József Attila

József Attila
Élete
Született	1905. április 11. Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt	1937. december 3. (32 évesen) Balatonszárszó, Magyarország
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség	Magyar
Szülei	József Áron Pőcze Borbála
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	közösségi és szerelmi költészet, próza, műfordítás,
Alkotói évei	1918-1937
Első műve	Szépség koldusa
Kitüntetései	Kossuth-díj (1948) Baumgarten-díj (1938) Magyar Örökség díj (2001)
Hatottak rá	Juhász Gyula, Illyés Gyula
Hatása	Németh László, Dsida Jenő, Pilinszky János, Papp László
A Wikimédia Commons tartalmaz József Attila témájú médiaállományokat.

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

Magyar és világirodalmi jelentőségéről

Szobra Makón, a róla elnevezett gimnázium előtt

• „József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az »én«-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori költészetével. Öröksége sok évtizedre meghatározta a magyar költészet tendenciáit. Ahogy minden igazán nagy alkotó esetében, az övében is azt látjuk, hogy száz évvel születése után legalább annyi újdonságot tud mondani, mint a megelőző évtizedekben” – mondta Bókay Antal Énszerkezet, önteremtés – József Attila üzenete című előadásának bevezetőjében.[1]

• „Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik” – olvasható róla László Zoltán véleménye a Literatura.hu oldalán.

Élete

Családja

Édesapja József Áron (Aron Iosifu, Féregyháza, 1871 – Temesvár, 1937), bánáti szappanfőző munkás volt, édesanyja Pőcze Borbála (1875-1919), szabadszállási születésű, a Kiskunságból Pestre került parasztlányból lett mosónő. József Attila anyai nagyszülei Pőcze Imre (1844-1931) és Dömötör Julianna (1846–1905). Nővérei József Jolán (1899–1950) és József Etelka (1903–2004). A költő gyermekkorában gyakran megfordult nagyapja, Pőcze Imre, az „öreg Dörmögő” egykori csőszházában, mely ma emlékházként működik.

Gyermekkora

Fájl:József Attila A Gát utca 2010 ben.jpg

A Gát utca 2010-ben

Emléktáblája a szülőház falán

Szoba-konyha
2010-ben állandó kiállítás

Fájl:József Attila összes verse a 105 ik évfordulón Galkó Balázs mondja el.jpg

Az összes vers
2010-ben, Galkó Balázs előadásában

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban, a Gát utca 3 szám alatt. Hatodik gyermekként jött a világra, három testvére még az ő születése előtt meghalt. A gyermek csupán három éves volt, amikor az apa elhagyta a háromgyermekes családot, s elindult szerencsét próbálni Amerikába. Végül Romániáig jutott, de családját végleg magára hagyta. Az édesanyjának csak nagy nehézségek árán sikerült gyermekeit eltartani, végül úgy döntött, hogy két kisebb gyermekét a Gyermekvédő Liga révén Öcsödre adja nevelőszülőkhöz. Azok a gyermek füle hallatára beszélték meg szomszédaikkal, hogy az Attila név nem létezik, és innentől fogva Pistának szólították. Fontos tényező volt életében, hogy Attila hun vezérről szóló olvasmányokat talált. Ez természetesen felkeltette érdeklődését az irodalom iránt, hisz ezek a legendák újra megerősítették identitástudatát.

Csaknem három évet töltött József Attila ennél a parasztcsaládnál, mikor anyja visszavette a két testvért. Pesten továbbra is a Ferencvárosban éltek, gyakran költözködtek egyik bérletből a másikba. József Attila már gyermekkorában kemény fizikai munkát is vállalt, hogy a család szegénysége enyhüljön:

„Kivettem a részemet az üzletek előtt való álldogálásokból – volt úgy, hogy este kilenc órakor odaálltam az élelmiszerüzem előtt várakozó sorba és reggel fél nyolckor, mikor már sorra kerültem volna, jelentették ki az orrom előtt, hogy nincs több zsír. Úgy segítettem anyámnak, ahogyan tudtam. Vizet árultam a Világ moziban. Fát és szenet loptam a Ferencvárosi pályaudvarról, hogy legyen fűtenivalónk. Színes papírforgókat csináltam és árusítottam a jobb sorsban élő gyerekeknek. Kosarakat, csomagokat hordtam a vásárcsarnokban.” (József Attila: Curriculum vitae, részlet)

1914 első felében egy Jolán nővérével történt vita után Attila először próbált öngyilkos lenni: lúgkővel akarta megmérgezni magát, de helyette tévedésből keményítőt ivott. Még ez évben édesanyjuk súlyosan megbetegedett – méhrákos volt.

