„Autó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.1.185.1 (vita) szerkesztéséről 213.178.98.101 szerkesztésére
Zoldauto (vitalap | szerkesztései)
68. sor: 68. sor:
* [http://muszakivizsga.lap.hu/ Műszaki vizsga.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [http://muszakivizsga.lap.hu/ Műszaki vizsga.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [http://www.cartevo.hu/technika/a-korral-jar/110/] Az autóelektronika és biztonsági felszerelések utóélete. Cartevő.hu
* [http://www.cartevo.hu/technika/a-korral-jar/110/] Az autóelektronika és biztonsági felszerelések utóélete. Cartevő.hu
* [http://www.zoldauto.info Zöldautó.info hírportál a környezetbarát autózásért]


== Források ==
== Források ==

A lap 2010. június 13., 15:14-kori változata

Karl Benz "Velo" modellje (1894) – vele kezdődött az első autóverseny

Az autó (elnevezése az automobile rövidítése, a görög auto: ön és a latin mobilis: mozgás szavakból) egy olyan, földön közlekedő, kerekeken guruló jármű, amely képes önálló mozgásra, nem egy másik jármű vagy állat mozgatja.

Hétköznapi jelentésében az autó a gépkocsi, egy kerekeken guruló, saját motorja által hajtott jármű. A legtöbb meghatározás olyan szabályszerűségekkel írja le mint elsősorban aszfaltútra tervezték, 1-8 utast szállíthat, jellemzően négy kerékkel rendelkezik, és felépítése a személyszállításra jobban alkalmassá teszi mint áruszállításra.[1] Mindazon által a leírások pontossága nem tökéletes, a eltérő feladatokra létrehozott számos különböző gépkocsi típus miatt.

Története

Első gépi hajtású járművek

A Cugnot féle gőzautó

Elsőként egy francia mérnök, Nicolas Joseph Cugnot-nak sikerült gőzhajtású járművet készítenie. Mivel ő tüzérségi katonatisztként szolgált, azt kellett megoldania, hogy a nehéz ágyúkat gyorsabban lehessen szállítani. Ehhez alapként kemény fából hatalmas, háromkerekű szerkezetet épített. Az első kerék elé óriási gőzüstöt helyezett fel. A gőz nyomása meghajtotta a járművet. Azonban az üstöt hevítő tüzet folyamatosan táplálni kellett, ezért egy fűtőembernek kellett ott állnia. Amikor Cugnot 1771-ben szerette volna bemutatni új találmányát, a gőzautó elszabadult és ledöntött egy falat. Ez volt a történelem első közúti balesete, amelyet gépi hajtású jármű okozott.

Mivel a belső égésű motor még ismeretlen volt, a gépek világát a gőz uralta. Ám egy idő után hatalmas lökést adtak a mechanizálás és az iparosodás fejlődésének az új, nagy teljesítményű gőzgépek, amelyeket többek között a skót származású James Watt (1736-1819) fejlesztett ki.

A lehetőség, hogy kisebb gőzgépeket alkalmazzanak az utcai közlekedéshez, nem hagyta nyugodni a feltalálókat. így 1803-ban az angol származású Richard Trevithick (1771-1833) már egy olyan gőzmobilt épített, amelyet Londonban sikerrel használtak személyszállításra. Ez egy háromkerekű, hétszemélyes omnibusz volt. 1830-ban már csaknem száz ilyen gőzzel hajtott jármű közlekedett Angliában, és egy évvel később megnyitották az első gőzbusz-járatot. Bolyai Farkas Marosvásárhelyt ebben az időszakban mutatta be gőzautóját.

A londoniak egyébiránt olyan borzalmasnak tartották ezeket az utcai gőzjárműveket, hogy rövid időn belül bevezették a "vörös zászló törvényét", amely a világ első közúti szabálya volt. Angliában 1865-től 1896-ig volt érvényben, s előírta, hogy a gőzautók előtt ötven méterrel nappal vörös zászlót, éjszaka pedig vörös lámpát kell vinnie valakinek. Az emberek ezért inkább a biztonságosabb vasúton utaztak.

Első motorok

Amikor a svájci származású Isaac de Rivaz (1752-1829) 1804-ben készített járművével jó egy métert haladt előre. Ezzel egy új technikai korszakot nyitott meg. Ugyanis a mai autómotor ősatyját hozta mozgásba. Rivaz a gőz helyett éghető gázokkal kísérletezett. Egy hengerben, amit egy szokványos kézikocsihoz rögzített, meggyújtotta az ott tárolt folyadékot. Az égés erejét egy dugattyún át elvezette. 1807. január 30-án Rivaz elnyerte "az éghető gáz vagy más anyagok robbanásának felhasználásából nyert motorerőért" szabadalmat.

