, író
- Radics Éva egyetemi tanár, karnagy, a zenetudományok doktora
- Serfőző Anikó az Illés zenekar énekese
Ismert diákjai[szerkesztés]
Építészek
- Borvendég Béla Ybl-díjas
- Hollay György Ybl-díjas
- Peschka Alfréd Ybl-díjas
- Pintér Béla kétszeres Ybl-díjas,a budapesti Hilton tervezője
Írók
- Előd László
- Gelléri Andor Endre
- Kardos István
- Kiss Péter Imre kritikus
- Kőháti Zsolt filmtörténész, kritikus, műfordító
- Merényi (Lengyel) Péter József Attila-díjas és Kossuth-díjas író, dramaturg, műfordító
- Módos Péter író, szerkesztő
- Pete György író, lapszerkesztő
- Sárospataky István író, pszichiáter
- Tellér Gyula szociológus, műfordító, országgyűlési képviselő
- Varannai Aurél író, újságíró, műfordító
Képzőművészek
- Burger Barna, fotóművész
- Márkus Károly szobrász
- Mészáros Mihály Munkácsy-, Dante- és bécsi Ludwig-díjas szobrász
- Sárközy Pál reklámügynök, festő, a Francia Köztársaság XXIII. elnökének édesapja
- Segesdi György Munkácsy-díjas szobrász, Érdemes és Kiváló Művész
- Szabados Árpád Munkácsy-díjas festőművész, Érdemes Művész
- Szervátius István szobrász
- Vígh Tamás Munkácsy-, Kossuth-díjas szobrász, érdemes és kiváló művész
Politikusok
- Garamvölgyi Károly oktatásiminiszter-helyettes
- Manninger Jenő a KHVM politikai államtitkára
- Siklós Csaba közlekedési miniszter
- Tarlós István a III. kerület polgármestere, majd Budapest főpolgármestere
- Várkonyi Péter külügyminiszter
- Pálffy György Honvédelmi miniszter-helyettes
Sportolók
- Fábián László olimpiai bajnok kajakozó
- Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízipólózó
- Kánásy Gyula Európa-bajnok vízipólózó
- Kehrling Béla világbajnok asztaliteniszező
- Konrád Ferenc olimpiai bajnok vízipólózó
- Konrád János olimpiai bajnok vízipólózó
- Markovits Kálmán kétszeres olimpiai bajnok vízipólózó
- Sasics Szvetiszláv világbajnok öttusázó
- Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnok kardvívó
- Tarics Sándor olimpiai bajnok vízipólózó
- Török Ferenc kétszeres olimpiai bajnok öttusázó
Színház- és filmművészeti szakemberek
- Bélai István (rajz)filmrendező, forgatókönyvíró, hangmérnök
- Erdélyi Dániel filmrendező
- Fischer Gábor filmrendező
- Götz Béla rendező, díszlettervező
- Korompai Márton rendező
- Lengyel Anna dramaturg
- Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas rendező
- Radványi Zoltán rendező
- Szőnyi G. Sándor rendező, kétszeres Érdemes Művész
- Wiedermann Károly rendező
Színművészek
- Bánffy György Kossuth-díjas
- Cserháti Katalin
- Götz Anna
- Grill Lola szavalóművész
- Juhász György
- Kisgyörgy Enikő bábművész
- Ifj. Kőmíves Sándor Jászai-díjas
- Mádi Szabó Gábor Kossuth-díjas
- Mészáros Károly
- Mihály Mariann
- Oravecz Edit
- Reviczky Gábor Jászai-díjas és Ajtay Andor-díjas
- Sinkovits Imre, a Nemzet színésze, Kossuth-díjas
- Sinkó László Kossuth-díjas
Tudósok
- Alföldi András archeológus, ókortörténész, numizmatikus
- Bognár Géza kétszeres Kossuth-díjas mérnök
- G. Tóth László magyar hidrobiológus, limnológus, ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora.
- Hirt Géza az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója
- Jancsetz Antal az MNB igazgatója
- Krekó Béla közgazdász, makro- és pénzügyi modellező
- Nagy Lajos az aquincumi ásatás vezetője, a Fővárosi Régészeti Intézet alapítója
- Peschka Vilmos jogász, az MTA tagja
- Pintér Endre sebész professzor, Budapest III. kerületének díszpolgára
- Pusztai Árpád Stuttgart-békedíjas biokémikus, az Edinburgh-i Királyi Akadémia választott tagja
- Simonyi Károly Kossuth-díjas atomfizikus
- Sipos Béla közgazdász, egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Doktora
- Szakál Pál Kossuth-díjas vegyészmérnök
- Szécsy Károly Kossuth-díjas mérnök, az MTA tagja
- Tichy Géza fizikus, egyetemi tanár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Doktora
- Vargyas Lajos Széchenyi-díjas népzenekutató, az MTA tagja
- Vertse Albert a Madártani Intézet igazgatója
- Vitéz András az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója
Újságírók, rádiós, televíziós személyiségek
- Ágoston István a Magyar Rádió munkatársa
- Bognár Mónika a Magyar Rádió munkatársa
- Bruckner Gábor újságíró
- Del Medico Imre közíró
- K. Halász Gyula a Magyar Rádió rendezője
- Kalmár György az MTV műsorvezető-riportere, Rózsa F.-díjas újságíró
- Kassai B. (Bulla) Károly az MTV főmunkatársa, műsorvezető-szerkesztő
- Kádasi Csaba az MTV riportere
- Kiskalmár Éva az MTV bemondója
- Meixner Mihály a Magyar Rádió zenei osztályvezetője
- Papp Endre az MTV Belpolitikai Főszerkesztősége vezető szerkesztője
- Peterdi Pál író, újságíró, kritikus, televíziós műsorvezető
- Szádvári Gabriella az MTV bemondója
- Szám Katalin újságíró, a Képmás családmagazinnál
- Szarvas László a TV2 műsorvezetője
- ifj. Vészi János az MTV műsorvezetője
Zeneművészek
- Bontovics Kati énekesnő
- Csoóri Sándor Liszt Ferenc-díjas zenész
- Földes Andor zongoraművész
- Fridl Frigyes az Operaház karmestere
- Fülöp Attila operaénekes, a Francia Akadémia nagydíjasa
- Fülöp Zsuzsa operaénekes
- Horváth Ágota operaénekes
- Horváth Eszter operaénekes
- L. Kecskés András lantművész
- Kertesi Ingrid Liszt Ferenc-díjas operaénekes
- Komor Vilmos Kossuth-díjas karnagy
- Koncz Tamás az Operaház karmestere
- Kovács Felícia jazzénekesnő
- Körmendi Vilmos zeneszerző
- Radics Éva Pro Cultura Hungarica díjas karnagy, a zenetudományok doktora
- Rajk (Kerek) Judit énekművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára Judit Rajk contralto. [2016. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 10.)
- Stark Tibor zeneszerző, dzsesszzenész
- Szerényi Béla népzenész, tekerőlant-művész
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://eduline.hu/kozoktatas/2015/2/5/A_legjobb_budapesti_kozepiskolak_50es_lista_2XG3A6
- ↑ 1976-ban az Országos Műemléki Felügyelőség városképi jelentőségű műemlékké nyilvánította. Magyarország műemlékjegyzéke. Budapest, 1976.
Irodalom[szerkesztés]
- Fehérvári Zoltán - Prakfalvi Endre: Az Óbudai Árpád Gimnázium. Műemlékvédelem. 52. évf. 5 sz. 2008.
- Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. „Árpád Gimnázium” Alapítvány, Budapest, 2002.
- Az Árpád Gimnázium története, a gimnázium honlapján