Temesvár

Temesvár (Timișoara, Temeswar/Temeschwar/Temeschburg)
A római katolikus Szent György Székesegyház (Dóm) és a Szentháromság-szobor
Temesvár címere Temesvár zászlaja
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Rang	megyei jogú város
Községközpont	Timișoara
Polgármester	Gheorghe Ciuhandu
Irányítószám	300001–300789
Körzethívószám	0x56
SIRUTA-kód	155243
Népesség
Népesség	250 849 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	8313 (3%, 2021)
Népsűrűség	2600 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	89 m
Terület	130,5 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 45′ 35″, k. h. 21° 13′ 48″45.759722222222, 21.23
Temesvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Temesvár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Temesvár (németül: Temeswar, románul: Timișoara, horvátul: Temišvar, a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár, szerbül: Темишвар) város Romániában, a Bánságban. Az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. 319 279 lakosával Románia 3. és az Európai Unió 96. legnépesebb városa. A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió földrajzi központjában fekszik, és annak legnépesebb városa.

Nevének eredete

Neve a Temes folyó nevéből ered, a középkorban ugyanis a folyó egyes ágai a mai város területén folytak át. Etimológiája a szláv Tamiš szón alapszik. Más elképzelés szerint azonban Temesvár vagy Tömösvár neve valószínű, hogy magyar eredetű szó, ugyanis a töm gyökből képezve és ragozva az állóvizek vagy folyóvizek mentén épített gátat, töltést, tömésnek, tömösnek, temesnek nevezik, nyelvjárástól függően. Temes folyó szinonimája a Brassó megyében található Tömös folyó, mint ahogy Alsótömös, Felsőtömös és a Tömösi szoros vagy Tömösi-hágó is. Brassó megyében nem voltak szerbek, és a Temes folyó névadásakor sem éltek szerbek a környéken. Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótárában ezekről a szavakról ezeket meg lehet tudni. A középkorban és később Temesvárt nevezték Tömösvárnak is, mint ahogy Nagy Lajos király idején a Fekete-tenger partján található Konstancát is Tömösvárnak nevezték a magyarok. A román Timișoara a magyar Temesvár szóból származik, mint ahogy a német Temeswar, sőt a szerb megnevezés is.

Fekvése

Temesvár a Kárpát-medence délnyugati részén fekszik a Béga és a Temes folyók mellett. E két folyó a mai város területét elmocsarasította. A város jól védhető, azonban könnyen terjedtek a járványok, fertőzések. Emiatt a város nem fejlődött. Az idők folyamán a mocsarakat lecsapolták és építkeztek a kiszárított területeken. Az építkezések másik következménye, hogy a Temes folyónak új medret ástak, és létrehozták a Béga-csatornát, de még így is nagy gondot okoz a mai napig a magas talajvíz. A törvények emiatt csak az alacsony magasságú házak építését engedélyezik.

Éghajlata

Az átlagos levegőhőmérséklet (átlagos havi és éves)*
Időszak	január	február	március	április	május	június	július	augusztus	szeptember	október	november	december	év
1901-2000	-1,5°	0,6°	5,7°	11,1°	16,3°	19,6°	21,5°	20,9°	16,8°	11,2°	5,7°	1,2°	10,7°
2006	-1,7°	0,0°	5,0°	12,4°	16,2°	19,5°	23,6°	20,1°	17,5°	12,5°	6,4°	2,1°	11,1°
Havi abszolút maximum és minimum hőmérséklet 1901-2000 között
év	1979	1994	1952	1950	1950	1938	1939	1952	1946	1935	1926	1957
Maximum	17,4°	20,5°	28,2°	32,0°	34,5°	38,4°	39,6°	41,0°	39,7°	33,8°	27,1°	20,2°
év	1963	1935	1932	1931	1935	1962	1962	1949	1970	1971	1922	1927
Minimum	-35,3°	-29,2°	-20,0°	-5,2°	-5,0°	2,2°	5,9°	5,0°	-1,9°	-6,8°	-15,4°	-24,8°
Havi és éves csapadékmennyiség (mm)
1901-2000	39,1	37,5	36,5	48,2	63,4	81,0	58.3	51,5	43,9	49,7	48,7	49,4	583,9
2006	30,3	41,7	49,3	78,8	50,2	87,8	50,4	98,0	24,6	17,4	31,3	21,3	581,1

*Románia statisztikai évkönyve 2007'[1]'

Történelem

Őskortól a reneszánszig

Ősi idők óta lakott hely, a 2. században római erőd állt a helyén. Várát 1212-ben említik először castrum regium Themes néven.

