Ágai Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ágai Béla
SzületettSchäffer Béla
1871. augusztus 8.
Pest
Elhunyt1944 (72-73 évesen)
KZ Auschwitz-Birkenau
Állampolgárságamagyar
HázastársaBecsky Ida
(h. 1911–1932)
Deutsch Teréz
(h. 1933–1944)
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1895, orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

Ágai Béla, 1890-ig Schäffer Béla,[1] névvariáns: Rosenzweig; Pest, 1871. augusztus 8.[2]Auschwitzi koncentrációs tábor[3] 1944. ?)[4][5] magyar orvos, újságíró, lapszerkesztő.

Élete[szerkesztés]

Schäffer Károly gabonaügynök és Boscovitz Antónia fia. 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát, majd néhány évig Tauffer Vilmos szülészeti klinikáján dolgozott. 1890-től azonban már jelentek meg írásai az Ország-Világnál, majd orvosi hivatásával felhagyva, csak az újságírásból élt. 1899-ben lefordította Philipp Langmann osztrák színműíró Szegény emberek című darabját, amit még abban az évben a Népszínházban be is mutattak.[6] 1900-tól a Magyar Újság, később a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1908-ban a Tisza István politikáját támogató Az Ujságnál, annak megszűnését követően, 1925-től az Ujságnál helyezkedett el, melynek felelős szerkesztője lett.[7] Élete tulajdonképpen összeforrt Az Ujság, majd később az Ujság működésével. 1905-től már helyettes szerkesztő, 1929-től felelős kiadó, 1939 októberétől[8] 1942-ig a lapot kiadó részvénytársaság vezérigazgatója. Ekkor – feltehetően zsidó származása miatt – már csak mint lapalapítót tüntették fel a kiadói adatok között.

Lapszerkesztői, lapkiadói munkája mellett 1917[9] és 1931 között elnöke volt a Lapkiadók Szindikátusa (más néven: Budapesti Napilapok Szindikátusa) nevű érdekvédelmi szervezetnek.

1911 után vette feleségül Becsky Idát (1869–1942), az 1911-ben elhunyt Lónyay Sándor özvegyét, aki fiatal korában maga is írt tárcákat, s Az Ujság Asszonyok rovatának vezetője volt. Tőle azonban 1932-ben elvált.[10] Második házastársa Deutsch Salamon és Pick Janka lánya, Teréz volt, akivel 1933. augusztus 23-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[11]

1944. június 1. és 6. között a Szabolcs utcai táborból a Rabbiképző Intézet Rökk Szilárd utcai épületében berendezett gyűjtőtáborba vitték, majd július 7–8-án többekkel együtt indították Auschwitzba.[12] Haláláról Egri István számolt be a második világháború után, mikor visszatért az Auschwitz II. (Birkenau) táborból.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 51518/1890. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1890. év 10. oldal 4. sor
  2. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1028/1871. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
  3. a b Ágai Bélát és Szomory Emilt Birckenauban megölték a németek. Kossuth Népe, I. évf. 32. sz. (1945. június 8.) 8. o. (fizetős hozzáférés) - Egri István beszámolója szerint Szomory Emillel együtt ölték meg Ágait a birkenaui koncentrációs táborban.
  4. Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 296/1957. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
  5. Budapest VI. ker. bíróság P. VI. 23678/3/1956 sz. holtnaknyilvánító végzése
  6. Ágai Béla. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 35. o.  
  7. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 14. o.  
  8. Impresszum. Ujság, XV. évf. 224. sz. (1939. október 1.) 14. o.
  9. A papírközpont és a sajtószabadság. Magyarország, XXIV. évf. 211. sz. (1917. augusztus 24.) 2. o.
  10. Kozocsa Sándor (szerk.): (cím nélkül) . Irodalomtörténet, XXXI. évf. 2. sz. (1942) 114. o.
  11. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1249/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
  12. Dr Ágai Bélát, az „Újság" főszerkesztőjét. Népszava, LXXIII. évf. 73. sz. (1945. április 22.) 6. o.

Források[szerkesztés]