1918 nyarán a „Károly király gyermeknyaraltatási akció” keretei közt József Attila néhány hetet tölthetett Abbáziában (ma Opatija). Ekkoriban már írogatta költeményeit is.

1919-ben Jolán nővére feleségül ment Makai Ödönhöz. Enyhíteni kívánva a család nyomorán, Attila a szabadszállási rokonokhoz utazott, de decemberben ott kapta a hírt, hogy anyja elhunyt. Ez a tragédia élete meghatározó élményévé vált, s költészetében is mély nyomot hagyott. Az asszony halála után Jolán vette magához két testvérét, Attilát és Etust, Makai pedig a gyermekek hivatalosan kinevezett gyámja lett. József Attilát polgári iskolába járatták, majd később a makói gimnáziumba került internátusba. Itt ismét költeményeket írt, méghozzá az internátus igazgatójának lányához, Gebe Mártához.

József Attila szobra a Szegedi Egyetem mellett

A költészet útján

Egyik nyáron költeményeit elolvastatta a Szegeden élő Juhász Gyulával, aki felismerve József Attila költői tehetségét, melléállt. Költői pályája 1922-ben, 17 évesen kezdődött igazán, amikor Juhász Gyula biztatásával megjelent az első verseskötete, a Szépség koldusa, amelyet Szegeden adtak ki Juhász előszavával. Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is. „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam” – írta később önéletrajzában. Ekkor fedezte fel a Területvédő Liga magának az 1922 elején írt Nem, nem, soha! című versét is, amit azonnal fel is használt saját országos propagandájához, ezzel egy csapásra országosan ismertté téve a verset és vele József Attilát is.

Közben az ifjú költő ismét öngyilkossági kísérletet követett el, így az iskolát el kellett hagynia. Végül magántanulóként érettségizett Budapesten. Közben a bíróság istenkáromlás vádjával perbe fogta Lázadó Krisztus című költeménye miatt.

1924-ben kezdte a tanulmányait a Szegedi Egyetem magyar–francia szakán. Szegeden jelent meg második kötete, a Nem én kiáltok (1924). Horger Antal professzor eltanácsolta őt az egyetemről a Tiszta szívvel című verse miatt. A költő ezt a fontos epizódot önéletrajzában a következőképpen örökítette meg:

Nagyon büszkévé tett, hogy Dézsi Lajos professzorom önálló kutatásra érdemesnek nyilvánított. De minden kedvemet elszegte az, hogy Horger Antal professzor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, magához hívatott s két tanú előtt – ma is tudom a nevüket, ők már tanárok – kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár, mert „olyan emberre – úgymond – ki ilyen verseket ír”, s ezzel elém tárta a Szeged c. lap egyik példányát, „nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését”. (József Attila: Curriculum vitae)

1925-ben kiment Bécsbe az egyetemre tanulni. Itt ismerkedett meg Kassák Lajossal, Lukács Györggyel, Déry Tiborral, Balázs Bélaval, Németh Andorral és Hatvany Lajossal is. A következő esztendőben ugyanilyen céllal Párizsba, a Sorbonne-ra ment. A francia fővárosban barátkozott Marx, Hegel, Lenin tanaival, és tagja lett az Union Anarchiste-Communiste-nek. Pár költeményét közreadták a kinti újságok is.

