„Abafi Lajos” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
* ''[[Feszler Ignác Aurél]]'' (1878) |
* ''[[Feszler Ignác Aurél]]'' (1878) |
||
* {{CitLib|cím= [[Kazinczy Ferenc]]z mint szabadkőmíves|év= 1878}} |
* {{CitLib|cím= [[Kazinczy Ferenc]]z mint szabadkőmíves|év= 1878}} |
||
* {{CitPer|cím= Titkos társulatok [[Temesvár]]ott a mult században |alcím= Első közlemény|periodika= Történelmi tár: 1. sorozat|év= 1884|évfolyam= 7|szám= 3|oldal= 513–524}} |
* {{CitPer|cím= Titkos társulatok [[Temesvár]]ott a mult században |alcím= Első közlemény|periodika= Történelmi tár: 1. sorozat|év= 1884|évfolyam= 7|szám= 3|oldal= 513–524|url= http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04111201/7_0_2_pg_513.html}} |
||
* {{CitPer|cím= Titkos társulatok [[Temesvár]]ott a mult században |alcím= Második és befejező közlemény|periodika= Történelmi tár: 1. sorozat|év= 1884|évfolyam= 7|szám= 4|oldal= 730–739}} |
* {{CitPer|cím= Titkos társulatok [[Temesvár]]ott a mult században |alcím= Második és befejező közlemény|periodika= Történelmi tár: 1. sorozat|év= 1884|évfolyam= 7|szám= 4|oldal= 730–739|url= http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04111201/7_0_2_pg_730.html}} |
||
* {{CitLib|cím= A [[lepkészet]] története Magyarországon|hely= [[Budapest]]|év= 1898}} |
* {{CitLib|cím= A [[lepkészet]] története Magyarországon|hely= [[Budapest]]|év= 1898}} |
||
* {{hely|Abafi 1899}} {{CitLib|cím= Geschichte dér Freimaurerei in Österreich-Ungarn. I-III.|hely= [[Budapest]]|év= 1890-1899}} |
* {{hely|Abafi 1899}} {{CitLib|cím= Geschichte dér Freimaurerei in Österreich-Ungarn. I-III.|hely= [[Budapest]]|év= 1890-1899}} |
A lap 2012. március 4., 20:13-kori változata
Abafi Lajos | |
Született | Aigner Lajos 1840. február 11. Nagyjécsa |
Elhunyt | 1909. június 19. (69 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | műfordító, irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (17/2. parcella, 12. sor, 4. sírhely) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Abafi Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Abafi Lajos (Nagyjécsa, 1840. február 11. – Budapest, 1909. június 19.) magyar irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész.
Élete
1850-1853 között a Stieber-féle kereskedelmi iskola tanulója volt Temesváron. 1854-1868 között könyvkereskedő-segéd Temesvárott, Pozsonyban, Pesten és több német városban. 1868-1896 között Pesten önálló üzlete volt. 1859-től számos történeti, irodalomtörténeti és könyvészeti munkát írt. 1869-ben a Kisfaludy Társaság pályázatán díjat nyert Az elégiáról[1] című művével. 1876-tól a Petőfi Társaság tagja. Szerkesztette a Magyar Könyvészetet (1869–1870), a Magyar Könyvesházat (1875–1890), kiadta a Nemzeti Könyvtár (1878–1890) sorozatát. A Figyelő (1876–1890), a Corvina (1878–1894), a Rovartani Lapok (1895–1899) szerkesztője, 1884-ben megindította a Hazánk című történelmi folyóiratot. Munkásságával hozzájárult az irodalmi és művelődési élet lényeges anyagának megőrzéséhez. Egész vagyonát az irodalomra áldozta. 1890-től főként entomológiai tevékenységet folytatott. 1896-ban feladta üzletét, 1901-ben az Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi osztályán vállalt laboránsi állást. A lepkészet története Magyarországon (Budapest, 1898) című munkája az egyetlen, az addig ismert magyar vonatkozású lepkészeti tevékenységeket összefoglaló mű (20. századi folytatását ugyanezzel a címmel Szabóky Csaba írta meg (Budapest, 2007))
Szabadkőműves pályafutása
Abafi (családi nevén Aigner) Lajost 1870-ben vették fel a Corvin Mátyás páholyba[2], s még ugyanabban az évben legény, majd mester fokra emelték. Páholyában a könyvtárnok, titkár majd a főmesteri posztot is betöltötte, 1896-ban a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy szövetségtanácsának tagja lett[3]. 1900-ban fedezett (kilépett) a páholyból[2].
Legnagyobb teljesítménye a magyarországi szabadkőművesség történetének feldolgozása volt, amelyet a Festetics család dégi kastélyában őrzött dokumentumok alapján végzett el és írt meg németül[4] és magyarul[5], s amely mű ma alapvető forrásmunka ezen a területen.
Jegyzetek
Főbb művei
- ↑ Abafi 1869: Az elégiáról (Pest, 1869)
- A magyar népdalról (Pest, 1872)
- Mikes Kelemen (Pest, 1872)
- Feszler Ignác Aurél (1878)
- Kazinczy Ferencz mint szabadkőmíves. 1878.
- Titkos társulatok [[Temesvár]]ott a mult században: Első közlemény. Történelmi tár: 1. sorozat, VII. évf. 3. sz. (1884) 513–524. o.
- Titkos társulatok [[Temesvár]]ott a mult században: Második és befejező közlemény. Történelmi tár: 1. sorozat, VII. évf. 4. sz. (1884) 730–739. o.
- A lepkészet története Magyarországon. Budapest: (kiadó nélkül). 1898.
- ↑ Abafi 1899: Geschichte dér Freimaurerei in Österreich-Ungarn. I-III. Budapest: (kiadó nélkül). 1890–1899.
- ↑ Abafi 1900: A szabadkőművesség története Magyarországon (Budapest, 1900, reprint: Budapest, 1993)
- A szabadkőművesség és az uralkodóház (Budapest, 1896, reprint: Miskolc, 2011)
- Az olaszországi magyar légió történetéhez.
- Magyarország lepkéi. Budapest: (kiadó nélkül). 1907.
Források
- ↑ RL 1909: A. Aigner Lajos †. Rovartani Lapok, XVI. évf. 5–6. sz. (1909) 65. o.
- ↑ RL 1910: Csiki Ernő: A. Aigner Lajos, 1840-1909. Rovartani Lapok, XVII. évf. 3–4. sz. (1910) 33–37. o.
- ↑ TTÉ 1940: Abafi Lajos. In Természettudományi Társaság Évkönyve. 1940.
- ↑ Szinnyei 1891: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- ↑ MÉL 1967: Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 1–2. o.
- ↑ MNéprLex 1977: Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. ISBN 963-05-1286-6
- ↑ KKMI: Gerencsér Ferenc szerk: Ki kicsoda a magyar irodalomban?: 1000-től 2000-ig. [Budapest]: Tárogató. [2000]. ISBN 963-8607-10-6
- ↑ Bálint 2011: Bálint Zsolt: Abafi-Aigner Lajos. In Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest: Tarsoly. 2002.
- ↑ Schöpflin 1909: Schöpflin Aladár: Abafi Lajos. Nyugat, 14. sz. (1909)
- ↑ Berényi 2005: Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest: Argumentum. 2005. 131. o.
- ↑ Palatinus 1939: Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939. 5. o.