Álarcos bíbic

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Álarcos bíbic
Vanellus miles Tasmania.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Lilefélék (Charadriidae)
Alcsalád: Bíbicformák (Vanellinae)
Nem: Vanellus
Faj: V. miles
Tudományos név
Vanellus miles
(Boddaert, 1783)
Szinonimák
  • Hoplopterus miles
  • Lobibyx miles
  • Lobivanellus miles
  • Tringa miles
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Álarcos bíbic témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Álarcos bíbic témájú médiaállományokat és Álarcos bíbic témájú kategóriát.

Az álarcos bíbic (Vanellus miles) a lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Pieter Boddaert holland ornitológus írta le 1783-ban, a Tringa nembe Tringa miles néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Vanellus miles miles - teljesen fehér nyakú, nagy, sárga „szakálla” van
  • Vanellus miles novaehollandiae - fekete-csíkos nyakú, kisebb a „szakálla”

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália, Indonézia és Pápua Új-Guinea területén fészkel, a Karácsony-szigetekre, Szingapúrba és Kelet-Timorra is eljut. Az 1930'-as években önmagától - emberi beavatkozás nélkül - meghonosodott Új-Zéland szigetein is.

Természetes élőhelyei a mocsarak és édesvizű tavak, valamint legelők, szántóföldek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 30–37 centiméter, szárnyfesztávolsága 75–85 centiméter, testtömege 191–300 gramm.[3] Szárnyai barna színűek, feje teteje, tarkója és válla fekete színű. Torka és hasa fehér. Arcán egy sárga bőrfüggelék található.

Portréja
és röpképe

Életmódja[szerkesztés]

Főként rovarokkal, férgekkel és pókokkal táplálkozik, de puhatestűeket, rákféléket, magvakat és leveleket is fogyaszt.[3] A madaraknak több fajta hívó hangjuk van, a veszély-jelző hangtól kezdve a védekező hangon át, egészen az udvarlási hangig.

Szaporodása[szerkesztés]

Félénk és ártalmatlan madarak nyáron és ősszel, de híresek merész fészeképítő szokásaikról: képesek bármilyen összefüggő sík területen megépíteni fészküket, akár parkokban, kertekben, iskolák udvarán vagy bevásárlóközpontok parkolójában. A nászidőszak téli napforduló után van. Ilyenkor költő pár minden idegentől védi a fészkét hangosan fütyülve, gyorsan és alacsonyan csapkodva a szárnyaival, és ha szükséges a lábával támad a betolakodóra. Ilyenkor a szárnya kézcsuklójánál levő feltűnő sárga kitüremkedésével támad az állatokra. Az ilyen incidenseknek leggyakrabban más madarak esnek áldozatul, de kutyákat és macskákat sem kímélnek. Ahogy nőnek a kicsik és elérik a kifejlett méretük 60%-át (kb. 2–3 hónap alatt) az ilyen agresszív megnyilvánulások egyre ritkábbak lesznek. Gyakran megsérül a szárnyuk az ilyen összecsapások során, de túlélik és röpképesek lesznek ahogy a szárnyuk meggyógyul. Szinte mindig párban láthatóak, hím és nőstény, de néha csoportosan is megfigyelhetjük, főleg táplálkozás közben a tengerpart mentén. A fiókák 6 hónap alatt érik el a kifejlett méretüket és általában még 1–2 évig a szüleikkel maradnak.

Tojásai
és a fiókája

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. április 30.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. április 30.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. április 30.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. április 28.)

További információk[szerkesztés]