Ausztria

Osztrák Köztársaság
Republik Österreich

[1] (Ausztria zászlaja) (Ausztria címere)
mottó: nincs
Ausztria helye Európán belül
Hivatalos nyelvek	német (osztrák változata), egyes régiókban: szlovén, horvát, magyar
Főváros	Bécs (Wien)
Elnök	Heinz Fischer
Kancellár	Alfred Gusenbauer
Terület  - Teljes  - % víz	113. 83 870 km² 1.3%
Népesség  - Teljes  - Népsűrűség	89. 8 184 691 97/km²
Függetlenség	1955. július 27.
Pénznem	Euró (€)¹ (EUR)
Időzóna	CET (UTC+1; UTC+2 Nyári időszámítás szerint)
Himnusz	Land der Berge, Land am Strome
TLD	.at
Hívószám	+43
(1) 1999 előtt, schilling (ATS)
Ausztria fekvése Németország Csehország Szlovákia Svájc Liech. Olaszország Szlovénia Horvátország Mo. BÉCS Linz Salzburg Innsbruck Graz Klagenfurt Duna Velencei- öböl

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich) Közép-Európában található demokratikus köztársaság. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja. Fővárosa Bécs.

Az ország 1995 óta tagja a ENSZ-nek és 1995 óta tagja az Európai Uniónak. További szervezeti tagságai: WTO, Békepartnerség, NYEU, EBESZ, IMF, OECD.

Földrajz

Domborzat

Ausztria domborzati térképe

Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek.

Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:

• Bécsi-medence: A Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Déli határa a Wechselgebiet és a Bucklige Welt dombos tája, illetve a Steinfeld. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.

• Osztrák-gránitfennsík: A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. A Duna vonaláig húzódik dél felé, helyenként át is lépve azt. Átlagosan 300-600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. Két ismert vidéke a Weinviertel, a borok hazája, és a Waldviertel, az erdők tájegysége. A Duna és a March között a Morva-mező, azaz Marchfeld fekszik. A táj déli részén a Duna völgyének áttörései sorakoznak, a Passaui-völgy, a Wachau, a Nibelungengau és a Strundengau.

• Észak-burgenlandi-teknő: közvetlenül az Alpokhoz csatlakozó táj, itt helyezkedik el a lefolyástalan Fertő-tó, melyet apró szikes tavak fognak körbe.

• Keleti-Alpok: Ausztria legnagyobb kiterjedésű tája, melyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat–keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok több övezetből áll:
  • Az északi üledékes övezet az Északi-Mészkő-Alpok, melynek részei: a Lech-völgyi-Alpok, az Allgäui-Alpok, az Észak-tiroli Alpok, a Salzburgi-Alpok és a Stájer–Alsó-ausztriai-Mészkő-Alpok.
  • A középső kristályos övezet a Központi-Alpok, melynek részei: a Silvretta, az Ötz-völgyi-Alpok, a Stubai-Alpok, a Zillervölgyi-Alpok, a Magas-Tauern, az Alacsony-Tauern és a Gurk-völgyi-Alpok.
  • A kristályos övezettől délre húzódik a Déli Mészkő-Alpok, melynek részei: a Gailtali-Alpok, a Karni-Alpok és a Karavankák.

• Elő-Alpok és Kelet-Stájer dombvidék: Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkorszaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.

Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m, Magas-Tauern, Központi-Alpok)
Legalacsonyabb pont: Fertő-tó (Neusiedler See) (115 m)

Vízrajz

Ausztria szatellitfelvételen

Folyói: Legjelentősebb folyója, a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivételt képeznek Vorarlberg (a Rajna területe) a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva területe). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat–keleti irányba. Leghosszabb jobboldali mellékfolyói: a Lech, az Inn (360 km), a Traun, az Enns és az Ybbs, valamint a Dráva (Drau) a Murával (Mur) és az Mürzzel. Baloldali mellékfolyói kisebbek, mint pl. a Krems és a March. Az alpesi folyók nem hajózhatók, de fontosak a vízerőművek és a faúsztatásra alkalmasságuk miatt.