1927 őszén tért haza Budapestre, költeményeit ekkor már ismerik és megjelentették a különböző napilapok, irodalmi folyóiratok is (Népszava, A Toll, Pesti Napló, Nyugat, Korunk stb.). Barátságot kötött Illyés Gyulával. Állandó munkája azonban nem volt. Megrázkódtatást jelentett számára a Vágó Márta-szerelem is, a jómódú polgári családból származó lányt hosszú londoni útra küldték szülei, így végleg megszakadt az ifjú pár kapcsolata. József Attila a köztük lévő társadalmi különbséggel magyarázta magának az eljegyzés felbomlását: „Egy jómódú leányt szerettem, / osztálya elragadta tőlem” – írta Végül című versében (1930). Ezután került először neuraszténiával a kórházba.

A Nagyváradnak ajándékozott szobor

Közösségi útkeresése és tevékenysége

1928-ban kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal, és részt vett 1929 februárjában a Magyar Föld-estjén. 1929-ben munkatársa lett Bajcsy-Zsilinszky Endre Előörs című lapjának. 1930. szeptember 1-jén részt vett egy budapesti munkástüntetésen és még az ősz folyamán tagja lett az illegális kommunista pártnak.

1929 elején jelentette meg harmadik, Nincsen apám, sem anyám című kötetét. Majd 1930-ban megjelent a negyedik kötettel, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz cíművel, amelyet a rendőrség elkobzott. Következő kötete, a Külvárosi éj 1931-ben látott napvilágot, ez már az érett, kiteljesedett József Attila műve volt. 1932-ben a párt folyóiratot indíttatott vele, a Valóságot, de az új lapot betiltották. Sallai Imre és Fürst Sándor tárgyalásának idején Illyés, József Attila és Szimonidesz Lajos röplapot írt a halálbüntetés ellen. Emiatt és Lebukott című költeménye okán bíróság elé idézték, házkutatásokkal zaklatták.

Ilyen körülmények között, a mozgalomban ismerte meg élettársát, Szántó Juditot is. Anyagi helyzetük sokszor válságos volt, az alkalmi munkából élő költő és a fizikai munkát végző Judit fizetése sokszor még a létminimumot sem súrolta.

Az illegális párttal való kapcsolatában is nézeteltérések adódtak, méghozzá az „antifasiszta népfrontpolitika” osztotta meg nézetüket. 1933 nyarán a költő megjelentette Az egységfront körül című cikkét, amelyben bírálatot mondott a párt felett. 1934 elején kapcsolata megszakadt a kommunista mozgalommal. a pszichoanalízis felé fordult. Ekkor írta híres Eszmélet-ciklusát is.

Az utolsó évek

József Attila emléktáblája egykori lakhelyén, a Korong utca 6. szám alatt

1933 nyarán részt vett az Írók Gazdasági Egyesületének lillafüredi rendezvényén, ahol megismerte Marton Márta művészettörténészt, akibe beleszeretett. Ő az ihletője az Óda című költeménynek. Szántó Judit féltékenység miatt öngyilkosságot kísérelt meg. 1934-re már olyannyira elhidegültek egymástól, hogy Attila Hódmezővásárhelyre utazott.

Már korábban, 1930-tól pszichoanalitikus-kezelésnek vetette alá magát, dr.Rapaport Sámuel pszichiáterhez járt két éven keresztül. Egy időre a kezelések abbamaradtak, ezt nehezen viselte. Ebben az időszakban állította össze és adta ki gyűjteményes kötetét, a Medvetáncot.

1935-től már nem Rapaport kezelte, hanem Gyömrői Edit, aki iránt szerelme lángra lobbant. A pszichoanalitikus „hasadásos elmezavart” (skizofrénia) diagnosztizált József Attila esetében. Több mai pszichiáter szerint ez a diagnózis, amely a pszichiátria akkori állapotának fejletlenségét tükrözi, hibás volt, és hozzájárult költőnk életének tragikusabbra fordulásához; valójában borderline személyiségzavarban szenvedett.

Fájl:Jozsef.jpg

József Attila Földeákon

Az egy évvel később megalakult Szép Szó című polgári folyóirat szerkesztője lett, ez volt első igazi munkahelye. 1936-ban jelent meg utolsó kötete, a Nagyon fáj, amelyből azonban mindössze néhány példány kelt el a könyvesboltokban; ezzel ismét nagy lelki megterhelés érte. A Baumgarten-díj helyett csak segélyben (1936), illetve jutalomban (1937) részesült annak ellenére, hogy kibékült Babits Mihállyal.

