Vita:Jogász

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Linkoman 17 évvel ezelőtt a(z) Kérdés témában
A bírákról nem véleményeket, hanem tényeket kellene közölni. Egy jogszabály szövegéből arra, amit nem tartalmaz, nem lehet mindig következtetni. Át kellene ezt dolgozni.--Linkoman 2006. március 25., 12:13 (CET)Válasz
A kivágott szöveg:

A bírák feladata a mai magyar jogi környezetben nem határozható meg egyszerűen azzal, hogy: az igazságszolgáltatás. Különösen azért nem, mert például a Polgári perrendtartás, mely a civilisztikai ügyekben eljáró bírák kötelességeit szabályozza, ma már nem tartalmazza az igazság kiderítésének kötelezettségét.A hatályos Pp. 2. § (1) bekezdése a bíró feladataként úgy rendelkezik, hogy a bírónak kötelessége biztosítani a feleknek a perek ésszerű és tisztességes eljárás keretében történő elbírálásához való jogát. Az igazság szó sehol sem szerepel. Vajon ez azt jelenti, hogy nem is kell törekedni az igazság kiderítésére?! Természetesen kell törekedni. Ami változott az az, hogy ez nem a bíró feladata, hanem a peres feleké, akiknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az általuk állítottak a valóságnak megfeleljenek és a bíró az ítéleti döntésével azt az adott ügybeni igazság minőségével ruházza fel. Az előzőekben kifejtettek miatt az ítéletekkel elégedetlenek szófordulata, hogy az igazságszolgáltatást néha gúnyosan "jogszolgáltatásnak" nevezik, a fentiekkel összhangban értelmezhetőek. A bíróságon jogi viták, az egészen "kis" pertől kezdve a nagy horderejű, életbevágó vagy nagy vagyoni értéket képviselő ügyekig, mindenféle témakörben folyhatnak.

A bírák a magyar bíróságon egyesbíróként, illetőleg tanácsokban dolgoznak, és az ügyek érdemében tárgyalásokon döntenek. Amiatt, hogy Magyarországon a jogi kultúra igen alacsony színvonalú, továbbá - az angolszász jogrendszertől eltérően - a kontinentális jogrendszerben a per előkészítése is szinte kizárólag a bíróságon történik, valóban sokszor a felek szubjektíve úgy érezhetik, hogy az eljárások hosszú ideig folynak. A szovjet-orosz bírósági modell (hiperaktív bíró)által megteremtett magyar bírói szemlélet - amely ma is tettenérhetően "élő", különösen az idősebb bírák körében - is hozzájárul az időszerűségi problémákhoz.

A bírák a döntésükben közhatalmi jogosítvánnyal vannak felruházva, amellyel azonban élni és nem visszaélni kell.Az esetenkénti visszaélések miatt alakulhat ki a polgárokban a bíróságokkal szembeni ellenérzés.Szükséges azonban e körben azt rögzíteni, hogy a túlhatalom megélése megelőzhető a jogszabályok koherens és cizellált megalkotásával.

A bírák köztisztviselők (igazságügyi alkalmazottak), ezért bérüket előmeneteli rendszer szabályozza. Viszonylag stabil a munkakörük és pozíciójuk, kinevezésük több évre történik és ritkán fordul elő, legalábbis Magyarországon, hogy egy bírót akár munkaköri hibákért téves ítéletért felelősségre vonnának, vagy hogy éppen bíróság elé állítanának."--Linkoman 2006. augusztus 7., 12:54 (CEST)Válasz

Tisztelt Jogtudós Úrak![szerkesztés]

Volna egy szerény kérdésem. Akinek egyetemi végzettsége van (neve előtt dr. azaz tanító szó) csak az a jogász? Akinek főiskolai végzettsége van és a 12 jogágból többet mesterien tud, az nem, Ha nem, akkor mi? (szakmunkás) Sóhivatal 2006. augusztus 13., 20:48 (CEST)Válasz

Az orvosokról miért nem kérdezed meg ugyanezt?
A jogász fogalmát és a dr cím használatát nem kell összekeverni.
A jogászi minősítést jogszabályok határozzák meg és nem egyéni vélemények.
Számos országban nem visel előtagot a neve előtt a jogász.--Linkoman 2006. október 13., 14:38 (CEST)Válasz

azért van az 16 is. A másik, hogy azon felül is van legalább 7 vitatható kisebb jogágacska. Az, hogy "mesterien tud" valaki egy jogágat, azt még akadémikusok sem mondhatják el magukról. Szerintem. – legislator 2009. október 7., 15:48 (CEST)


Nem értelek, kedves Sóhivatal. Itt senki nem alacsonyította le a főiskolai végzettségedet, de ha neked ez kisebbségi komplexust okoz, és amúgy is "mesterien" jártas vagy több jogágban is, miért nem iratkozol be a jogi karra? akkor már nem csak a tudásod, de a dr-ed is meg lenne a neved előtt.

Akkreditált ügyvédi honlapok pl. www.ugyved.hu[szerkesztés]

Az ügyvédi törvény és az ügyvédi kamara által kialakított etikai szabályzat és állásfoglalások szigorúan szabályozzák az ügyvédek honlapjának tartalmát.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa a 2006. június 14-én tartott tárgyalásán kihirdetett határozatában megállapította, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Szabályzatának az ügyvédek reklámozási gyakorlatára vonatkozó egyes rendelkezései, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége az ügyvédek internetes honlapjának tartalmát meghatározó állásfoglalásának egyes pontjai a magyar és a közösségi versenyjogba ütközött.

Az ügyvédség ettől függetlenül komolyan veszi az állásfoglalásban foglaltakat, és igyekszik az etikai elveknek megfelelően kialakítani honlapját, oly módon hogy az ne ütközzék a kamara 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalásával.

Az ügyvédek számára némely szolgáltatók már kifejezetten olyan honlapot kínálnak, amely megfelel ezen követleményeknek, pl www.ugyved.hu ahol az ügyvéd keresés, és az ügyvédi iroda honlapja eleve meghatározott szabályok szerint máködik, ahol egyik ügyvéd sem részesítheti előnyben irodáját a másikkal szemben.

Kérdés[szerkesztés]

Mire vonatkozik a "nálunk"? --Hkoala 2006. november 7., 09:34 (CET)Válasz

Természetesen Magyarországra.--Linkoman 2006. november 7., 09:54 (CET)Válasz