Tavai: Ausztria Európa egyik vizekben igen gazdag országa, több mint 9 000 tó fekszik az ország területén. Több ország is osztozik két taván, mely két végén terül el:

• A Fertő-tó (Neusiedler See) – 232 km² keleten, Ausztria és Magyarország közös tava. Közép-Európa egyetlen sztyeppei tavaként ismerjük. Vízfelülete 320 km², szélessége 5-15 km, hosszúsága 35 km, mélysége 1-1,8 m.
• A Bodeni-tó (Bodensee) – 539 km2, nyugaton, Ausztria, Svájc és Németország közös tava. A legmélyebb alpesi tó. Fő táplálója és levezetője a Rajna. Legfontosabb kikötője Ausztriában Bregenz.

A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a Karintiai-tóvidék jelentős vonzerővel rendelkezik.

• A Salzkammerguti-tóvidék Stájerországban és Salzburg tartományban fekszik, tavai: a Traunsee 25,7 km&sup2, Ausztria második legnagyobb beltava, az Atter-tó (Attersee) 46,7 km² a jégkori eredetű tavainak legnagyobbika és Ausztria második legnagyobb tava, a Hallstatti-tó (Halstättersee), az Altaussee, a Grundlsee, a Mondsee, a Wolfgang-tó (Wolfgangsee), a Fuschlsee, a Wallersee, a Hintersee, a Trumersee, a Prebersee, a Putterersee, a Stausee, ...
• A Karintiai-tóvidék Katintia tartományban helyezkedik el, tavai: nagyobbak a Wörthi-tó (Wörthersee), Karintia legnagyobb és egyik legmelegebb tava, az Ossiachi-tó (Ossiacher See), a Millstatti-tó (Millstätter See), éa a Weißensee. Kisebbek a Felder See, a Faaker See, a Klopeiner See, a Keutschacher See, az Afritzer See, a Presseger See... Jégkori gleccserek vájta medencékben, mélyedésekben alakultak ki.

Éghajlat

Az ország éghajlati adottságai igen különbözőek. Az Alpok északi szélénél átmeneti, közép-európai éghajlat uralkodik: itt minden hónapban hullik csapadék, gyakran hűvös a nyár és hideg a tél. Az Alpok belsejében kevesebb a csapadék, a nyár gyakran forró és száraz, a tél hosszú, hóban gazdag, télen az alacsonyabban fekvő területeket sokszor köd borítja. Az Alpok nyugati részén és gyakran keletkezik főn (száraz, meleg, déli szél). Délre tőle száraz és meleg a nyár, a tél enyhe (sokan üdülnek szívesen a Karintiai-tavak mellett). Az ország keleti része mérsékelt éghajlat alá tartozik˙, Burgenlandban pannon klíma uralkodik.

Élővilág, természetvédelem

Természetvédelmi területek:

Nemzeti parkjai

• Hohe Tauern Nemzeti Park – Salzburg, Tirol, Karintia
• Kalkalpen Nemzeti Park – Felső-Ausztria
• Thayatal Nemzeti Park – Alsó-Ausztria
• Donau-Auen Nemzeti Park – Alsó-Ausztria
• Neusiedler See (Fertő-tó) – Seewinkel Nemzeti Park – Burgenland
• Gesäuse Nemzeti Park – Stájerország

Történelme

A jelenlegi Ausztria földje Európa legrégebben lakott területei közé tartozik: már az őskőkorszakban éltek itt emberek. A vaskorból a hallstatti kultúra nyomait fedezték fel.

Éltek itt egykor illír és kelta törzsek is.

Római és germán uralom

Időszámításunk előtt 15-ben rómaiak foglalták el, Augustus császár légiói a Duna vonaláig jutottak előre. A rómaiak megalapították Noricum provinciát.

A népvándorlás hatásásra az 5. századtól kezdve a medencékben szlávok telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek szállták meg. Az Alpok nyugati térségében és a Duna mentén bajorok vagy bajuvárok telepedtek meg.

Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. A birodalomban a keleti tartományok őrzésére hozták létre az őrgrófságokat, markokat. Ilyen határvédő grófság volt Marchia Orientalis vagy Ostmark is.

A bajorok területe önálló törzsi hercegséggé vált, és a kalandozó magyar seregek támadásainak célpontja. I. (Nagy) Ottó német király Lech-mezei győzelme (955) után szervezték meg az Ostmark határtartományt, Karintia, Stájerország, Krajna őrgrófságokat.