Károly Róbert alatt királyi székhely lett, az uralkodó 1315-től 1323-ig itt tartotta udvarát.

1387-ben Garai Miklós macsói bán itt győzte le a lázadó déliek seregét. 1397-ben országgyűlés színhelye volt. A 14. század végén a mind gyakoribbá váló török portyázások elől a lakosság nagyobb része elköltözött, és a környék a temesi ispánok vezette végvárvidékké alakult (Tatár, 2009).

Antonio Bonfini a 15. században szép épületekkel rendelkező mezővárosnak nevezte. Főispánja volt többek között Hunyadi János és Kinizsi Pál. 1443-ban földrengés sújtotta, és az Anjou-várpalota vélhetően - hasonlóan a nagyváradi Szent László Székesegyházhoz - súlyos károkat szenvedett. A vár helyreállítását, korszerűsítését Hunyadi János kezdeményezte.

1514. június 9-én a fellázadt parasztsereg ostrom alá vette a várat, de június 15-én Szapolyai János felmentette. Dózsa György ekkor esett fogságba, és itt is végezték ki. Megégetésének helyét a Segítő Boldogasszony szobra jelöli a Mária-téren.

A török időkben

A törökök 1552. július 27-én heves ostrom után foglalták el. Elestéről és Losonci István hősi haláláról Tinódi Lantos Sebestyén emlékezett meg A vég Temesvárban Losonczi István haláláról című munkájában.

1595. május 27-én Báthory Zsigmond fejedelem Borbély Györgyöt nevezte ki karánsebesi bánnak. Az új bán eredményes harcokat kezdett Temesvár környékének visszaszerzésére. Jó néhány települést sikerült felszabadítania a török uralom alól, de Temesvárt nem.

1597. október 17-én Jósika István vezette erdélyi csapatok megkezdték Temesvár ostromát, majd tíz nap múlva elvonultak, eredménytelenül.

Temesvár 1656-ban

Székely Mózes és a független Erdélyi Fejedelemség hívei, közöttük a fiatal Bethlen Gábor is, a Tövis melletti 1602. július 2-i vereség után Solymos várába, majd ezután a török hódoltságban lévő Temesvár várába menekültek a Habsburg-pártiak elől. Ebben az időben sok magyar lakos élt a városban, sőt, 1602-ben Temesvár török parancsnoka tulajdonképpen egy Szolnokon született magyar ember volt, akit Baktának neveztek születésekor, de aki keresztény hitről áttért muzulmán hitre. Innen írt Székely Mózes 1602. augusztus 20-án levelet magyar nyelven, a török szultánnak, hogy az Erdélyi Fejedelemség fejedelmi címének magadását kérje. 1603. márciusában innen indulnak a függetlenségpárti magyarok Székely Mózessel az élen, hogy Erdélyt felszabadítsák a Habsburgok elnyomása alól.

A Habsburgok uralma idején

A Félhold uralma alól 1716-ban szabadította fel Savoyai Jenő herceg, ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy Temesvár fontos gazdasági központtá váljon. Az osztrákok betelepítése, illetve az etnikai és vallási sokszínűség kedvezett a lendületes fejlődésének. A mesteremberek és a kereskedők céhekbe tömörültek, és megvetették az ipar alapjait. A kereskedelemnek kedvezett a Béga folyó szabályozása is, hisz a megépített csatornával a város a vízen is kapcsolatba került a fejlett nyugati világgal.

