Vita:Részecskefizika
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Nos, nem akarok belekontárkodni más munkájába. Ezert csak ide írom, hogy szerintem, hogyan nézne ki helyesen.
Egyszerűen azt nevezzük protonnak, amely a világegyetemben nagyobb mennyiségben van, amelyet a mi atomjaink is tartalmaznak, és azt antiprotonnak, amely ennek az ellenpárja. A másik kettőnél is ez a helyzet. A világegyetem egyik rejtélye, hogy miért van antianyagból kevesebb.
- Nem vagyok sem fizikus sem csillagász, de azt hittem hogy ezt nem tudjuk. Azt tudjuk, hogy az általunk észlelt részben ez az arány, de nem tudjuk, hogy ez mennyire általános, nem? Kizártuk, hogy ugyanannyi antianyag lenne, vagy akár több is? --grin ✎ 2005. május 17., 00:34 (CEST)
Tudtommal eléggé kizárható, hogy máshol a világegyetemben antianyag lenne a több (galaxisok időnként ütköznek, nagy energiafelszabadulást látnánk...). A fenti megfogalmazás jó, én írtam kissé bonyolultan. -- Árpi (Harp) ? 2005. május 17., 16:19 (CEST)
Nemrég olvastam, hogy az elemi részecskék 90%-a rövid élettartamú instabil rezonancia. A legismertebb pl. a delta-rezonancia, aminek vannak negatív, semleges, 1, 2 ill. 3-szoros pozitív töltésű fajtái... Szerintem ezt meg lehetne említeni itt vagy az elemi részecske cikkben. SzDóri 2007. február 8., 16:37 (CET)