Babenberg-dinasztia (976-1246)

II. Ottó császár (961/73-983) a keleti határvidéket a bajor Babenberg Lipót őrgrófnak adományozta mint birodalmi hűbérbirtokot. A nyugati magyar határ az ennsburgi csatától (907) az Enns folyónál húzódott, a magyarok, a gyepürendszer többszöri szűkítése mellett csak a bécsi medencében rendezkedtek be tartósan, amely kb. I. István haláláig magyar felségterület volt, (de Melk is csak 967-ben került Lipót kezére). A majd 15o éves magyar fennhatóságra számos helységnév emlékeztet. A terület neve a 10. századtól kezdve már Ostarrichi, azaz Keleti Birodalom. I. Barbarossa Frigyes császár 1156-ban az őrgrófságot hercegséggé nyílvánította és a Babenberg-dinasztia megerősítette uralmát. II. Harcias Frigyes herceg a a IV. Béla magyar király elleni ütközetben a Lajta mentén életét vesztette, így 1246-ban kihalt a dinasztia.

II. Ottokár cseh király és IV. Béla magyar király egyarán igényt tartott a Babenberg-család területeire, végül IV. Ince pápa a következőképpen osztotta el a vidéket: Ottokár kapta Ausztria, Traungau, Alsó-Ausztria és Salzkammergut földjét, míg V. István, Béla fia örökölte Stájerországot.

A német fejedelmek azonban nem adtak bizalmat Ottokárnak, helyette Habsburg Rudolf gróf kapta a német királyi címet (I. Rudolf, 1273–1291).

Habsburg-dinasztia (1246–1918)

A Habsburg Császár címere

II. Ottokár 1278-ban a morvamezei csatában vereséget szenvedett Habsburg Rudolf (1278–1291) és IV. Kun László magyar király egyesült seregeitől, és maga is elesett az ütközetben. E győzelemmel kezdődött a Habsburgok felemelkedése. 1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az osztrák hercegséget, majd a 14. százdban Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Voralberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok.

1282–1368 Karintia megszerzése, Tirol mint adomány elnyerése, Vorarlberg megvásárlása.

1438–1439 V. Albert az első Habsburg német-római császár.

1477 Miksa herceg és Burgundiai Mária házassága révén uralom alá kerül Németalföld és Burgundia, Hunyadi Mátyás harcai, Bécs elfoglalása (1485).

1491 A Habsburgok egyesítik örökös tartományaikat (Erbländer).

1493–1519 I. Miksa felvirágoztatja az országot. Unokája, V. Károly német-római császár Kasztiliai Johanna révén megszerzi a spanyol trónt, V. Károly öccse, I. Ferdinánd osztrák uralkodó főherceg a cseh, Habsburg Mária (II. Lajos felesége) révén pedig a magyar koronát is (1526 után).

1519–1556 V. Károly német-római császár, spanyol király.

Az Osztrák-Magyar Monarchia térképe

1529 A török haderő sikertelenül ostromolja Bécset (először).

1556 V. Károly lemond, birodalmát kettéosztja: A német királyi, majd német-római császárságot öccsére, I. Ferdinándra hagyja, a spanyol földeket II. Fülöp spanyol királyra.

1576 II. Rudolf ellenreformációja nyomán ismét hódít a római katolikus egyház.

1618–1648 A harmincéves háború. Ausztria hatalmi pozíciója gyengül.

1683 A török haderő sikertelenül ostromolja Bécset (másodszor).

1663–1699 Török elleni háborúk. Montecuccoli győzelme Szentgotthárdnál, Savoyai Jenö (Prinz Eugen von Savoyen) hadvezér győzelmei, I. Lipót uralkodása, 1699 karlócai béke.

1701–1714 A spanyol örökösödési háború, a Bourbonoké a spanyol trón

1713 Pragmatica Sanctio, VI. Károly császár biztosítja a leányági örökösödést és az örökös tartományok oszthatatlanságát

1740–1780 Mária Terézia reformjai, állam-, pénz-, oktatás-, hadügy

1780–1790 II. József reformjai, államnyelv a német, jobbágy- és türelmi rendelet

1797–1814 napóleoni háborúk, II. Ferenc német-római császár leteszi a névleges német-római császári címet, 1812-ig a franciák elleni koalíciók kudarcai, 1814-ben a hatodik koalíció győzelme.

