Ángyán József (agrármérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az agrármérnökről, országgyűlési képviselőről szól. Hasonló címmel lásd még: Ángyán József (egyértelműsítő lap).
Ángyán József
Ángyán József 2013-ban
Ángyán József 2013-ban
Született1952. szeptember 20. (71 éves)
Nagyatád
Állampolgárságamagyar
HázastársaGött Ildikó
Gyermekeiöt gyermek
Foglalkozása
  • politikus
  • egyetemi oktató
  • agrármérnök
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (2006. május 16. – 2010. május 13.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2010. május 14. – 2014. május 5.)
  • államtitkár (Vidékfejlesztési Minisztérium, 2010. június 2. – 2012. február 5.)
Iskolái
Kitüntetéseia Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
Tudományos pályafutása
Szakterületkörnyezettudomány
Tudományos fokozat
Szakintézeti tagság
Munkahelyek
Gödöllői Agrártudományi Egyetem1977–2000
Szent István Egyetem2000–
Tudományos publikációk száma336 (2019. augusztus 13.)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ángyán József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ángyán József (Nagyatád, 1952. szeptember 20. –) magyar agrármérnök, mezőgazdasági kutató-szakmérnök, egyetemi tanár, az MTA doktora. 2006–2014 között országgyűlési képviselő, 2010–2012 között a második Orbán-kormányban a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára.

Életpályája[szerkesztés]

Általános és középiskolai tanulmányait követően, a siófoki Perczel Mór Gimnáziumban érettségizett (1967–1971).[2] Ezután 1972-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója, ahol 1977-ben okleveles agrármérnöki diplomát szerzett.[2] 1979-ben mezőgazdaság-tudományi doktorrá avatták, majd 1980-ban mezőgazdasági kutató-szakmérnöki diplomát szerzett.[2] 1993-tól a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, 1998-ban a környezettudományok területén habilitált, 2007-ben megkapta az MTA doktora címet.[2]

Munkahelyei, beosztásai a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez, majd annak jogutódjához, a Szent István Egyetemhez kötik, ahol 1999-ben kapott egyetemi tanári kinevezést.[2] Felsőoktatási, oktatásfejlesztési, tudományos tevékenysége keretében 1990-ben munkatársaival az agrár-felsőoktatásban elsőként kezdeményezte okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki egyetemi szak kidolgozását és indítását. 1991–1996 között a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet alapító igazgatóhelyetteseként, majd 1996 óta annak igazgatójaként tevékenykedik. Vezetésével az egyetemi kollektíva 10 új tanszéket alapított. 2006-ban további 5 évre kapott megbízatást az intézetigazgatói feladatkör ellátására.

Több mint 30 éve Gödöllőn él. Nős, 5 gyermek édesapja.[2] Felesége Gött Ildikó okleveles szakedző.[2] A Magyar Közgazdasági Társaság, Százak Tanácsának és a Professzorok Batthyány Körének tagja.[2] Németül és oroszul középfokon, angolul és lengyelül társalgási szinten beszél.[2]

Politikai pályafutása[szerkesztés]

A 2006-os országgyűlési választásokon a Fidesz Pest megyei területi listáján szerzett mandátumot. A Fidesz-frakció tagja, a MAGOSZ szakértője.

2006. május 30-ától az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában, továbbá 2007. június 25-étől az Országgyűlés Kutatási és Innovációs Eseti Bizottságában volt tag 2010. május 14-éig. A 2010-es országgyűlési választásokon ismét a Fidesz Pest megyei területi listájáról szerzett mandátumot.

2010. június 2-án a második Orbán-kormány Vidékfejlesztési Minisztériumának parlamenti ügyekért felelős államtitkárává nevezték ki.

Nevéhez (is) fűződik a kormányzat radikális földbirtok-szabályozási rendszerének terve, amely a földhasználatot helyben lakáshoz kötötte volna, és egységes aranykoronaérték-nyilvántartást irányozott volna elő, a kis- és középbirtokosoknak kedvezve.[3] Miután a kormány nem támogatta elképzeléseit, a hozzá kötődő minisztériumi vezetőket elbocsátották[4] és a kormány 2012. január 16-án bejelentett 10 éves Nemzeti Vidékstratégiája, illetve az annak végrehajtási kereteit adó Darányi-terve a reform felpuhított változatát tartalmazta csak,[5] Ángyán 2012. január 18-án kilátásba helyezte,[4] majd január 19-én nyilvános indoklás nélkül benyújtotta lemondását.[6] Ezt a miniszterelnök január 23-án elfogadta.[7] Tisztségéből a köztársasági elnök február 6-ai hatállyal mentette fel.[8]

Lemondását követően nyilvánosan arra panaszkodott, hogy „spekuláns nagytőkés oligarchák”, „maffiacsaládok” veszik fel az európai uniós agrártámogatások nagy részét, és ugyanezen érdekkörök ellehetetlenítették államtitkári munkáját.[9][10]

2013. június 22-én kilépett a Fidesz-frakcióból és a független képviselők közé ült.