1718-ban Temesvár lett a Habsburgok által létrehozott Temesi bánság központja. 1732-ben ide költözött a csanádi püspök és káptalan. Római katolikus székesegyháza 1736 és 1773 között épült, és a csanádi püspökök temetkezőhelyévé vált. 1748-óta szerb ortodox püspöki székhely is.

1778-ban került vissza közvetlen magyar fennhatóság alá. 1781-ben lett szabad királyi város. 1790. szeptember 1-jén szerb nemzeti kongresszust tartottak itt, hogy a magyarországi szerbeknek területi autonómiát követeljenek. 1849. augusztus 9-én falai alatt folyt a temesvári csata, amely a magyar honvédsereg teljes vereségével végződött.

1857-ben megnyitották a Magyar Keleti Vasút Szeged és Temesvár közti sínpályáját, amelyből sajnos mára alig maradt néhány szakasz. A mai Románia területén itt, a Bánságban haladtak át az első nemzetközi vonatjáratok.

Temesvár az ország azon városainak egyike volt, ahol megindult a tömegközlekedés, és forgalomba helyezték az omnibuszt. Ennél fontosabb, hogy 1884-ben Európában elsőként villanyárammal világították meg a főteret. A város 1941–ben kapott műszaki egyetemet, amely mára túlnőtte magát. Egyházi alapítású jogi, illetve bölcsészeti fakultással már a 19. század derekán volt. A már nem létező katolikus szeminárium épületében működött intézménynek magyar, német és szerb anyanyelvű hallgatói voltak. A várfalakat urbanizációs okokra hivatkozva 1907-ben kezdték bontani.

Az első világháború és az ezredforduló között

Román katonák bevonulása a városba 1919. augusztus 3-án

1918-ban itt kiáltották ki az ún. Bánáti Köztársaságot. 1918 és 1920 között a várost a franciák szállták meg, 1920-ban a nagyhatalmak Romániához csatolták, és ezzel elsorvadásra ítélték multikulturális jellegét.

A román kiugrás után 1944. szeptember 14-én a III. magyar hadsereg elfoglalta, de a szovjet csapatok már 16-án kiszorították a magyar-német erőket a városból.

emléktábla a forradalom kitörésének helyén

1989-ben innen indult a kommunista rendszert megdöntő romániai forradalom. Az 1906-ban felállított Mária-szobor szomszédságában áll az a református imaház, amelynél 1989. december 15-én összegyűltek a Tőkés Lászlót védő hívek, majd élő láncot alkotva megakadályozták a tiszteletes erőszakos kilakoltatást. Az egyre gyarapodó tömegből váltak ki a rendszer megdöntését követelő fegyvertelen forradalmárok, akik békés felvonulásra, tüntetésre szólították fel a lakosságot.

A kommunizmus megsemmisítette a korábbi megvalósításokat, az iparosokat elüldözte, gyáraikat tönkretette. A gazdasági gyarapodás 1990 után vált ismét valósággá, ám a régi, neves ipari létesítmények nem kaptak elég támogatást, többségüket bezárták, lebontották vagy Bukarestbe költöztették.

Népesség

A 2002-es népszámlálás szerint a városban 317 660 fő, népsűrűsége 2 622 fő/km² volt. A város népesség folyamatosan csökken. 2009-ben a Nemzeti Statisztikai Intézet (románul: Institutului Naţional de Statistică) adatai szerint 312 113 fő volt.

Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzátartozó településekkel együtt:

Statisztika		Nemzetiség
Év	Népesség (fő)	Románok	Németek	Magyarok	Szerbek	Zsidók	Romák	Szlovákok	Bolgárok	Ukránok	Egyéb nemzetiségűek
1880	38 702	5 188	21 121	7 745	2 487	?	?	416	?	29	1716
1890	45 948	5 594	24 973	11 100	2 363	?	?	332	?	27	1559
1900	60 551	6 312	30 892	19 162	2 730	?	-	288	?	13	1154
1920	86 850	16 047	32 097	27 189	?	8 307	-	?	?	?	3 210
1930	102 390	25 207	33 162	31 773	2 237	7 264	379	652	279	56	1381
1941	125 052	46 466	37 611	24 891	?	?	?	?	?	?	16 084
1956	142 257	75 855	24 326	29 968	3 065	6 700	122	575	280	56	1310
1966	174 243	109 100	25 058	31 016	4 188	2 590	120	490	475	71	1135
1977	269 353	191 742	28 429	36 724	6 776	1629	1109	404	942	299	1299
1992	334 115	274 511	13 206	31 785	7 748	549	2 668	675	1314	756	903
2002	317 660	271 677	7 157	24 287	6 311	367	3 062	570	1218	762	2 249