1814–1815 a Bécsi Kongresszuson kialakítják Európa új rendjét, Ausztria a Német Szövetség vezető hatalma lesz, létrehozzák a Szent Szövetség

1848–1849 Ferdinánd császár átadja trónját unokaöccsének, I. Ferenc Józsefnek, a forradalmak leverése orosz segítséggel.

1849–1866 A császár megszilárdítja az abszolutizmus rendszerét, háborús vereségek nyomán lemond itáliai tartományairól, külügyminisztere: Alexander Bach.

1867 Osztrák–magyar kiegyezés, dualista államszövetség, közös uralkodó, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása.

1914–1918 Merénylet Szarajevóban Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen, kitör az I. világháború, 1916 Ferenc József halála, a Monarchia széthullása, I. Károly császár trónfosztása.

Az első köztársaság kora (1918–1945)

1916-ban I. Ferenc József halálakor az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása gyakorlatilag megkezdődött. A császárt követő I. Károly császár 2 évvel később lemondásra kényszerül.

1918. november 12-én az Osztrák Ideiglenes Nemzetgyűlés kikiáltotta a Osztrák Köztársaság. 1920-ban a Saint-Germainben meghozott béke megtiltja Ausztria egyesülését Németországgal.Új alkotmány adnak ki, melyben az országot szövetségi állammá alakítják.

A kormányzó ÖSP (Osztrák Szociáldemokrata Párt) nem tudott megküzdeni a gazdasági válság nehézségeivel, így az 1930-as években egyre erősödött a nacionalista előretörés. Engelbert Dolfuss kancellár (1932–34) felfüggesztette az alkotmányt, majd betiltotta a pártokat és fasiszta mintára szövetségi alkotmányt fogadtatott el.

Utódja, Karl Schuschnigg kancellár (1934–1938) nem tudta megőrizni az állam függetlenségét, 1938. március 12-én a német hadsereg bevonult Ausztriába, s másnap Hitler az ún. Anschluss-szal beolvasztotta birodalmába az országot.

A második köztársaság kora (1945 után)

1945-ben az új ideiglenes kormány újra hatályba helyezte a szövetségi alkotmányt. A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották Ausztriát, és négy megszállási övezetre osztották.

1955. április 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A szerződés megtiltotta az államnak a Németországgal való gazdasági és politikai egyesülést és a fegyverkezést. A hadseregek kivonulása után Ausztria örökös semlegességét alkotmányban rögzítették.

1945–1966 között az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szocialista Párt koalíciója vezette az országot. 1955-ben az ENSZ, majd 1960-ban az EFTA tagja lett.

1989-ben Ausztria kérelmezte felvételét az Európai Unióba. 1994-ben a lakosság népszavazással jóváhagyta a csatlakozást. 1995. január 1. óta az Unió tagja.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Ausztria államformája szövetségi köztársaság. Az ország alkotmányát a szövetségi alkotmánytörvény határozza meg, melyet 1920-ban fogadtak el, majd 1929-ben és 1945-ben is módosítottak.

Az államfő a szövetségi elnök, akit a nép közvetlenül választ meg, mandátuma 6 esztendőre szól. Az államfő feladatkörébe tartozik a kormány kinevezése és felmentése.

Lásd még Ausztria köztársasági elnökeinek listája

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A végrehajtó hatalom a kormány, melynek élén a szövetségi kancellár (Bundeskanzler) áll. A kormány tagjai: az alkancellár, a miniszterek és az államtitkárok.

A törvényhozó hatalom a parlament, azaz Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung), mely kétkamarás:

• Alsóháza a képviselőház, a Nemzeti Tanács (Nationalrat) – 183 tag, 4 éves mandátummal rendelkezik.
• Felsőháza a szövetségi tartományok képviselete, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) – 62 képviselő, a tartományi parlamentek delegálják őket. Minden tartomány minimum 3 főt küldhet (pl. Vorarlberg és Burgenland), illetve még a tartományok népességszámát tekintve ez kiegészül további létszámmal (pl. Bécs 11 fő) – maximum 12 fő (pl. Alsóausztria).