1937 elején újabb szerelem kerítette hatalmába a fiatal gyógypedagógusnő, Kozmutza Flóra iránt, ismét viszonzatlanul. Törékeny egészségi állapota egyre inkább romlott, s már a szanatóriumi ápolás sem tudott segíteni rajta. Nővéreihez került azok balatonszárszói panziójába. December 3-án vesztette életét, amikor átbújt a sorompón, és a 19.35-kor továbbinduló és a szárszói állomáson áthaladó 1284. számú tehervonat – amelynek érkezése amúgy sem volt feltüntetve a menetrendben, csak a vasutasok rendelkeztek róla információval – 15. és 16. kocsija közé keveredett, majd a vonat kerekei alá esett és azok halálosan megsebesítették. Egyes vélemények szerint öngyilkos lett, mások ezt vitatják, a kérdés a mai napig eldöntetlen. Szétroncsolt holttestét halottkémként egy lóháton érkezett körorvos, dr.Csapláros Imre szemlézte. Szántó Judit ugyanerről ír: „A vonat a lakástól 2 perc! Mire elindultak volna körülnézni a kertben vagy az uccán (vonatra nem gondoltak, mert ebben az időben nemigen jár erre más, mint lassú tehervonat), már jöttek is a kíméletesek tudatni, hogy mint történt a tragédia. Két gyerek látta: négy percig állt az állomáson a tehervonat. A leeresztett sorompó előtt járt idegesen Attilácska szegény, majd mikor a vonat elindult, átbújt, letérdelt a sínek elé, két kezét előre téve a sínekre (…).” ). Csak halála után kezdődött igazi ismertsége, általános közönségsikere. Utolsó verse szinte a búcsúzás hangján szólal meg:

„Ime, hát megleltem hazámat,

a földet, ahol nevemet

hibátlanul irják fölébem,

ha eltemet, ki eltemet…”

„Szép a tavasz és szép a nyár is,

de szebb az ősz s legszebb a tél,

annak, ki tűzhelyet, családot,

már végképp másoknak remél.” (József Attila: Ime, hát megleltem hazámat, 1937. november, részlet)

A költőt először Balatonszárszón temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Pályaképe

Fájl:Kezirat.jpg

Születésnapomra – kézirat

„Életműve zárt egészet alkot: teljes emberi magatartást, egységes, befejezett életutat fejez ki klasszikussá érlelt művészi technikával, nemegyszer a legmagasabb szinten. Ezáltal foglal helyet nemcsak a magyar, hanem a világirodalomnak is a nagyjai közt”. (idézve a MIT-ből)

A költő irodalmi érdeklődésének, indíttatásának első jele saját vallomása alapján:

A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése azt hiszem döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják. (Curriculum vitae, részlet)

Közösségi költészete

• szocialista költészete – Döntsd a tőkét, Nyár, Favágó…
• antifasiszta jellegű költészete – Thomas Mann üdvözlése…
• hazafias költészete - A Dunánál, Nem, nem, soha! (1922): a legutolsó, Osiris Kiadónál megjelent, a költő összes versét tartalmazó kötet kivételével, 1945 utáni kiadásban nem szerepelt, mintha meg sem írta volna. (Bár volt olyan, előző rendszerben megjelent József Attila-összes, ami utalást tett rá.) Pogányos hitvallás magyarul (1922), Juhász Gyulához (1922), Bús magyar éneke (1922), Magyarok (Minek magunkat lassan ölni?) (1923), Áldott légy, jó Magyarország! (1923), Magyarok (Ó jaj, mi igazán tiszták vagyunk,) (1924), Egyszerű ez (1924).
• kozmikus költészete – A kozmosz éneke Szonettkoszorú, Március, "Költőnk és kora"

Szerelmi költészete

Múzsái:

• Márta (1) : 1927-ben ismeri meg Vágó Mártát, egy jómódú család lányát. Tervezték a házasságot, de Márta hiányolta a biztos egzisztenciát.
• Judit : 1930-ban ismerkedik meg Szántó Judittal, aki 1934-ben féltékenységből öngyilkosságot kísérel meg.
• Márta (2) : Marton Márta művészettörténész ihleti őt az Óda című verséhez.
• Edit : Gyömrői Editbe a pszichoanalitikus kezelések alatt szeret bele, ennek bizonyítékai: Gyermekké tettél – eredeti címe: Egy pszichoanalitikus nőhöz –, … aki szeretni gyáva vagy, Nagyon fáj című versek, valamennyi 1936-ban keletkezett.
• Flóra : Kozmutza Flórát, a francia szakon végzett, esztétikából doktorált gyógypedagógust (Illyés Gyula későbbi feleségét) 1937-ben betegen ismeri meg; ez a kapcsolat beteljesületlen szerelem volt.

Az év költőjének nevezték 1950-ben, igaz akkor már nem élt.

Szabad ötletek jegyzéke

„A szenvedés lenne a kulcs a költészethez? Kattan az ajtózár, benyitunk: a lélek, mint a szétdobált lakás, honnét sietve távozott a lakó; egymás hegyén-hátán a gyermekévek, kudarcok, szerelmek; szellem, hogyha járt is ott előttünk, kihúzott a kulcslyukon…” (Orbán Ottó, József Attila analízise, részlet)

Thomas Mann üdvözlésére írt verse ihlette az utókor által transzrealizmusnak nevezett képzőművészeti irányzatot.

„Te jól tudod, a költő sose lódit:

az igazat mondd, ne csak a valódit,

a fényt, amelytől világlik agyunk,

hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.” (1937)

Művei

Az Óda szerzőjének szobra Lillafüreden

Életében megjelent kötetei

• Szépség koldusa (Szeged, 1922): benne: Aratásban (1922), Éhség (1922), A jámbor tehén (1922), Kukoricaföld (1922), Csókkérés tavasszal (1922).
• Nem én kiáltok (Szeged, 1925): benne: Nem én kiáltok (1924), Megfáradt ember (1923), Szegény ember balladája (1924).
• Nincsen apám, se anyám (1929): benne: Tiszta szívvel (1925), Ringató (1928), Klárisok (1928), Tedd a kezed … (1928), Áldalak búval, vigalommal (1927).
• Döntsd a tőkét ne siránkozz 1931: benne: Nyár (1929), Favágó (1929/1931).
• Külvárosi éj (1932): benne: Külvárosi éj,
• Medvetánc (Válogatott költemények 1922-1934) (1934): benne: Altató (1935), Levegőt! (1935), Kései sirató (1935), Téli éjszaka (1932), Reménytelenül (1933), Elégia (1933), Óda (1933), Eszmélet (1934), Mama (1934).
• Nagyon fáj 1936: A Dunánál (1936), Nagyon fáj (1936), Kész a leltár (1936).

Halála után kiadásban megjelent művei

• utolsó költeményei: Thomas Mann üdvözlése (1937), Születésnapomra (1937), Tudod, hogy nincs bocsánat (1937), (Talán eltünök hirtelen…) (1937), (Karóval jöttél…) (1937), (Ime, hát megleltem hazámat…) (1937).

Prózai művei

• Curriculum vitae – József Attila önéletrajza [2]
• Szabad-ötletek jegyzéke. (Közzéteszi, jegyz. Stoll Béla) [3]

Kritikai művei

• Tanulmányok és cikkek (1923-1930. Szövegek)

Műfordítói tevékenysége

• P. Bezruč, J. Wolker, V. V. Majakovszkij, Szergej Jeszenyin, Alekszander Blok, Émile Verhaeeren, Rimbaud, François Villon …

Utólagos elismerése

Díjak

Az alkotóknak, művészeknek járó rangos kitüntetésekkel csak halála után díjazták, életében egyszer kapott pénzjutalmat 1937-ben.

• 1938-ban a Baumgarten-díjat. Egy Babits Mihállyal való összekülönbözés miatt csak annak halála után kaphatta meg.
• 1948-ban posztumusz Kossuth-díjban részesült.

