Állami vállalat

Az állami vállalat az 1989–90-es magyarországi rendszerváltozás előtti korra jellemző, 2014-ig jogilag elvben létező jogi személy volt. Az állam ebben a szervezeti formában, a gazdálkodási feladatainak ellátása végett működtette ezeket. Az állami vállalat az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet volt, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal e törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodott.

Története[szerkesztés]

Magyarországon az 1945 után kiépült államszocialista tervgazdálkodásban az egyik legfontosabb gazdasági forma volt. Ez azonban az 1990-as évek elejére megváltozott, az állami vállalatok nagyrészt részvénytársaságokká alakultak át. Sárközy Tamás szerint "Az 1992-es törvények alapján végbement a jogi privatizáció, azaz megszüntették az állami vállalatok intézményi formáját és létrejött a privát, azaz kereskedelmi társasági formájú állami vállalat." ^[1]

2014. március 15-én hatályba lépett új polgári törvénykönyv az állami vállalatot, mint jogi személyt már nem tartalmazza.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az állami vállalat neve[szerkesztés]

Az állami vállalat nevében rendszerint a vállalat tevékenységére kell utalni. A vállalat nevét úgy kell megállapítani, hogy az más gazdálkodó szervezetektől való megkülönböztetésre alkalmas legyen.

Az állami vállalat létesítése[szerkesztés]

Az állami vállalat elkülönült szervezeti egységének vezetője vagy az elkülönült szervezeti egység dolgozóinak kétharmada állami vállalat létesítését kezdeményezheti. Az önálló állami vállalat létesítésére elsősorban akkor kerülhet sor, ha az elősegíti az elkülönült szervezeti egységnek, vagy annak a vállalatnak a gazdasági társasággá alakítását, amelyből a kiválás történt.

Az alapítói jogokat gyakorló szerv a döntésről a kezdeményezőt írásban értesíti, az elutasítást indokolni kell.

Az állami vállalatot létesítő határozatban meg kell jelölni

nevét és székhelyét
tevékenységi körét
induló vagyonát
általános vezetését ellátó szervet
alapítói jogokat gyakorló szervet
jogszabály által előírt egyéb tényeket és körülményeket

Az állami vállalat létesítését a határozat kiadásától számított harminc napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az állami vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre.

Képviselete[szerkesztés]

Az állami vállalatot az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja át.

Vezetése[szerkesztés]

Az állami vállalat általános vezetését ellátja:

a vállalati tanács.
a vállalat dolgozóinak közgyűlése vagy küldöttgyűlése.
az igazgató.

A vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése illetőleg az igazgató az állami vállalatot önállóan és egyéni felelősséggel vezeti. A testületi hatáskörbe nem tartozó ügyekben az igazgató önállóan és egyéni felelősséggel jár el.

Gazdálkodása[szerkesztés]

Az állami vállalat a rábízott vagyonnal és az alkalmazásában álló munkaerővel a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik. Az állami vállalatot a gazdálkodás, a rábízott vagyon kezelése körében minden olyan jog megilleti, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el. Létesítésekor el kell látni a tevékenységi körének ellátásához szükséges vagyonnal (induló vagyonnal). A létrehozott állami vállalat gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök tervszerű, gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról.

Egyes állami vállalatokat népszerűsítő reklámok[szerkesztés]

Női készruha bolt
Ruházati bolt
Nép Könyvterjesztő Vállalat
Arany János Könyvesbolt
Népbolt Divatáruda
Népbolt
Drogéria
Iparcikk Kiskereskedelmi 21. sz. Készruha Szaküzlet
Elegancia Készruhabolt

Állami beavatkozás[szerkesztés]

Az állam jogszabályban meghatározott módon irányítja, illetőleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét. Az állam a törvényességi felügyelet útján ellenőrzi a belső szabályzatokat, határozatait. Azonban az állami felügyelet nem terjed ki az állami vállalat gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. Tehát a gazdasági ügyekbe nem szólhat bele.