A Szövetségi Gyűlés az államfő beiktatásakor kezdi meg munkáját.

Közigazgatási felosztás

Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. A tartományokat a tartományi kormányok igazgatják (Landesregierung). A szövetségi kormányzatok élén a tartományi vezetők állnak (Landeshauptmann). Bécsben ez a tisztség megegyezik a polgármesterével, a tartományi kormány pedig a városi szenátussal. A települések vezetői a polgármesterek (Bürgermeister).

		Ausztria tartományai (Bundesland)	Székhely	Népesség	Helyezés
	1	Burgenland	Eisenstadt (Kismarton)	280,350	9
	2	Karintia (Kärnten)	Klagenfurt	560,753	6
	3	Alsó-Ausztria (Niederösterreich)	St. Pölten	1,588,545	2
	4	Felső-Ausztria (Oberösterreich)	Linz	1,405,986	3
	5	Salzburg	Salzburg	529,085	7
	6	Stájerország (Steiermark)	Graz	1,203,986	4
	7	Tirol (Észak-Tirol és Kelet-Tirol)	Innsbruck	698,472	5
	8	Vorarlberg	Bregenz	364,611	8
	9	Bécs (tartomány) (Wien)	Bécs (Wien)	1,660,534	1

Politikai pártok

• Österreichische Volkspartei (ÖVP) – Osztrák Néppárt
• Sozialdemokratische Partei Österreichs (SPÖ) – Ausztria Szociáldemokrata Pártja
• Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ) – Osztrák Szabadságpárt
• Bündnis Zukunft Österreich (BZÖ) – Szövetség Ausztria Jövőjéért (A BZÖ megalakulása)
• Grüne Alternative Liste – Zöld Alternatíva Lista
• Liberales Forum (LiF) – Liberális Fórum

Városok

Fő cikk: Ausztria városai

Védelmi rendszer

Szócikk: Osztrák Szövetségi Hadsereg

Ausztria 1955 óta katonailag semleges állam.

Népesség

Ausztriának mérsékelten növekvő a népessége. 1950-ben még 6.9 millióan lakták az országot, 1970-ben már 7.5 millió volt az ausztriaiak száma, húsz évvel később, 1990-ben pedig meghaladta a 8 milliót. Jelenleg (2007) Ausztria népességének becsült száma 8.3 millió körül van. A környező országok többségével ellentétben, Ausztriában a népességnövekedés bár alacsony, de továbbra is pozitív: 0,23%.

A születéskor várható élettartam relatíve magas: férfiak – 75 év, nők – 81 év

A lakosság 66%-a él városokban (2003). Legnépesebb települések: Bécs, Graz, Linz, Salzburg, és Innsbruck.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az ország hivatalos nyelve a német. 2001-ben a népesség 88.6%-a vallotta magát német anyanyelvűnek.

Regionális szinten (Karintiában és Stájerországban) a szlovén, valamint (Burgenlandban)települési szinten a magyar és a horvát számít hivatalos nyelvnek. A Bécsben élő csehek és szlovákok is elismert történelmi kisebbségnek számítanak.

Beszélt nyelvek Ausztiában 2001-ben:

* török 2.4%,

* szerb 2.2%,

* horvát 1.6%,

* magyar 0.5%,

* bosnyák 0.4%.

Az osztrákok döntő többsége római katolikus vallású (78%), de vannak kisebb protestáns (főleg lutheránus) közösségek szerte az országban (5%). A bevándorlók közül a törökök és a bosnyákok többnyire muszlim vallásúak. A szerbek a kereszténység keleti formáját követik, azaz a Szerb Ortodox Egyházhoz tartoznak.

Gazdaság

A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg.

Mezőgazdaság

Tehenek a Schneeberg hegyen

Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90%-ban önellátó, a lakosság kis részét foglalkoztatja.

• Földterület megoszlása a művelési ágak arányában: erdő 39,5%, egyéb 15,6%, legelő 25%, szántó 18,7%, kert 1,2%
• Legjelentősebb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli.
• Az erdőgazdálkodás, fakitermelés fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében.
• Legjelentősebb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh.