A 2014. április 6-i országgyűlési választásokon az Élőlánc Magyarországért párt színeiben indult Horváth András, az Adóhivatal volt tisztviselője, dr. Léhmann György ügyvéd, több mint 800 devizahiteles család jogi képviselője, és Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője mellett.[11] Nem nyert mandátumot.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • Gödöllő díszpolgára (2019)[12]
  • „Pro Biokultúra” oklevél (Biokultúra Egyesület, 2004)
  • „Rendületlenül” diploma a magyarság rendületlen szolgálatáért (Magyar Szellemi Védegylet, 2004)
  • Környezetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért kitüntető oklevél (Magyar Mérnöki Kamara, 2004)
  • Környezetünkért Díj (KöM miniszter, 2001)
  • Pro Universitate Emlékérem (GATE rektor, 1999)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
  • Környezetünkért Emlékplakett (KTM miniszter, 1997)
  • Széchenyi Professzori Ösztöndíj (MKM miniszter, 1997)
  • A Nyitrai Agrártudományi Egyetem Emlékérme (UPN rektor, 1996)
  • A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kiváló Dolgozója (GATE rektor, 1989)

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Ángyán J. (szerk.) (1987): Agroökológiai hatások a kukoricatermesztésben. (Az agroökológiai körzetek és a területi fejlesztés) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 210 p.
  • Ángyán J. – Menyhért, Z. (1988): Integrált, alkalmazkodó növénytermesztés (Észszerű környezetgazdálkodás), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 163 p.
  • Ángyán J. – Kiss J. – Menyhért Z. – Szalai T. – Podmaniczky L. (1994): Alternative agricultural strategies and their feasibility in relation to the Hungarian conditions. In: Van Lier, H. N. – Jaarsma, C. F. – Jurgens, C. R. – Debuck, A. J. (edit): Sustainable land use planning, Elsevier Science B. V., Amsterdam – London – New York – Tokyo, 360 p., 69-78. p.
  • Ángyán J. (1995): Sustainability as a Possible Basic Concept of Agricultural Transition in Hungary. Hungarian Agricultural Research, Budapest, Vol. 4, No. 4, 9-15. p.
  • Ángyán J. – Menyhért Z. (szerk.) (1997): Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp., 414 p.
  • Ángyán J. (1999): Nachhaltigkeit – Strategie für die ungarische Landwirtschaft (In: Scheiber E. – Larndorfer G. (Red.): Zukunft der Nachhaltigkeit, Ökosoziales Forum Österreich, Wien, 176 p.), 104-107. p.
  • Ángyán J. (2001): Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás, Agroinform Kiadóház, Budapest, 308 p.
  • Ángyán J. – Tardy J. – Vajnáné Madarassy A. (szerk.) (2003): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 625 p.
  • Ángyán J. – Balázs K. – Podmaniczky L. – Skutai J. (2003): Integrated land use zonation system in Hungary as a territorial base for agri-environmental programs (In: Helming K. – Wiggering H. (ed.): Sustainable development of multifunktional landscapes, Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg-New York, 286 p.), 125-141. p.
  • Ángyán J. – Menyhért Z. (szerk.) (2004): Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás; Szaktudás Kiadóház, Budapest, 560 p.
  • Tájgazdálkodási és vidékfejlesztési ismeretek. Egyetemi jegyzet a természetvédelmi mérnök B.Sc. alapszak számára; Szent István Egyetem, Gödöllő, 2008
  • A magyar föld sorsa. Andrásfalvy Bertalan, Ángyán József, Márai Géza, Molnár Géza, Tanka Endre írásai földviszonyaink múltjáról és jelenéről a jövőnek; szerk. Tanka Endre; Agroinform, Budapest, 2014
  • Ángyán József: Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.): II. Megyei esettanulmányok. (hely nélkül): Greenpeace. 2016. 62. o.  

Videók, előadások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Ángyán József publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2019. augusztus 13. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  2. ↑ a b c d e f g h i Ángyán József: Tudományos önéletrajz (PDF), 2008. július 14. [2008. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  3. ↑ Tamás Gábor: Állami birtokbérletek újraszabályozása - Forradalom a földeken, Magyar Narancs, 2011. október 13.
  4. ↑ a b Besokallt az államtitkár, lemondana Ángyán, Népszabadság Online, 2012. január 18.
  5. ↑ Ma újabb tervet jelentenek be Orbánék, HVG ONline, 2012. október 17.
  6. ↑ Benyújtotta lemondását Ángyán József államtitkár, HVG Onlie (MTI-hírre hivatkozva), 2012. január 19.
  7. ↑ Elfogadta Orbán Viktor Ángyán József lemondását, HVG Online/MTI, 2012. január 23.
  8. ↑ Az államtitkári felmentésről szóló 36/2012. (II. 10.) KE határozat. In.: Magyar Közlöny. 2012/15. sz., 813. p.
  9. ↑ Index: Itt vannak Ángyán József oligarchái
  10. ↑ FN: Ángyán: Orbánnak üzenem (nagyinterjú). [2012. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 1.)
  11. ↑ Az Élőlánc Magyarországért honlapja. [2008. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 24.)
  12. ↑ Gémesi szerint Ángyán Józsefnek nem hajlik a gerince, legfeljebb törik. Gödöllői Hírek online, 2019. augusztus 20. (Hozzáférés: 2020. május 23.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ángyán_József_(agrármérnök)&oldid=26883535”