Közlekedés

Temesvár villamos- és trolibusz-hálózata

Temesvárt érintik az E70-es és E671-es számú európai utak.

Fontos vasúti csomópont, a CFR járatai számos várossal kötik össze.

Repülőtere, a Temesvári Traian Vuia repülőtér Románia második legforgalmasabb légikikötője. Ez a Carpatair regionális légitársaság egyetlen, valamint a Wizz Air egyik bázisrepülőtere.

A helyi közösségi közlekedés 10 villamos-, 8 trolibusz- és 20 autóbuszvonalból áll, melyeket a Regia Autonomă de Transport Timișoara (RATT) üzemeltet.

Kultúra

A betonlapokkal lefedett, eltorzított színházépület, a hajdani Ferencz József Színház

Fájl:Temesvarfotere2.JPG

A Losonczy tér (vagy Dóm tér) és a szerb ortodox székesegyház

Fájl:Temesvarmuzeum.JPG

A Temesvári Szépművészeti Múzeum, az úgy nevezett Barokk Palota

A városi szerb ortodox templomban működik egy kórus. A szerbek egy drámai tagozatot is fenntartanak Thália névvel. A Temesvári tamburások egyesülete gyakori résztvevője a helyi kulturális programoknak. A városban levő Szerb Gimnázium csoportja a Dositej Obranović Kulturális Egyesület. További két egyesület működik a városban: Mladost és a Zora Kulturális Egyesület.

1946-ban jött létre a Temesvári Állami Színház román társulattal, amely mellé 1953-ban német és magyar tagozatot is létrehoztak. Utóbbi ma Csiky Gergely Állami Magyar Színház néven működik.

Oktatás

Temesvár egyetlen önálló magyar nyelvű oktatási intézménye a Bartók Béla Elméleti Líceum, mely általános és középfokú osztályoknak egyaránt helyet ad. Magyar nyelvű középfokú oktatásnak ad otthont még a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum és az Építészeti Szakközépiskola.

A város 1941-ben kapott műszaki egyetemet (a felsőfokú, magyar nyelvű bölcsészeti képzés a katolikus püspökségnek köszönhetően már a 19. század derekán beindult a városban), amely a későbbiekben, de leginkább az 1989-es forradalom után egyéb felsőfokú intézetekkel, fakultásokkal, főiskolákkal bővült. Egyeteme Temesvári Nyugati Tudományegyetem néven működik. Temesvár ma Románia egyik legnagyobb egyetemi városa, az oktatás színvonala azonban az elmúlt évtizedben, a hígulás következtében jelentősen visszaesett. A megyeszékhelyen egyébként akadémiai kutatóközpont is működik.

Turizmus

Látnivalók:

• a három zsinagóga közül ma már egyik sem használható, építészetileg és kultúrtörténetileg azonban érdekes színfoltjai a városnak;
• a település négy önálló múzeuma: a skanzennel azonos fedél alá költöztetett néprajzi, a Dóm-téri szépművészeti, illetve a Hunyadi-kastélyban berendezett, felújítás alatt álló történeti, régészeti s természettudományi közgyűjtemény; a felsoroltakat az 1989-es forradalom emlékháza egészíti ki;
• a Segítő Boldogasszony szobra (ez a nemrég restaurált, de ortodox kegyhellyé alakított kompozíció jelöli a kisnemes Dózsa György kivégzésének a helyét);

Losonczy tér (avagy Dóm tér)