Ipar

• Bányászat: Ausztria ásványkincsekben gazdag ország. Az Alpokban világ egyik legnagyobb volfrám lelőhelyével, a legnagyobb földalatti magnezitbányászattal, a Bécsi-medencében Európa legmélyebb földgázfúrásával (8552 m), illetve Matzenban (Alsó-Ausztria) Közép-Európa legnagyobb kőolajtelepével büszkélkedhet. Nyersanyagokban importra szorul (vas, acél).

Bányászati termékek:

• magnezit: jelentős, a világtermelés 7%-a
• barnakőszén: Felső-Ausztria, Stájerország
• kőolaj: Bécsi-medence, Alsó-Ausztria
• földgáz: Bécsi-medence
• kősó: nagy múltú, Salzburg, Hallstatt
• rézérc: jelentős
• cink: jelentős
• antimon: jelentős
• ólom: jelentős
• továbbá: lignit,grafit, volfrám, vas, arany, fa, copper, tungsten, hydropower.

• Feldolgozó ipar: Az ipar elsősorban a tartományok fővárosai köré és a fontos közlekedési útvonalak mentére koncentrálódott (Traisen- és Ybbs völgye, Mura-Mürz-völgye).
  • vas-, acélipar: jelentős, központja Linz
  • színesfém-, alumíniumkohászat
  • gépgyártás: jelentős, járműipar: központja Steyr
  • vegyipar: jelentős
  • fa-, papíripar: jelentős
  • textilipar, ruhagyártás: főleg Bécs
  • élelmiszeripar: az egész ország területén mindenütt
  • élvezeti cikkek gyártása: az egész ország területén mindenütt
  • sörgyártás
  • építőanyag- és építőipar
  • vegyipar, kőolajtermékek: Linz, Sankt Pölten, Schwechat, Traiskirchen

Energiagazdálkodás

Fájl:Kraftwerk Ybbs-Persenbeug.jpg

Dunai vízerőmű

1978-ban a parlament megtiltotta a nukleáris energia használhatát, 50,5%-49,5% szavazati aránnyal. Így Auszria elektromosságának több mint felét vízerőművek állítják elő. Szél, nap és biomassza erőművek együttes használatával az ország energia szükségletének 80%-a megújuló energiaforrásokból származik.

Kereskedelem

• Fontos külkereskedelmi partnerei: az Európai Unió tagállamai, Svájc, USA.

Idegenforgalom

Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Műemlékei, természeti szépségei, gyógyfürdői és síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Mindezek évről évre biztosítják az idegenforgalomból származó magas bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van. 1999-ben 17,6 millió külföldi kereste fel az országot, ennek fele Németországból érkezett. Legfontosabb célterületei: Tirol, Voralberg, Salzburg és Bécs.

Közlekedés

Szárazföldi közlekedés

• Közúti útvonalainak hossza (2003): 133 700 km
• Vasútvonalainak hossza (2004): 5 801 km.

Vizi közlekedés

• Az ország vizi közlekedése a Duna mentére korlátozódik. Fontosabb kikötővárosok (összesen 4 kikötője van): Linz, Bécs, Enns és Krems.
• Az ország kereskedelmi hajóflottája 10 hajóból áll, 46 563 BRT.

Légi közlekedés

Ausztria reptereinek száma (2003) 55. Legjelentősebb nemzetközi repülőterek:

• Flughafen Wien-Schwechat: a legjelentősebb repülőtere Ausztriának
• Flughafen Graz-Thalerhof: Graz repülőtere
• Flughafen Linz-Hörsching: Linz
• Flughafen Klagenfurt: Klagenfurt repülőtere
• Salzburg Airport W. A. Mozart: Salzburg repülőtere
• Flughafen Innsbruck: Innsbruck repülőtere
• Vorarlbergben a Flughafen Altenrhein (CH) és Friedrichshafen (D) áll az utazóközönség rendelkezésére.

Kultúra

Oktatási rendszer

Az osztrák oktatási törvény 9 éves kortól minden fiatalnak előírja az iskolakötelezettséget. 1774-ben Mária Terézia reformtörvényei szorgalmazták először az ingyenes oktatást, mely ma is létezik Ausztriában.

