Ágoston Miklós
| Ágoston Miklós | |
 | |
| Született | 1933. augusztus 18. Budapest |
| Elhunyt | 1988. június 30. (54 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kökény Ágnes építészmérnök (1971-1988) |
| Gyermekei | Ágoston Dorottya |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Fasori Evangélikus Gimnázium, Szentendrei Ferences Gimnázium, Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ágoston Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ágoston Miklós (Budapest, 1933. augusztus 18. – Budapest, 1988. június 30.) magyar építészmérnök.
Tanulmányok[szerkesztés]
A középiskolát a Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, majd a Szentendrei Ferences Gimnáziumban fejezte be 1951-ben. Még az évben felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára, ahol 1956-ban kapta meg diplomáját. Fedettuszoda-tervét dicsérettel fogadták el. Az egyetemi évek alatt demonstrátorként dolgozott a Tartószerkezet Tanszéken.
Pályafutás[szerkesztés]
Féléves kivitelezői gyakorlat (Kazincbarcika) után a Buvátinál (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) helyezkedett el 1957 tavaszán, ahol 31 éven keresztül dolgozott és szolgált, végigjárva e szolgálat szinte minden állomását. (Előbb szakosztályvezető, majd osztályvezető; 1976-tól kilenc éven keresztül vezette a vállalat 3. sz. irodáját, majd három éven át főmunkatársként dolgozott.) Terveiben mindig egyedi hangot ütött meg. Kezdetnek a Kassai tér 10. sz. alatti 120 lakásos, 4 lépcsőházas, 9 emeletes lakóház tekinthető, amelynek 3 lépcsőházas változata a Rákospatak park 81 lakásos 3 épülete. Ugyancsak a Kacsóh Pongrác úti lakótelepen találhatóak az öntöttfalas, csúszózsaluzatos technológiával készült 60 lakásos OTP-lakóházak. A lakótelep kommunális épületeként 100/60 fős óvoda-bölcsődét tervezett. Az egyesített gyermeknevelési intézmény fenti első kísérletét ilyen rendszerű, de kispaneles szerkezetű sorozat követte a 60-70-es évek lakótelepein. Ezen élénk színekkel, oldott tömegekkel megvalósult gyermekintézmények (kiegészülve a felesége, Kökény Ágnes által tervezett iskolákkal) új, értékes színfoltjai és egyben tájékozódási pontjai lettek a főváros lakótelepeinek. (Zuglói, Füredi úti, Újpalotai, Tétényi úti, Leányka úti, Gazdagréti lakótelepek kék, barna („CSOKI – OVI”), piros, narancssárga óvoda-bölcsődéi.)
Az Erzsébet királyné úti szakosított rendelőintézet funkcionálisan újat hozott, beépítésileg a zárt sorú főútvonal és a mögöttes kertváros találkozásának is jó megoldását adta. A Soroksár központjában megépült rendelőintézet kiemelt helyen képez centrális tömegével jó városrendezési megoldást. A középre helyezett – építészetileg négy-, forgalmilag kétkarú – lépcsőt galériaszerűen körfolyosó övezi 3 szinten, ahonnan nyílnak a rendelők. A homlokzat meghatározó építészeti eleme a szintmagas bordarendszer, amely érdekes megjelenést ad a szintenként konzolosan kilépő tömegnek.
Mint a kor építészeinek pályaívét, Ágoston Miklósét is sikeres pályázatok és meg nem valósult tervek szegélyezik. Ezek közül kiemelkedő volt az Óbudai temető Ravatalozójára készített terve, amely a félig földbe süllyesztett tömegével, az organikus építészetet idéző formaelemeivel financiális okokból nem valósult meg.
Korai halála miatt nem valósultak meg olyan tervek sem, mint pl. a hazatelepülő magyarok otthonháza, a Gül Baba Türbe környékének rendezésére készített elképzelése.
Ágoston Miklós magával szemben igényes, mindig egyéni formálásra törekvő, kísérletező építész volt. Mesterségbeli tudására és szerkezeti kísérletező kedvére utal a „Többcélú-acélváz” elnevezésű szabadalma, amely egy egyszerűen építhető, kis összekapcsolható elemekből összeállítható teherhordó „esernyő-szerkezet”, amely ötletes és praktikus megoldást tud nyújtani új tetőszerkezetek létrehozására és már meglévő szerkezetek helyettesítésére. Alkalomszerűen leszerelhető és újrafelhasználható. A Józsefvárosban egy ABC áruház, az Árpád-híd pesti hídfőjénél található autóbusz-pályaudvar perontetői, valamint a Vadász utcai nyomdaépület belső udvarában tetőcsere készült ezzel a könnyen megvalósítható szerkezettel.
Magántervezői tevékenységéből a következőket lehet kiemelni:
- Nyaraló Tihany-Sajkodon (kandallókéményre támaszkodó, sátor jellegű nádtető alá bújtatott épület)
- Sasadi lejtőn elhelyezkedő földszint + tetőtere, bejárati udvart körbevevő, hangsúlyos hódfarkú cserép lefedésű lakóépület
- Kiscelli Múzeum feletti emelkedőn megvalósult lakóház-bővítés.
- Fentiek mellett több tervezése valósult meg, Balatonalmádiban, Leányfalun, Kőbányán.
Utolsó éveit fiatal kollégák körében töltötte, akik számára mind szakmai mind emberi szempontból meghatározó élmény volt a közös munka. A maga természetes módján alkotott hidat a generációk között.
„Miklós szellemét állandóan csiszolta, a sportot élete szerves részének tekintette, így természetes volt mindannyiunk számára, hogy megjelenésével mindig és mindenkor a napfény volt a társaságban. Sziporkázó szellem és az alkotó munkában kimeríthetetlen szakmai és emberi elhivatottság jellemezte.” – mondta róla barátja Jeney Lajos a búcsúbeszédében.
Képek[szerkesztés]
-
Kassai tér 10. sz. alatti 120 lakásos, 4 lépcsőházas, 9 emeletes lakóház -
Kassai tér 10., 120 lakásos lakóépület -
Soroksári Rendelőintézet lépcsőtér -
Soroksári Rendelőintézet lépcsőtér -
Soroksári Rendelőintézet homlokzat részlet -
Soroksári Rendelőintézet -
Soroksári Rendelőintézet madártávlat -
Újpalotai 200 fős óvoda, 100 fős bölcsőde -
Újpalotai óvoda-böcsőde -
Újpalotai Óvoda-bölcsőde; óvodába vezető lépcsősor -
IX. Vágóhíd utcai bölcsőde -
XIV. kerület, Erzsébet királyné útja, Rendelőintézet -
Nagyszalonta utcai ház -
Sajkodi nyaraló -
Teherhordó esernyő-szerkezet, Józsefváros, ABC-áruház
Források[szerkesztés]
- Kiss Albert: Ágoston Miklós, 1933–1988. Magyar Építőművészet, 1989. 1-2. szám, 122. oldal
- Ágoston Miklós, Óvoda és bölcsőde közös épületben, Budapest XV. Újpalotai lakótelep, Magyar Építőművészet, 1974/3, 26-29. oldal
- Zubreczki Dávid építészkritikus, (Klub rádió: Utcafront (2021. november 06., szombat 17:00)) a 46. perctől kezdődően a Soroksári Rendelőintézetről
- Ágoston Miklós, Szakosított körzeti orvosi rendelő és gyógyszertár, Budapest XIV. Erzsébet királyné út 47., Magyar Építőművészet, 1970