Imádkozó sáska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ájtatos manó szócikkből átirányítva)
Infobox info icon.svg
Imádkozó sáska (ájtatos manó)
Mantid August 2007-2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Polyneoptera
Rend: Fogólábúak (Mantodea)
Család: Imádkozó sáskák (Mantidae)
Nem: Mantis
Faj: M. religiosa
Tudományos név
Mantis religiosa
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Gryllus religiosus Linnaeus, 1758
Alfajok
  • M. r. beybienkoi Bazyluk, 1960
  • M. r. caucasica Lindt, 1974
  • M. r. eichleri Bazyluk, 1960
  • M. r. inornata Werner, 1930
  • M. r. langoalata Lindt, 1974
  • M. r. latinota Lindt, 1974
  • M. r. macedonica Karaman, 1961
  • M. r. major Gerstaecker, 1873
  • M. r. polonica Bazyluk, 1960
  • M. r. religiosa (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Imádkozó sáska (ájtatos manó) témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Imádkozó sáska (ájtatos manó) témájú médiaállományokat és Imádkozó sáska (ájtatos manó) témájú kategóriát.

Az imádkozó sáska vagy ájtatos manó (Mantis religiosa) a rovarok (Insecta) osztályába sorolt fogólábúak (Mantodea) rendjéből, az imádkozó sáskák (Mantidae) családjából az egyetlen, Magyarországon is honos faj. Elnevezésük kissé félrevezető, mivel nincsenek közeli rokonságban a valódi sáskákkal; legközelebbi rokonaik a csótányok és a termeszek.

Tudományos nevében a Mantis szó jóst jelent: erre vonatkozik a Theokritosz által leírt „mantis ha kalamaia” kifejezést is, ami tulajdonképpen a nádszálakban ülő jóst, látnokot jelent. A muszlim hagyomány azt tartja róla, hogy fogólábaival Mekka felé mutat.

Magyarországon védelem alatt áll, 2012-ben az év rovarjának választották.[1]

Leírása[szerkesztés]

Imádkozó sáska
Fiatal imádkozó sáska

Jól felismerhető megnyúlt előtoráról és jellegzetesen meghajlított első lábairól, amelyek tüskések és igazi fogókészüléket alkotnak. Leggyakrabban zöldes vagy barnás színű. Színezete e közhiedelemmel ellentétben nem függ össze a környezetében lévő növények színezetével, a színek kialakulása eddig ismeretlen.[2] Alakjának és testtartásának köszönhetően jól beleolvad a környezetébe.

A 6–7,5 centiméter hosszú nőstény zömökebb, nagyobb; potroha felduzzad a benne rejlő petéktől, a hím mindig karcsú, 4–5 cm hosszú.

Táplálkozása[szerkesztés]

Az imádkozó sáska egy sáskát zsákmányol

Tápláléka elsősorban röpképes rovarokból áll – nagy étvágyú, kíméletlen ragadozó. Gyakran mozdulatlanná meredve, lesből támad (bár ilyenkor néha hosszú lábain „hintázni” kezd, hogy áldozata szélfútta falevélnek higgye). Előfordul az is, hogy óvatosan megközelíti áldozatát, majd ráveti magát. Mindkét esetben fogólábaival ragadja meg a zsákmányt olyan sebességgel, hogy azt az emberi szem nem is képes érzékelni.

Megfigyelték már, hogy bizonyos példányok kisebb gyíkokat, madárfiókákat is megtámadnak, és sikeres támadás esetén, fogyasztanak.[3]

Szaporodása[szerkesztés]

Számottevő ivari dimorfizmus nincsen, eltekintve attól, hogy a hímek átlagmérete kisebb, mint a nőstényeké. A párosodás nyár végén történik, a frissen kikelt állatok nagyon hasonlítanak a kifejlett imádkozó sáskára (de kisebbek és szárnyatlanok): kifejléssel növekednek. A nőstény néha (de közel sem mindig) felfalja a hímet párzás után (kannibalizmus), de akár a nemi aktus közben is (a hím gyakran akkor is folytatja a párzást, ha a feje vagy más testrészei már hiányoznak).

Peterakás előtt
Peterakás közben
Peterakás közben, közeli
Petéit védő burok, elölről
Petéit védő burok, oldalról

Élőhelye[szerkesztés]

Az imádkozó sáska tipikus élőhelye

Az imádkozó sáska gyakran megtalálható a meleg száraz, bokros-füves területeken, nagyon kedveli a dombvidékek déli fekvésű, napsütötte, de nem kopár oldalait. Megtalálható Közép-Európában, így hazánkban is, számos alfaja azonban szinte valamennyi kontinensen előfordul.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az év rovara
  2. Alfred Edmund Brehm. Ájtatos manók (Mantodea), Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0. Hozzáférés ideje: 2012. március 8. „Brehm2000” 
  3. Madáragyat esznek az imádkozó sáskák. index.hu, 2017. július 10. (Hozzáférés: 2017. október 5.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]