Az országban 18 egyetem működik, a legnagyobb a Bécsi Egyetem (alapítása: 1365). További nevesebb intézmények: a Grazi Egyetem, az Innsbrucki Egyetem, és a Salzburgi Egyetem. Ausztriának két műszaki egyeteme, illetve emellett bányászati, mezőgazdasági, kereskedelmi főiskolája is van. Öt művészeti és zeneakadémia kínálata egészíti ki a felsőoktatási képzés lehetőségeit.

Tudomány

Fájl:Sigmund Freud-loc.jpg

Sigmund Freud 1938-ban

• Híres osztrák tudósok: Kurt Gödel matematikus, Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus, Erwin Schrödinger Nobel-díjas fizikus, Karl Landsteiner, Nobel-díjas orvos, Karl Popper, filozófus, Ludwig Wittgenstein, filozófus, Rudolf Steiner, pedagógus, az antropozófia alapítója, Sigmund Freud, a pszichológia atyja és Alfred Adler, pszichológus. Lásd még: Osztrák tudósok listája

Kulturális intézmények

Könyvtárak:

Ausztriában 2 400 könyvtárban kereshet köteteket az olvasók. Legnagyobb gyűjteménye a Nemzeti Könyvtárnak van (alapítva: 1526), dokumentumai 816-ig vezethetők vissza.

Múzeumok:

• Bécsi művészeti és tudományos értékeket bemutató műgyűjteményei, magángyűjteményei nemzetközi rangra tettek szert. Népszerűek a Művészettörténeti Múzeum és az Albertina.
• Salzburgban két múzeum is emléket szentel a város szülöttjének, Wolfgang Amadeus Mozartnak a tiszteletére.

Művészetek

• Építészet

A barokk kiemelkedő és termékeny alkotói: Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656–1723) és Johann Lucas von Hildebrandt (1668–1745). Az organikus építészet 20. századi legismertebb osztrák mestere Friedensreich Hundertwasser (1920–2000).

• Képzőművészetek

Világszerte ismert mesterek: Gustav Klimt (1862–1918) festő, a szecesszió vezető képviselője, Oskar Kokoschka (1886–1980) festő és író, az expresszionizmus kimagasló alakja, Alfred Kubin (1877–1959) grafikus és illusztrátor és Egon Schiele.

• Irodalom

Neves költők, írók: Walther von der Vogelweide (1170 k. – 1230 k.), az udvari líra ismert személyisége, Franz Grillparzer a 19. század legjelentősebb osztrák drámaírója, Nikolaus Lenau (1802–1850), a természet szépségének költője, Ferdinand Raimund (1790–1836) és Johann Nepomuk Nestroy (1801–1802) a bécsi Népszínház drámaszerzői, Adalbert Stifter (1805–1868) és Marie von Ebner-Eschenbach (1830–1916) írók, Arthur Schnitzler (1862–1931) és Hugo von Hofmannsthal drámaírók, a 19–20. század fordulójának jelentős alkotói, Reiner Maria Rilke (1875–1926) a tárgyias költészet kiváló alakja. A 20. századi osztrák irodalom tehetségei: Robert Musil (1880–1942), Georg Trakl (1887–1914), Stefan Zweig (1881–1942), Heimito von Doderer (1896–1966), Elias Canetti (1905–), Ingeborg Bachmann (1926–1973), Paul Celan (1920–1970) és Peter Handke (1942–). (Nobel-díjas) írók: Alfred Hermann Fried, Elfriede Jelinek és Bertha von Suttner. Lásd még: Osztrák költők, írók listája

• Filmművészet

• Zene

Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791).

Ausztria és főleg Bécs, Salzburg neve szorosan összekapcsolódik a komolyzenével és a zenei rendezvényekkel. Klasszikus zeneszerzők: Anton Bruckner, Joseph Haydn (1732–1809), Gustav Mahler (1860–1911), Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791), Franz Schubert (1797–1828), Richard Strauss (1864–1949).

Az osztrák zenetörténetben rangot képvisel a Bécsi Zeneakadémia neve. Világhírűekké váltak a Bécsi Filharmonikusok, a Bécsi Szimfonikus Zenekar és a Wiener Sängerknaben kórus.