• közepén a Szentháromság-szobor magasodik, ám egy ásványvizes kút is található itt, amit az elmúlt évtizedekben a városgazdáknak sikerült elrondítaniuk. A látnivalókban gazdag teret főként barokk épületek szegélyezik;
• a római katolikus székesegyház vagy más néven dóm 1736 és 1773 között épült barokk stílusban, alacsony tornyokkal, hogy a régi várrendszerben a háborúk és ostromok idején ne állja útját az ágyúgolyóknak;
• a Szerb Ortodox Székesegyház egyes források szerint (1734-ben épült, mások szerint később;
• az igen cifra szerb püspöki palota;
• a várost a török uralom alól felszabadító Savoyai Jenő herceg háza a térre merőleges utcák egyikében tekinthető meg;
• a katolikus püspöki palota úgyszintén a térre merőleges utcák egyikében emelkedik, egyháztörténeti gyűjteménye előzetes bejelentkezés alapján nézhető meg;
• az egykori Kormányszéki Palota, amelyben Ady Endre is írnokoskodott (ma az igazságszolgáltatás területi testületeinek, szerveinek székhelye);

Jenő-herceg-tér

• a hajdani városháza;
• az egykori ferences kolostor maradványa;
• valamivel arrébb, a sétatér irányába a Hunyadi-kastély, amit Károly Róbert épített 1318-ban, Hunyadi János átalakított, majd az 1849–es ostrom rommá tett. 1851-ben renoválták. A benne székelő múzeumban 50 ezer tárgyat őriznek, zömmel a magyar időkből származót;
• a korzó felé néz az évszázados városi kőszínház, ami ma már négy az egyben: magyar, német (ezen két intézmény a hajdani Vigadóba szorult) és román teátrum, illetve opera;

A korzó (vagy Lloyd-sor)

nevéhez illően ez egy, az osztrák-magyar kiegyezés után felhúzott impozáns bérházakkal és szocreál épülettömbökkel körülölelt sétány, ám az ünnepek előtt és alatt inkább vásártér;

• az opera és a színház (egykoron Ferencz József Színház), amelynek (neobizánci stílusban megalkotott) eredeti homlokzatát hatalmas betonlapokkal takarták le és csúfították el a kommunizmus esztendeiben, hogy eltüntessék a korábbi "impérium" jeleit;
• a román hatalomátvételre az 1946-ban felszentelt ortodox katedrális emlékezteti a járókelőket és látogatókat, anélkül azonban, hogy bármi köze lenne a jelennél dicsőbb múltat idéző helyhez, annak szellemiségéhez, ízlésvilágához;

• Gyönyörű, műemlék jellegű ingatlanok sokasága vívja mindennapi harcát a megmaradásért a Józsefvárosban, az Erzsébetvárosban és a Gyárvárosban (vagyis a Majorokban); utóbbi egyébként a település legrégibb negyede. Kiemelkedő jelentőségű ebben a városrészben a Kossuth-térre vezető sétány, a Coronini-park és a sétány felőli szélén szerénykedő, rendkívüli művészi értékkel bíró, Fadrusz János szobrászművésznek tulajdonított Korpusz (amelynek épsége szintén veszélyeztetett, a Magyarország fennállásának ezredik évfordulóján emelt monumentális Milléniumi Római Katolikus Plébániatemplom, valamint maga a Kossuth-tér és környéke (beleértve Magyarország legrégibb sörgyárát).

Béga-csatorna

• a Temesvárt kettészelő Béga-csatornát 1763 után Mercy gróf építette, aki összekötvén a folyót a nálánál mérgesebb Temessel, a vidék mocsarait is lecsapolta. A csatorna sokáig hajózható volt, ma viszont már nem az, noha rehabilitálásáért többen is felszólaltak már. A csendes Bégát hét híd szeli át, mindkét partján fűzfákkal övezett kellemes sétány tompítja a nagyváros zaját és szennyezett levegőjét.

