Álarcos csér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Álarcos csér
Bridled Tern LEI Nov06.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Alcsalád: Sterninae
Nem: Onychoprion
Faj: O. anaethetus
Tudományos név
Onychoprion anaethetus
(Scopoli, 1786)
Szinonimák

Sterna anaethetus

Elterjedés
Onychoprion anaethetus map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Álarcos csér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Álarcos csér témájú kategóriát.

Az álarcos csér (Onychoprion anaethetus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Giovanni Antonio Scopoli francia ornitológus írta le 1888-ban, a Sterna nembe Sterna anaethetus néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Onychoprion anaethetus anaethetus (Scopoli, 1786)
  • Onychoprion anaethetus antarcticus (Lesson, 1831)
  • Onychoprion anaethetus melanopterus (Swainson, 1837)
  • Onychoprion anaethetus nelsoni (Ridgway, 1919)[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Csendes-óceán és Atlanti-óceán középső részének partjainál, Afrika, az Arab-félsziget, Délkelet-Ázsia, Ausztrália és Új-Zéland területén honos. Európai példányai csak kóborlók. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi szigetek és tengerpartok. Vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Átlagos testhossza 38 centiméter, szárnyfesztávolsága 76-81 centiméteres, testtömege 95-150 gramm.[5]

A vízben
és a levegőben

Életmódja[szerkesztés]

Hat centiméternél kisebb tintahalakkal és halakkal táplálkozik, valamint rákokat, alkalmanként vízi rovarokat és puhatestűeket is fogyaszt.[4]

Szaporodása[szerkesztés]

Védett óceáni szigeteken telepesen fészkel, Sziklák hasadékaiba, barlangba, sziklapárkányra, vagy bokrok alá készíti fészkét.[4]

Tojása

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. január 3.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 3.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. január 3.)
  4. a b c d A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. január 3.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. január 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]