Az osztrák fővárosban két operaház, a Volksoper (1904) és a Bécsi Állami Operaház (Wiener Staatsoper) (1869) szolgálja a zenerajongók igényeit. Zenei előadásokat láthatnak a Várszínház (Burgtheater) látogatói is.

Számos zenei rendezvény otthona a nyári időszakban egész Ausztria, Bécsben, Bregenzben, Salzburgban rendeznek ünnepi zenei sorozatokat, 2006 pedig Mozart éve volt az osztrák kulturális életben.

A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes és az Opus együttes.

Lásd még: Osztrák zeneszerzők listája

Látnivalók

UNESCO világörökség része (8 látnivaló)

Schönbrunn Bécsben

• Schönbrunni Kastély és Park (1996)
• Salzburg óvárosa (1996)
• Hallstatt-Dachstein/Salzkammergut környéke (1997)
• Semmeringi vasút (1998)
• Graz óvárosa (1999)
• Wachau környéke (2000)
• Fertő-tó és környéke (2001, Magyarország és Ausztria)
• Bécs óvárosa (2001)

További fontosabb kulturális látnivalói, templomai, kolostorai, várai és kastélyai:

• Bécs: Hofburg, Schönbrunni kastély, Belvedere palota, Szent István dóm, Kapucinus kolostor
• Burgenland: Eisenstadt – Esterházy-kastély, Forchtenstein – Fraknó vára, Güssing – Güssing vára, Stadtschlaining – Szalónak vára, Léka vára
• Stájerország: Mariazell – zarándoktemplom
• Karintia: Launsdorf – Hochosterwitz vára
• Alsó-Ausztria: Mayerling vadászkastély, Schallaburg kastélya, Riegersburg kastélya, Melk – melki apátság
• Felső-Ausztria: Wels – hercegi vár, Graz – Eggenbergi kastély, Kremsmünster – bencés apátság
• Salzburg: Salzburg – Hohensalzburg vára, Werfen – Hohenwerfen vára
• Tirol: Kufstein – Kufstein vára
• Vorarlberg: Feldkirch – Schattenburg erődje

Ünnepek

Dátum	Magyar név	Német név	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Neujahr
Január 6.	Vízkereszt	Hl. Drei Könige
–	Nagypéntek	Karfreitag	változó dátum
–	Húsvéthétfő	Ostermontag	változó dátum
Május 1.	A munka ünnepe	Tag der Arbeit
–	Áldozócsütörtök	Christi Himmelfahrt	változó dátum
–	Pünkösdhétfő	Pfingstmontag	változó dátum
–	Úrnapja	Fronleichnam	változó dátum
Augusztus 15.	Nagyboldogasszony napja	Mariä Himmelfahrt
Október 26.	Az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja	Nationalfeiertag
November 1.	Mindenszentek	Allerheiligen
November 15.	Szent Lipót napja	Heiliger Leopold (Babenbergi III.Lipót)	tanítási szünet Alsó- és Felső-Ausztriában, illetve Bécsben
December 8.	Mária fogantatása	Mariä Empfängnis
December 25. és 26.	Karácsony	Weihnachtsfeiertag

Források

Könyvek

• Pethő Tibor, Szombathy Viktor: Ausztria (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983)
• Ausztria (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp.)
• A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
• A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963 09 3483 3
• Martina Boden: Európa (Magyar Könyvklub, Bp. 2001)
• Hana Justová: Deutschsprachige Länder (Canissa Kiadó, Nagykanizsa) ISBN 80 55768 74 7
• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002.)
• Juhász László ’’Ausztria magyar emlékei’’ (Antológia Kiadó, Lakitelek, 2005)

Más nyelvű Wikipédia

• A német Wikipédia cikke

Külső hivatkozások

• Austrians
• Alpok
• Startlap linkgyűjtemény
• Ausztria hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
• Ausztria térképe
• Térkép Kalauz – praktikus térképgyűjtemény Ausztriáról, városok,települések tartományonként
• Ausztria, Alpok, Karintia képek 2006
• Austria News Austrian news in English language
• Ausztria domborzati térképe
• Térképezz! interaktív Ausztria térkép – feltölthető fotó,leírás a pontos helyszín bejelölésével