Emlékezések

• Születésének napja, április 11. „A költészet napja”.
• Az UNESCO a 2005-ös esztendőt hivatalosan József Attila évvé nyilvánította.
• 1962-1999 között nevét viselte a Szegedi Egyetem mint József Attila Tudományegyetem (rövidítve: JATE).

Költemények József Attiláról

József Attila domborműve Szegeden

Néhány költőtárs emlékezése alapján – a Magyar Rádió összeállítása szerint a költő 100. születésnapjára [4]:

• Ágh István: József Attila csillagai és medáliái
• Benjámin László: Nem adhatsz többet
• Bertók László: Alkalmi vers József Attila 75. születésnapjára
• Csorba Győző: Stációk – József Attilának
• Gyurkovics Tibor: Krétával írtál
• Horváth Ferenc: Vigasztaló jambusaim – József Attila emlékének
• Illyés Gyula: Doleo, ergo sum
• Juhász Ferenc: Karácsonyi ének József Attiláról
• Keresztury Dezső: A hetedik – József Attila emlékének
• Lator László: Szárszó, november
• Orbán Ottó: József Attila analízise
• Vas István: Rapszódia József Attiláról (részlet)
• Weöres Sándor: József Attila utolsó fényképére
• Faludy György: József Attila temetése
• Gyurkovics Tibor: József Attila
• Juhász Ferenc: József Attila sírja
• Nagy László: József Attila!
• Pilinszky János: József Attila
• Pilinszky János: Újra József Attila
• Tornai József: József Attila

Szobrok, emlékművek József Attila tiszteletére

József Attila-szobor, Budapest, a Duna-partról nézve a Parlamenttől jobbra

Fájl:Jozsef-Attila-VVEemlekpadok.gif

József Attila emlékpad (Alsógöd-Városvédők Egyesülete), „A Dunánál”

• József Attila-szobor, Budapest: a legismertebb szobor a költőről, a Duna-parton. Alkotó: Marton László szobrászművész. Felállították: 1980-ban. Anyaga: bronz.
• József Attila-szobor, Budapest, 13. kerület, József Attila tér. Alkotó: Beck András (1949-ben). Felállították: 1952-ben, a mai József Attila Művelődési Központ avatóján.
• József Attila-szobor, Budapest, 20. kerület, Pesterzsébeti József Attila Általános Iskola: a költő születésének 100. évfordulójára készült. Alkotó: Oláh Gyula.
• József Attila-szobor, Makó: A róla elnevezett gimnázium előtt, Makón, virágokkal övezett gyepen áll Tar István 1957-es alkotása.
• József Attila- mellszobor, Perbál: amely a Polgármesteri hivatal előtt található, ahol a költő az Altató c. versét írta, "Kis Balázsnak". Alkotó: Tóth Gyula szobrászművész Anyaga: fa
• József Attila-szobor, Miskolc – Lillafüred: a költő születésének 100. évfordulójára készült. Alkotó: Varga Éva, Munkácsy-díjas szobrászművész. Helyén korábban emléktábla volt. Lillafüreden írta József Attila az Ódát.
• József Attila-szobor, Ózd: a József Attila Gimnázium előterében található. Alkotó: Kis Sunyi István szobrászművész. Anyaga: vörösmárvány, mellszobor. Felállították: 1967-ban.
• József Attila-szobor, Nagyvárad: a költő születésének 100. évfordulójára állították fel, 2005-ben. Alkotó: Wagner Nándor szobrászművész.
• József Attila Emlékmű, Balatonszárszó: a szárszói vasútállomással szemben, a Tóparti parkban áll. Felállítása: 1998. Alkotó: Ortutay Tamás.
• József Attila síremléke, Balatonszárszó: a költőt először a 7-es út melletti temetőben temették el. Felállítása: 1981. Alkotó: Csóka Gyula.
• József Attila-szobor, Szeged: a Dugonics téren áll, a szegedi József Attila Tudományegyetem egyik épülete előtt. Felállítása: 1964. Alkotó: Varga Imre.
• József Attila-dombormű, Szeged: a Nemzeti Emlékcsarnokban áll a Dóm téri árkádok déli oldalán, a dombormű Tápai Antal alkotása.
• József Attila-szobor, Székelyudvarhely: Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, alkotó: Zavaczki Walter Levente szobrászművész.
• József Attila-szobor, Hódmezővásárhely: Alkotó: Kő Pál szobrászművész. Anyaga: bronz. Felállították: 2005. október 2. [5]
• Megfáradt ember szobor: A József Attila-vers illusztrációja Makón, a József Attila Múzeum előtt található, Somogyi József munkája.