Személyek

Itt született

• Alexandru T. Balaban (1931) román kémikus, matematikus, az MTA tagja
• Balázs Jolán magasugró, aki tíz éven át uralta a nemzetközi magasugróversenyeket, kétszeres olimpiai bajnok 1936. december 12.
• Balogh Edgár író, publicista, egyetemi tanár 1906. szeptember 7.
• Ballenegger Róbert agrogeológus, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas 1882 november 11.
• Berczik Árpád író 1842. július 8.
• Ana Blandiana (Otilia Valeria Coman) költőnő 1942. március 25.
• Brocky Károly festőművész 1807. május 22.
• Fasching Antal geodéta mérnök 1879. június 6.
• Fleischer Ezra költő, középkori héber irodalom-történész 1928.
• André François (Farkas) rajzfilmrendező 1915. november 9.
• Peter George Oliver Freund, amerikai fizikus 1936.
• Hugo Jan Huss karmester 1934. január 26.
• Mikhael Harish (Hirsch) szociáldemokrata politikus 1936. november 26.
• Ion Ivanovici zeneszerző és karmester 1845.
• Kapusy Antal orvosi, lélektani szakíró, műfordító, szerkesztő 1929.
• Kastriener Sámuel újságíró, szerkesztő, műfordító 1871.
• Kemény Hajni magyar költőnő 1901-1921.
• Kerényi Károly klasszika-filológus és vallástörténész 1897. január 15.
• Kiss Ernő honvéd tábornok itt született 1799. június 13-án, aradi vértanú,
• Kimmel Berta író, filológus, műfordító itt született és itt halt meg (1900. június 17. – 1942. február 24.);
• Klapka József, a tábornok apja, korábban Temesvár polgármestere
• Klapka György honvédtábornok, Komárom védője 1820. április 7.
• Klatt Virgil neves matematikus, fizikus tanár 1850. augusztus 30.
• Klepp Ferenc matematikus, egyetemi oktató, matematikai szakíró, tankönyvíró 1940. október 23.
• Kostyál István író, nyugalmazott tábornok 1920 augusztus 15.
• Kós Károly építész, író 1883. december 16.
• König Frigyes (Temesvár, 1910. november 6.– Temesvár, 2002. július) muzeológus, rovartani kutató és szakíró.
• Kövessházi Kövess Hermann báró 1854. március 30. erdélyi szász származású katonatiszt, hadmérnök, cs. és kir. tábornagy
• Krepsz Iván rákkutató szakorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1912. szeptember 18-án).
• Kun Endre textilmérnök, gazdasági szakíró (1908. március 21-én). .
• Kunz Jenő (1844–1926) jogfilozófus, szociológus, az MTA tagja
• Lusztig George matematikus 1946.
• Majtényi Erik író 1922.
• Margarete Matzenauer mezzoszoprán
• Méliusz József író 1909. január 12.
• Meskó Zoltán (1986) amerikaifutball-játékos
• Nádor Mihály színházi karnagy, zeneszerző, a fasizmus áldozata lett (1882. április 16.– † ?, 1944.)
• Pálffy György altábornagy, a Rajk-per egyik áldozata 1909. szeptember 16.
• Reuven Ramaty asztrofizikus 1937.
• Steiner Béla (Temesvár, 1907. január 24. – 1994. december 10.) magyar származású román válogatott labdarúgó, hátvéd.
• Steiner Rudolf (Temesvár, 1907. január 24. – ?) magyar származású román válogatott labdarúgó, fedezet. Ikertestvére Steiner Béla szintén román válogatott labdarúgó volt. A sportsajtóban Steiner I néven volt ismert.
• Cornel Trăilescu karmester és zeneszerző 1926. augusztus 11.
• Vogl Imremagyar származású román válogatott labdarúgó, hátvéd, edző.
• Wetzer Rudolf(Temesvár, 1901. március 17. – Haifa, 1993. április 13.) magyar származású román válogatott labdarúgó, csatár, edző.
• Johnny Weissmuller, ötszörös olimpiai bajnok úszó, filmszínész, Tarzan alakítója 1904. június 2. (Freidorf / Szabadfalu községben, ma városrész)
• Yardeni, Myriam történész 1932.
• Pesty Frigyes történész, a Magyar Történeti Társulat megalapítója.
• Reitter Ferenc mérnök, az MTA tagja, a Fővárosi Közmunkatanács tagja.
• Szoboszlay Aladár római katolikus pap, a róla elnevezett összeesküvés vezetője.