Fél évszázaddal később a belga feltaláló, Jean Joseph Lenoir (1822-1900) hosszasan dolgozott Rivaz találmányán, és ennek eredményeként 1860-ban szabadalmaztatta éghető gázzal működő motorját. A magyar királyi ipari és kereskedelmi miniszter 1876-os szabadalmi okirata szerint Wessely György "kocsit talált fel Colonet néven, amely lovak segélye nélkül hajtható".

Első négyütemű motor

Elsőként a kölni származású utazó kereskedő, Nikolaus August Otto (1832-1891) jelentkezett egy alacsony fordulatszámú, belső égésű motorral. Egy korábbi találmányhoz nyúlt vissza, amelyet a francia Alphonse-Eugene Beau de Rochas már 1862-ben leírt: ez az úgynevezett négyütemű-elv.

Gyártása

Az autók régebben még kézzel, egyenként készültek, ma már futószalagokon haladnak és eközben egy fémvázra szerelik az alkatrészeket (például az elektronikát, az üléseket, a motort, a felfüggesztéseket, stb.)

Tervezése, dizájn

Üzemanyag és meghajtás technológiák

A belsőégésű motorok két klasszikus üzemanyaga a benzin ill. a gázolaj (diesel motorok). Újabban több irányban is történnek kísérletek egyéb üzemanyagok igénybe vételre. Ilyenek a gáz- és biomotorok. Nem belsőégésű motorok terén az elektromos meghajtás érdemel figyelmet. Bár már figyelemre méltó kísérletek folynak velük, széles körben elterjedni eddig nem tudtak. Nem csak ár, hatósugár problémák is vannak velük. Az utóbbi leküzdésére kísérleteznek hibrid meghajtással is.

Biztonság

Légzsák

A légzsákok az ütközés pillanatában kinyílnak és felfúvódnak. A levegővel teli légzsák meggátolja, hogy az utasok előre repüljenek és ezáltal megsérüljenek.

A légzsákkal felszerelt autókba beleszerelnek egy olyan eszközt, amely érzékeli, mikor van szükség a légzsák kinyitására. Ez általában egy vagy több gyorsulásmérő.

A légzsákhoz kapcsolva van egy sűrített levegővel ellátott palack, mely mikor kinyílik, kiegyenlíti a légnyomást a légzsákban és a palackban, így fúvódik fel.

A kisebb gyermekeknél a gyermekülés kötelező, mivel a felnőtteknek tervezett biztonsági öv nem fogja őket tökéletesen. Ez egy szimpla kis „emelés”, amelyet a normál ülésre tesznek.

Alkatrészek, kiegészítők, tartozékok

Tachográf

Ez az eszköz méri hogy a sofőr mennyit vezetett és a vezetései közt mennyi pihenő volt. Ez az eszköz minden kamionban, haszongépjárműben és buszban megtalálható. Ez az eszköz abból a szempontból igen fontos, hogy kevesebb baleset lehessen az esetleges fáradtság miatt. Azt hogy egy sofőr mennyit vezethet egyhuzamban, és milyen pihenőket kell tartania azt törvény írja elő. Így próbálják a fáradságból történő baleseteket megelőzni. Természetesen a tachográfból is többféle van a piacon. Van digitális és analóg kivitel, ezekből is többféle. A készülék használatakor csak 1-1 személynek méri az idejét, vagyis mindenkinek van egy saját kártyája, valamiféle adatrögzítője, hogy több ember is vezethessen felváltva.

GPS (Global Positioning System)

Szükségünk lehet rá ha nem ismert terepen, utakon megyünk valahova vagy a célpontunk nem tudjuk pontosan hol van és nem ismerjük az oda vezető utat. A GPS és a hozzá tartozó navigációs program segít nekünk ebben. Emellett a GPS-t az útvonalunk pontos megjegyeztetésére is használhatjuk és még abban is segítséget nyújt például egy taxi vállalatnak, vagy egy szállítmányozó cégnek hogy nyomon tudja követni sofőrjeit, autóit.

A GPS vevőn keresztül egy adott program lát minimum 3 műholdat vagy többet. Ezen műholdak segítségével határozza meg a helyzetünket. A program tudja, hogy melyik műhold hol van és az ahhoz mérten a mi helyzetünket néhány számolással megállapítja.

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Autó témájú médiaállományokat.

Források

Ez a szócikk részben vagy egészben az Automobile című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. Pocket Oxford Dictionary. London: Oxford University Press. ISBN 0-19-861113-7 (1976)