József Attila a világirodalomban

A Megfáradt ember című versét illusztráló szobor Makón

Angol nyelven olvasható fordítások műveiből:

• Perched on Nothing's Branch, 1987, Hargitai Péter fordítása
• Winter Night; Selected Poems of Attila József, 1997, Bátki János fordítása
• The Iron-Blue Vault: Selected Poems, Ozsvath Zsuzsanna és Frederick Turner fordítása, Bloodaxe Books, 2000, ISBN 1852245034
• Attila József: Sixty Poems, Edwin Morgan fordítása, Mariscat, 2001
• A Transparent Lion, Jozsef Attila válogatott versei, Michael Castro és Gyukics Gábor fordítása, amelyhez Tandori Dezső írta az előszót, Green Integer 149, Los Angeles, CA, 2006, ISBN 1933382503

Német nyelven olvasható fordítások műveiből

• József, Attila, 1905-1937. Gedichte / Attila Jozsef (Versek), kiad.: Stephan Hermlin, ford. Gunther Deicke, Verlag Volk und Welt, Berlin, 1960
• Attila József, Am Rande der Stadt (A város peremén), ford. Alexander Gosztonyi, Tschudy, St. Gallen, 1963
• Ein wilder Apfelbaum will ich werden. Gedichte 1916-1937, (Szeretném, ha vadalmafa lennék) ford. Daniel Muth, előszó: Fejtő Ferenc, utószó: Dalos György, ISBN 3-250-10488-4, Verlag Ammann, 2005

Lengyel nyelven olvasható fordítások műveiből

• Poezje wybrane (Válogatott költemények), szerkesztő: Aleksander Nawrocki, Ludowa Spółdzielnia Wydawnicza, Varsó, 1975
• Olśnienie, ford. és utószó: Jerzy Snopek, ISBN 83-86872-71-3, Pogranicze, Sejny, 2005

• További fordítások a Bábelmátrixban

Szakirodalom

József Attila és rokonainak sírja Budapesten. Kerepesi temető: 35-2-59.

• Tersánszky Józsi Jenő: József Attila verseskötete. (Nyugat 1925.I. 514.)
• Németh László: József Attila : Nincsen apám se anyám. (Nyugat 1929. II. 649–650.)
• Dsida Jenő: Döntsd a tőkét, ne siránkozz. (ErdHel 1931. 410–411.)
• Illyés Gyula: Külvárosi éj. (Nyugat 1932. II. 632–633.)
• Németh László: Magyar líra 1932-ben. (Tanú 1933. 1. sz. 187–188.)
• Ignotus: József Attila verseiről. (Szép Szó 1937. 1. sz. 11.)
• Kassák Lajos: Emlékezés József Attilára. (Népszava 1938. december 18.)
• József Jolán: József Attila élete. (1940.)
• Sándor Pál: Az igazi József Attila (1940.)
• Fodor József: A költő és kora. (Ujság 1941. január 19.)
• Németh Andor: József Attila (1944.)
• József Jolán: A város peremén. (1950. – Ötödik kiadás: 1975.)
• József Attila Emlékkönyv (1957., szerk: Szabolcsi Miklós)
• Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója (1963.)
• Gyertyán Ervin: József Attila (Szépirodalmi K., 1966.)
• Bóka László: Esszé és vallomás – J.A. (Magvető K., 1975.)
• Vágó Márta: József Attila (1975.)
• Szabolcsi Miklós: Érik a fény (1975.)
• Szántó Judit: Napló és emlélkezés (1985)
• Kortársak J.A-ról 1-3. (1986., szerk.: Tverdota György)
• Szigeti Lajos Sándor: A József Attila-i teljességigény. – Elemzések, 1988.
• Szabolcsi Miklós: Kemény a menny (1992.)
• Kabdebó L., Kulcsár Szabó E., Kulcsár-Szabó Z., Menyhért A.(szerk.): Tanulmányok József Attiláról. (Anonymus, Budapest, 2001.)
• Garai László: József Attila identitásai: Alkotáspszichológiai esettanulmány. (2005)
• Barna Erika Viktória: A hétszer született költő (Hitel, 2005/10.)
• Véghelyi Balázs: József Attila hazája (Új Horizont, 2006/2. = V. B.: A megíratlan és a megírt idők, Hungarovox K., 2007.)
• „Dolgaim elől rejtegetlek…” (2005., szerk.: Zsille Gábor)
• Fehér Renátó: A tékozló fiú - József Attila Isten-képének változásai (Életünk 2007. 9. sz. 52.-57.)