Itt hunyt el, itt nyugszik

• Dózsa György a parasztfelkelők vezérét itt végezték ki 1514. július 20.
• Alexandru Jebeleanu költő 1996. április 26.
• Justus Pál szociáldemokrata politikus, író, a Rajk-per másodrendű vádlottja 1965. december 28.
• Karagyorgyevics I. Sándor herceg 1885.
• Limmer Ferenc zeneszerző 1857. január 17.
• dr. Manovill Miksa ezredorvos, (1823-1899) 1848-49-ben részt vett a szabadságharcban; 1869 körül mint magánzó Temesvárt telepedett le, hol 1899. szeptember 18.-én meghalt.
• dr. Schlauch Lőrinc bíboros, (1892-1903) nagyváradi r.k. püspök, MTA-tag, a Városi temető családi kápolnában nyugszik.
• Itt végezték ki 1958. szeptember 1-én a Szoboszlay-féle összeesküvés 10 halálraítéltjét (Egyes források szerint Aradon).

Itt tevékenykedett

• Dr. Neumann Ernő (1917-2004) temesvári neológ főrabbi, teológus, bölcsész, Temesvár díszpolgára, Scheiber Sándor-díjas, a Román Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett egyházi és közéleti személyiség.
• Szabolcska Mihály, (1861-1930) a Petőfi-epigonként elhíresült költő, később a Kisfaludy Társaság titkára itt szolgált református lelkészként 1898-1928 között.
• Toró Tibor (1931–2010) fizikus, az MTA tagja, 1950–1953-ban a város egyetemének diákja, azt követően 1998-ig ugyanott az elméleti fizika tanára.
• Tőkés László lelkész, püspök, forradalmár (a temesvári rendszerváltó forradalmi események kirobbantója), politikus. Itt szolgált lelkészként 1989-ig, mielőtt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke lett.

Testvérvárosok

Szeged Gera Karlsruhe Mulhouse Cancún Palermo

Rueil-Malmaison Faenza Treviso Nagybecskerek Sencsen

Források

• Pintye Tamás: Barangolás Tündérországban (Győr, 2007) ISBN 963-87415-1-1
• Borovszky Samu: Magyarország megyéi és városai. Temes vármegye és Temesvár, 1914
• ↑ visszatér: Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok. Debrecen: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. 2009. ISBN 978-963-596-408-6  
• ↑ villany: Nicolae Timişoara Ilieşiu: Monografie istorică, Timişoara, 1943. Temesvár: reeditat de Editura Planetarium. 2006. ISBN 973-97327-2-0  
• ↑ statisztika: Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• ↑ 2002: Centrul de resurse pentru diversitate etnoculturală. www.edrc.ro. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)
• ↑ Csiky: Múlt és jövő – 55 éves a temesvári magyar színház (magyar nyelven). Hamlet, 2008. április 29. (Hozzáférés: 2009. december 26.)
• ↑ magyar iskola: Temes megyei magyar oktatási intézmények (magyar nyelven). www.temes.ro, 2011. szeptember 16.
• ↑ 2009-es adat: Cele mai mari zece oraşe ale României (román nyelven). www.agerpres.ro. Agerpres, 2010. február 2. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)

További információk

• Temesvár, Erdélyi Magyar Adatbank (magyar)
• Temesvár, BANATerra (magyar)
• Temesvár, Magyar katolikus lexikon (magyar)
• Temesvár, Temesvári műemlékek a Romániai Magyar Lexikonban (magyar)
• Temesvár, Erdélyi Közérdekű Adatbázis (magyar)
• Temesvár, A történelmi Magyarország várai (magyar)
• Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. - 1862.
• Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes Erdély székely fejedelme
• Temesvári képeslapok
• A Temesvári Dohánygyár
• Temesvár régi látképe
• Varga adatbank
• Csiky Gergely Állami Magyar Színház (magyar, román, angol)

Kapcsolódó szócikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Temesvár témájú médiaállományokat.

Nézd meg a Temesvár címszót a Wikiszótárban!