Források

• József Attila: Curriculum vitae
• A magyar irodalom története, szerk. Sőtér István
• Madocsai László: Irodalom IV.
• ELTE, Gépeskönyv, József Attila
• Bókay Antal: Énszerkezet, önteremtés – József Attila üzenete. Előadás a Mindentudás Egyeteme sorozatában.
• Garai László: Proletárköltő? Szerelmes költő? Istenes költő? - József Attila identitásai. Előadás a Mindentudás Egyetemén.
• József Attila-életrajz
• Berényi Mária: József Attila apjához, görögkeleti vallásához és a román irodalomhoz való viszonya Évforduló 4716-4721. old.

Külső hivatkozások

József Attila művei

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

József Attila témában.

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak József Attila témában.

A Wikimédia Commons tartalmaz József Attila témájú médiaállományokat.

• József Attila versek Audióban, Latinovitstól
• J. A. összes tanulmánya és cikke
• J.A. összes művei (MEK-tükör)
• Szavalt és megzenésített versek, egyéb források az Emlekev.hu-n

József Attiláról

• Arthur Koestler: Egy halott Budapesten
• Bak Róbert: József Attila betegsége
• Bálint György: József Attila: Nagyon fáj
• Fejtő Ferenc: József Attila költészete
• Fotóköltészet
• Fórum – több ezer hozzászólással, szinte valamennyi J. A.-verssel
• Garai László: József Attila identitásai: Alkotáspszichológiai esettanulmány
• Garai László: József Attila pszichológiai tesztjéről
• Halász Gábor: József Attila Összes versei megjelenése alkalmából
• Hankiss Elemér: Hogyan fér bele egy táj egy háromsoros versbe?
• Hankiss Elemér: József Attila komplex képei
• Hankiss János: Mégegyszer az édesanya
• Ignotus Pál: Csipkerózsa
• Interjú Fejtő Ferenccel, közeli barátjával születésének századik évfordulója alkalmából
• Interjú Tverdota György József Attila-kutatóval halála hetvenedik évfordulója alkalmából
• Jánosi Rita: Kezembe került egy kötet – József Attila angol nyelvű kötetéről; Iris/Irodalomismeret (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata); XI. évfolyam 2000./1-2. szám
• József Attila-versek képzőművészetben
• Kosztolányi Dezső: Ezerkilencszázharminchárom
• Költészet napi lapszemle – a HVG cikke
• Lengyel András: József Attila, Rátz Kálmán és „A nemzeti szocializmus”
• Lengyel András: „... Saját szemem láttára átalakulok”. József Attila 1935 augusztusi fordulatáról
• Nagy Lajos: Budapest Nagykávéház
• Németh G. Béla: A kimondás törvénye (A kései József Attila világképe és poétikája)
• Németh G. Béla: Az önmegszólító verstípusról
• Németh László: Nincsen anyám, se apám. József Attila versei
• Spira Veronika: József Attila: Bánat (Futtam, mint a szarvasok...) című versének értelmezése és tanítása - A "Reading and Response" megközelítéssel
• Sok-sok kép
• Szabolcsi Miklós: Nyár
• Tverdota György: Mi a tétje az időrendnek József Attila gondolkodástörténetében?
• Vágó Márta: József Attila